Az élet fája

Beküldve: Égi kegyelmek zápora

2016. 09. 08, Csütörtök, Kisboldogasszony ünnepe

Láttam egy óriási nagy fát, amely az életet szimbolizálta, amely előtt a Szűzanya könnyezve összeroskadt. Láttam és hallottam, ahogyan a fa haldoklik. Törzsének a közepén nyilak voltak, amitől vérzett. Amikor felnéztem a fa lombkoronájára, az ágak elkezdtek kiszáradni és legnagyobb részét egy hatalmas kígyó foglalta el, ami hasonlított egy sötét színű pitonhoz. Ez a kígyó megközelítette Mennyei Édesanyánkat és sziszegve mondta: „Íme, én uralom az életet. Az emberek a bűnért cserébe mindenüket átadják nekem, és ezzel adósaim lesznek. Nem adom ingyen a bűnt! Lelkeket akarok, ártatlan áldozatokat, hogy hatalmam növekedjen a Földön. Nem adom fel a harcot Isten ellen. Addig küzdök, amíg el nem érem végső célomat. Gonoszságom nem engedi, hogy csak egy pillanatra is megálljak. Mit ér a ti áldozatotok (Jézusé és Máriáé), miközben a világ engem akar.  Sikerült kiharcolnom azt, hogy az élet ajándéka a halál martaléka legyen. Mindenütt halál lesz, ahol én jelen vagyok.” Mária hallgatott, és figyelemre sem méltatta az ősi kígyó szavát. Erre a kígyó dühös lett, kinyitotta a száját és mérgét fecskendezte az Élet fájába. Láttam, hogy a Szűzanyát egyszercsak átkarolt a Mennyei Atya, és ezek után a kígyó eltűnt.

Kis idő múlva a Szűzanya felállt és könnyes tekintetével rám nézve így szólt: „Jöjj, leányom, kövess engem, mert látnod kell mindazt, amit én látok.” Az Élet fája mögé mentünk, és hét hatalmas árkot láttam. Az árkok előtt Krisztus szenvedett és haldokolt a kereszten. A kereszt tövében a két kőtáblán repedések voltak láthatók. Jézusnak hatalmas fájdalmai voltak, fuldoklott, miközben magas láz gyötörte. Amikor belenéztem az árkokba, az árkok mélységeiben megszámlálhatatlan gyermeki magzat teste volt. Láttam, hogy az árkokhoz jönnek folyamatosan az édesanyák, akik gyermeküket átadták a halálnak. A legtöbb édesanya mellett ott álltak az élettársak, a férjek és azok, akiktől a gyermekek származtak. Ők azt mondták a nőknek: „Vessétek el gyermeketeket, mert mi nem vagyunk hajlandóak felelősséget vállalni értük. Válasszatok a gondtalan élet, vagy a gyerekek vállalásával járó szenvedés között!” Az asszonyok nagy része elvetette a gyermeket, mert a testi kapcsolatot többre tartották a szeretetnél. Ez nemcsak a hitetlen emberekre vonatkozott, hanem a keresztények többségére is. Láttam, hogy ezeknek az édesanyáknak az élete cselekedetük végbevitele után egyre elkeseredettebbé vált, és néhányan öngyilkosok lettek.  

Ó, micsoda örömteli pillanat volt, amikor a sokaság közül egy-egy keresztény édesanya úgy határozott, hogy fölneveli gyermekét, bízva Isten segítségében. Ekkor az egész Mennyország Isten dicsőségét hirdette az egész Föld és az alvilág számára.  Később fiatal lelkeket, szülőket, orvosokat, politikusokat és különböző mozgalmak vezetőit láttam. Tudtam, hogy nemrég haltak meg. A Szűzanya fájdalommal mutatta meg nekik, hogy milyen gyötrelmet okoztak szeretett Fiának, és cselekedeteiknek milyen következményei lettek. Voltak, akik összeroskadva könyörögtek Isten irgalmáért, mások pedig belevetették magukat a pokol szakadékába.

A Szűzanya így szólt: „Fiam meghalt értetek, hogy örökké élhessetek. Ő ti a jövőtök és boldogságotok kulcsa. Nézzétek hova tart most az emberiség, milyen jövő felé! Az emberiség száma lassan megfogyatkozik, mert nem akarnak igazi családot alapítani. Az életet élvezni akarják, és akadályozzák az ártatlan életek megszületését. Bizony Istennek minden egyes emberrel terve van kivétel nélkül, az első ember megteremtésétől fogva. A társadalom megfosztja magát a tehetségektől, a szentektől, a papságtól, az áldott dolgos emberektől, akik az élet javát szolgálnák (a gyermekek jövőjéről beszélt). Az emberek gyermekek sokaságát ölik meg az abortusz által, és ezzel saját sírjukat ássák meg. Én az élet édesanyja vagyok, az Új Éva, aki harcol értetek és figyelmeztet bennetek a bűnök súlyosságára és következményeire. Már nem tarthatom vissza Mennyei Atyátok kezét! Az emberiségnek szembe kell néznie a büntetéssel.” A Szűzanya jobb kezével keleti irányába mutatott és láttam a migránsok ezreit és millióit, akik nyugatra tartottak, és ott elvették az ottani lakosok otthonait és országaikat utódaikkal sokasítják. Az emberek tehetetlenné váltak és kiszolgáltatottak lettek. Polgárháborúk törtek ki itt is, ott is, és végül a kormányok egymás ellen is háborút indítottak. A semmiből egyszerre számos hadsereg jelent meg, és az emberek azt hitték, hogy az ő védelmükért harcolnak a katonák. Ám ez a hadseregek nem a népek javát szolgálták, hanem a nagyhatalmak parancsát követték. Senkivel nem gyakoroltak irgalmat, egyetlen céljuk a népirtás volt és a hatalom megszerzése.

Ekkor a Szűzanya, mint a Világ Győzelmes Királynője, Magyarországot mutatta nekem, amelyet mennyei seregek vettek körül, és így szólt: „Magyarország az én országom. Ahogyan édesanyai szívem mindenki számára menedéket jelent, úgy a magyarok hazája a világ menedéke lesz. Ó, boldogok lehettek gyermekeim, mert igaz vezetőt kaptatok Istentől! Mennyei Atyátok hallja az igazak felkiáltásait, imáit és felajánlásait! Egyet sem hagy figyelmen kívül! Fiam azt akarja, hogy ti is tagjai legyetek a szent maradéknak. Ha mindvégig kitartotok, akkor látni fogjátok a kegyelmek sokaságának gyümölcseit. A Szentháromság nagy tetszését lelte velem együtt a Szent Korona előtti felajánlásaitokban. Fiam nem fogja engedni, hogy koronám újra idegen kezekbe kerüljön. Imádkozzatok, és mindenekfölött tartsátok meg Isten szent törvényeit, élén a szeretetparanccsal! Ahol szeretet van, ott megvalósul Isten uralma.”

* * *

A Szűzanya így magyarázta nekem a 7 árok jelentőségét: „A hét árok a teremtés megszentségtelenítését jelenti. Az ördög irigy Isten hatalmára és teremtőképességére, ugyanis mindennél nagyobb hatalma van annak, aki életet tud teremteni. A sátán elhatározta, hogy az embereket eszközként felhasználva meggyalázza az élet szentségét. Imádkozzatok azokért a lelkekért, akik mindezt okozzák és végbe viszik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek! Fiam kínszenvedése és halála sokak számára – még az apostoloknak is – kudarcot jelentett. Ám ő győzött a halál felett, és az Atya megdicsőítette Őt. Így lett az élők és holtak bírája. Fiam második eljövetelekor ítéletet fog mondani azok fölött, akik az életet uralni akarták, és ezzel sokak halálát idézték elő. Csak a bűnbánat és megtérés mentheti meg őket Isten Szent Haragjától.”

Mária Magdolna