Kezdőlap

Az engesztelők az Oltáriszentség védelmezői

Beküldve: Égi kegyelmek zápora

  1. 03. 03. Kedd  

 

Szeráf angyalok közeledtek hozzánk, az engesztelőkhöz és elhelyezték közöttünk a szent frigyládát, amely előtt mindenki mélyen leborult. De nem egyedül jöttek, mert két ember is kísérte őket, az egyik Illés volt, a másik pedig Hénok. Egy kis idő elteltével a Mennyei Atyával találkoztunk, aki karjaiban tartotta „Isten Bárányát” és odahelyezte a szent frigyláda tetejére, annak közepére.

A Mennyei Atya könnyes szemekkel a következőt mondta nekünk:

„Drága gyermekeim, bizonyára szeretnétek tudni azt, hogy mi az oka atyai fájdalmamnak. Elmondom nektek, hogy amikor rátekintek a világ római katolikus templomaira, akkor azt látom, hogy egyre több helyen a templomokat eladják, és olyan gonosz kezekbe jutnak, amelyek mélyen megsértik az Én szentségemet. Máshol szomorúan nézem azt, hogy az Oltáriszentség már nem középen a főoltárnál található, hanem egy mellékoltárnál. Azután látom, hogy a szentmiséken sokan szentségtörést követnek el. Ez nemcsak a klérus részéről történik meg, hanem a laikusok részéről is. Bizony mondom nektek, ne gondoljátok azt, hogy ezekről a cselekedetekről nincs tudomásom. Ezeket a súlyos cselekedeteket számon tartom, és ha az emberek nem tanúsítanak mély és őszinte megbánást, és nem tesznek semmit a kiengesztelődés érdekében, akkor szembesülni fognak az Én igazságommal.

 

 

Asztrik atya prédikációja a Szent Anna réten

Beküldve: Szent Anna-rét

 

P. Kercza Asztrik OFM, Dobogókő 2015-02-15

 

Azért írtam ezt a verset, mert a pilisi kataklizma felelevenítette benne a Világ Királynője engesztelő kápolnával kapcsolatos el nem évülő isteni rendelést, aminek elmulasztása már egyszer világégéssel fenyegetett és íme, most ismét egyre égetőbb a mennyek országának engesztelésre felszólító szózata és benne a kápolna építése. Az engeszteléssel el lehet kerülni a véráldozatot!

 

 

 

 

Világkonszekrációs imák

Beküldve: Imagyűjtemények

Natália nővérnek és Szegedi László atyának ugyanaz volt a lelkiatyja: Máriás Lajos jezsuita atya. Az atya haláláig Szegedi László atya plébániáján élt, aki már több mint 40 éve sülysápi plébános. Máriás atyától tanulta Szegedi László atya azt az imamódot, amelyet 2014-ben kiadott könyvében mutat be. A könyv előszavában ezt írja:

Fiatalkoromban aktivitásom nagyobb részét az Isten országa gondolat kötötte le. Máriás Lajos jezsuita atyának, aki tanítóm volt, ígéretet tettem, hogy ha létrejön az általa szorgalmazott állandó szentségimádó rendje, belépek. A szervezés gondolatához passzívan álltam hozzá, de a karizmát éltem - élem azóta is.
 
Egy szerzetesrendnél a legfontosabb a karizma. Szegedi László atya plébániáján már sok éve van folyamatos szentségimádás. Máriás atya az állandó szentségimádó rendet nem alapította meg, lehet hogy ez a feladat is Szegedi László atyára marad...?  
Egy szerzetesrendbe általában kevesebben lépnek be, de a karizmáját sokan élhetik. Ebbe a karizmába nyújt betekintést ez a könyv. Mindazoknak ajánljuk, akik szeretnék begyakorolni azt az imamódot, amely közel visz minket a szentmise és a szentségimádás lelkületéhez.
 
 
Aki könyv formájában szeretné megrendelni, az forduljon Szegedi László atyához. A könyv (keménykötés) ára 1000 Ft + postaköltség. A váci Piarista Templom könyvesboltjában, ill. az örökimádó kápolna előterében közvetlenül is megvásárolható.
 
Szegedi László atya elérhetősége:
Plébániahivatal, Tápiósüly
  2241 Sülysáp, Kápolna u. 3.  
Vezetékes telefon: (29) 435-107
   
 

Athanasius Schneider püspök a családszinódusról

Beküldve: Írások, tanulmányok

 

A következő Athanasius Schneiderrel az Astana-i (Kazahsztán) Boldogságos Szűzről nevezett egyházmegye segédpüspökével, a Kazah Püspöki Konferencia tikárával készült interjú a lengyel Polonia Christiana folyóiratban jelent meg. Az interjút Dr. Isabella Parowicz készítette. A magyar fordítás a lengyel eredeti alapján, lektorálása a püspök által átnézett német nyelvű szöveg alapján készült. http://gloria.tv/media/RGNWdi3anRQ

Az interju pdf formátumban innen tölthető le        Eme interjú folytatásának tekinthető tartalmilag a házasság felbonthatatlanságáról szóló írása: Kezdetben nem így volt