Angyalok harca és a menny kincstára

Beküldve: Égi kegyelmek zápora

2015. 11. 19, Csütörtök

Jézust láttam bíborpalástban és töviskoronával a fején, miközben a Szentírás fölött imádkozott. Időnként véres könnycseppek hullottak végig az Úr arcán, amelyek a Szentírás lapjaira estek.  Ez a látvány mély bűnbánatra indított engem, mert éreztem Krisztus Urunk fájdalmát, amelyet a bűnös emberek okoztak neki és tudom, hogy én is gyarló vagyok és esendő. Szeretett Üdvözítőm rám terítette palástját és azt mondta: „Lelkem örvendezik a bűnbánó lelkek láttán. Ó, mennyire vágyódom arra, hogy a bűnösök között minél többen megtérjenek. Ha az ember a világ legnagyobb bűnét is elköveti, de megbánja és jóváteszi, Én irgalmammal átölelem, és új életet adok neki. Gyermekem, érezd irgalmamat, mert irgalmasságom mögött szeretetem rejlik.”

Felfigyeltem arra, hogy az angyalok körbe vettek minket és szüntelen zengték a Szentháromság dicsőségét. Jézus: „Ha a világban megtér egy bűnös és mély bűnbánatot gyakorol, akkor az egész Mennyország örvendezik és dicsőítik a három isteni személyt. Ó, ha tudnátok, hogy milyen nagy harc folyik a lelketekért, amely végtelenül értékes, akkor nagyobb léptekkel haladnátok a szeretet lépcsőfokain, és másképpen viselkednétek családtagjaitokkal, felebarátaitokkal és ellenségeitekkel.” Megkérdeztem az Úrtól, hogy miért hullottak véres könnycseppjei a Szentírásra? Ő azt felelte: „Gyermekem, a Szentírás Mózes könyvénél volt nyitva, mégpedig a tízparancsolatnál. Véres könnyeket sírok Atyám törvényei fölött, mert az emberiség bűne már az egekig hatol. A bűn folyamatosan gyarapodik a Földön és olyan sebesen halad, amelyet a világ még nem látott. Misztikuson függök a kereszten az idők végezetéig, és fájdalmaim nem múlnak el. Ez a kor túllépte Izrael bűnét, melyet a Sínai- hegynél elkövetett, majd a pusztában.”

Láttam a Mennyei Atyát dicsőséges és fényes ruhájában, és elé ment két szeráfangyal, akik egy nagy aranyszínű ládát tartottak a kezükben. Ezt a ládát elhelyezték a Mennyei Atya lábai előtt, aki felnyitotta és különböző harci eszközöket (íjak, kardok, sisakok és a négy elemet – tűz, víz, föld, levegő) osztott szét az angyalok sokaságának. Mennyei Atya: „Angyalaim, a szellemi háború egyre növekszik a Földön. A bukott angyalok már elkezdték kiépíteni birodalmukat az emberek között. Jöjjetek, és romboljátok le tornyaikat, melyek az egekig érnek! Bár az ördögök győzelemként élik ezt az időszakot, mégis vereséget fognak szenvedni, mert igazságosságom mindenkit utolér. Harcoljatok az emberekért, mivel az üdvösségük a tét. Nagy megpróbáltatások várnak az emberiségre, és választottaimat a legnagyobb próbatételek elé fogom állítani. Segítsétek őket, mert csakis kegyelmem által lesznek képesek kitartani mindvégig Mellettem.”

A ládából utoljára vérrel teli kelyhet vett ki a Mennyei Atya, amely Krisztus Szentséges Vérét tartalmazta. Az angyalok három zászlót helyeztek Isten elé, amelyen szimbólumok voltak: az első zászlón piros pentagram volt, a másodikon egy vörös sárkány, a harmadikon pedig fekete fordított kereszt. Az angyalok a zászlók körül álltak és sírtak fölöttük. Úgy éreztem, hogy a három zászló rosszat jelent, különösen Európa számára. Ezután három angyal bukkant fel, és kezükben koporsót vittek az Atya elé, aki felnyitotta és meghintette a benne lévő emberi csontvázakat Krisztus vérével, majd így szólt: „Sok keresztény fogja elveszíteni életét Európában, hogy hitét megvallhassa. Immár a keresztények üldöztetése elérkezetett ebben a korszakban, hiszen az ellenség rengeteget növekedett és fejlődött ahhoz, hogy minden akadályt elhárítson maga elől. Tudjátok meg gyermekeim, hogy az Antikrisztus hamarosan meg fog mutatkozni előttetek, mivel az útját már előkészítették. Az emberiség megérett arra, hogy szemtől szembe találkozzon a bűn emberével, aki önmagát az igaz Messiásnak tartja. Csak azok lesznek képesek ellenállni a kísértéseinek, csábításainak, akik életszentségre törekednek és táplálkoznak az imával, szentségekkel. Most engesztelő gyermekeimet is meghintem Fiam Szent Vérével, hogy erősek legyenek hitükben. Minél nagyobb bűn van a világban, annál nagyobb lesz a szenvedés gyermekeim életében. De Én a rosszat a javatokra fordítom, és kegyelmemet kiárasztom azokra, akik szeretnek Engem és megvallanak az emberek előtt, ha a körülmények úgy hozzák. Gyermekeim, a szenvedés ajándék, amely érdemszerzésre irányul és megtisztít titeket, és környezeteteket. Ugye tudjátok, hogy a szenvedés a bűn következménye? Fiam a ti bűneitek miatt szenvedett ártatlanul, hiszen Ő bűntelen volt. Ám tudta, hogy ez lesz a megváltásotok ára. Ti is a megváltás fényében ajánljátok fel a lelkekért minden fájdalmatokat, imáitokat és áldozataitokat. Azt kívánom tőletek, hogy böjtöljetek jobban, mint eddig valaha (kivéve a betegeket). Értékeljétek és használjátok ki a böjt lehetőségeit, mert rendkívül nagy ellenszer a gonosz lelkekkel szemben. Fiam és a szentek minden győzelmüket az imának, böjtnek köszönhetik.”

Szeretett Atyám megmutatta a Mennyország kincstárát, ahol számtalan csillogó köveket pillantottam meg és rengeteg kincset, amelyek sosem fogyatkoznak meg, tehát kimeríthetetlenek.  A csillogó kövek az emberek jócselekedeteit jelképezték. A Szentlélek azt sugallta, hogy emeljem fölfelé a tekintetemet. Amikor ezt tettem, a Szentháromság hajlékát szemléltem, ami hatalmasabb a Napnál és tüzes lángnyelvek csapódtak ki belőle. Az angyalok a hajlék körül falat alkottak, mintha védelmeznék. Éreztem, hogy a Szentháromság szeretete magához vonz mindent, ami él a Mennyben, és a Földön. A mágneshez hasonlóan engem is vonzott, és közben nem tudtam ura lenni a lelkemnek, amely nem tudott ellenállni a hatalmas szeretetnek.

A hajlék fölött Isten mindenható szemét láttam, amely mindent lát és nincs előtte egyetlen titok sem. Mennyei Atya: „Én vagyok a lelkek egyetlen boldogsága és igazi kincse. Szeretetem többet ér minden múlandó kincsnél. Aki megtapasztalja szeretetemet, az megtalálja élete értelmét és célját. Sokan csak a halál után láthatják meg fönségemet és istenségem tökéletességét, mert a test képtelen befogadni a felfoghatatlant. Ám a lélek örök és mindent átlát, amint átlépi a túlvilág küszöbét.” A tüzes hajlékból kirepült egy fehér galamb, és az Atya tovább küldte a világba, miközben így szólt: „Szentlelkem folyamatosan munkálkodik a világban. Hamarosan eljön az Ő dicsősége is, amelynek az egész emberiség tanúja lesz.”

Mária Magdolna