Kezdőlap

A Világ Királynője Engesztelő Kápolna ügye 1944-ben és ma

Beküldve: Szent Anna-rét

1944. augusztus 9-én a Kisegítő Kápolna Egyesület Svábhegyi Helyi Bizottsága Világ Királynője Engesztelő Bizottsága levélben kéri Budapest polgármesterét, hogy a svábhegyi Szent Anna kápolna melletti területet adja át a főváros kápolnaépítés céljára az egyesület számára. A levélben az szerepel, hogy „a magyarság minden rétegéből ezrek és ezrek kívánságának engedelmeskedünk” ezzel a kápolnaépítéssel. Ez a levél a kápolnát fogadalmi kápolnának nevezi, és a magyar engesztelés templomának a Magyarok Nagyasszonya, Világ Királynéja engesztelő templomának. Másik helyen pedig „az édes hazánkért életüket áldozó magyar hősök és a győzelmes magyar jövő emlékkápolnájának.” Emellett egy másik célt is megnevez: „A kápolna Budapest sportoló és kiránduló társadalmának lelki gondozását is szolgálni hivatott”.

A kápolna ügyiratai között szerepel 1944. szeptember 12-es keltezéssel az alpolgármester átirata a Közmunkák Tanácsának, rápecsételve, hogy „SÜRGŐS”. És ott található egy plakát is, amely 1944 szeptember 16-ára „az első kapavágásra” invitálja a katolikus híveket. A plakáton ez áll: A katolikus hívek figyelmébe. Főmagasságú dr. Serédi Jusztinián Magyarország bíboros hercegprímása engedélyt adott a magyar engesztelés templomának, a Magyarok Nagyasszonya, Világ Királynéja engesztelő templomnak a felépítéséhez.