2010.11.11.

Beküldve: Égi kegyelmek zápora

2010. november 11. Csütörtök

Ma úgy, mint más napokon, többször láttam az Úrjézust az órákon. Úgy érzem, az Úrjézus jelenlétében nem követhetek el semmi rosszat, bűnt, mert most már látom Őt és tudom, hogy figyel engem.

Jézus: Drága gyermekem! Érzed a változást a lelkedben? Az Én valóságos és szeretetteljes jelenlétem alakítja szépen a te kis szívedet és lelkedet. Minél jobban megszeretsz engem, annál jobban kerülni fogod a bűnt, hogy ne okozz nekem fájdalmat. Ez így helyes gyermekem! Hidd el, ha továbbra is törekszel a tisztaságra, egyre jobban át fogod tudni adni magad nekem és én nagy szeretetemben olyanná formálom lelkedet, amilyennek látni szeretném. Csak így tovább, drága kis gyermekem!

Tegnap este a Bibliából olvastam fel a többieknek. Azt a részt olvastam, hogy készüljünk fel, mert nem tudhatjuk, melyik órában jön el az Emberfia. Jézus: Drága gyermekem, tegnap láttál engem a kápolnában és hidd el, nagy örömmel hallgattam, ahogyan olvasod szavaimat. Nektek, választottaim, az Evangélium szerint kell élnetek, ezért felkészülten és örömmel várjátok Megváltótok eljövetelét, hogy részesíthesselek benneteket az Örök Élet ajándékában. Örültem neki gyermekem, hogy ezzel az evangéliumi résszel figyelmezteted társaidat az eljövetelemre! Látod gyermekem? Te is egy eszköz vagy az én kezemben, mint minden más választottam.

Láttam a Szűzanyát, ahogy rám mosolygott. Szűzanya: Drága gyermekem, valóban úgy láttál engem, mint a medjugorjei Szűzanyát. Ott a „Béke Királynőjeként” mutatkoztam be. Neked , gyermekem, úgy mutatkozom be, mint SZÍVETEK KIRÁLYNŐJE. Szent Fiam és Én legyünk szívetekben az elsők, mert általunk kerülhettek be a mennyek országába.

Ma újból mutatta Jézus, hogy velem sétál a templomba és mellettem ül.

Szentgyónás előtt Jézus: Ne félj Tőlem!

Amikor gyóntam, látomásban a gyóntatószékben Jézus ült, és neki gyóntam. Feloldozásnál az Úrjézus két kezét kitárva, feltekintett az égre, kérte az Atyától, hogy bocsásson meg nekem. Jézus: Drága gyermekem, légy boldog, mert kevés választottamnak mutatom meg ezeket a látomásokat, melyeket a gyónásnál láttál.

Szentmise elején az Úrjézust láttam, mellette volt a Szűzanya, mögöttük a Mennyei Atya, fölötte pedig a Szentlélek galamb alakban. Jézus: Drága gyermekem, ezzel a látomással azt mutatom neked, hogy mi, a Szentháromság és Édesanyám mindig jelen vagyunk a szentmisében.

Evangéliumkor azt láttam, hogy az Úrjézus fehér ruhában felolvasta nekünk az evangéliumot. A szószék mindkét oldalán egy-egy angyal térdelt kezét összetéve. Jézus: Drága gyermekeim! Nektek is az angyalokhoz hasonlóan kell szívetekbe fogadni az evangéliumot.

Prédikáció alatt látomásban egy fénylő helyen voltam és egy sárga, aranyszínű úton haladtam, melynek végén az Úrjézus állt. Amikor odaértem hozzá, sírva leborultam és megcsókoltam a lábait. Ő felemelte arcomat, kezében egy szentostya volt. Megáldoztatott, a homlokomra adott egy szeretetcsókot, majd megsimogatta az arcomat. Jézus: Drága gyermekem, megáldalak a mély szeretet és hűség lelkületével az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében. Megmutattam neked látomásban, milyen egy igazi lelki áldozás. Légy boldog gyermekem, mert nagy szeretetemben nagyon szép kegyelemmel ajándékoztalak meg.

Az áldozati liturgia előtt az Úrjézust láttam kijönni a tabernákulumból és kitárt karokkal ajánlott fel mindent az Atyának. Közben a Szűzanya térdelt és mély alázattal értünk imádkozott az oltárnál. Amikor Jézus a magasba emelte a kelyhet, a szentostya kiemelkedett a kehelyből. A Mennyei Atya tárt karokkal fogadta és megáldotta az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében. Amikor újból felemelte a kelyhet, a szentostyában a torinói lepel szomorú Jézus arcát láttam. Jézus: Drága gyermekem, mikor a Mennyei Atya megáldja az ostyát, akkor ez a kis ostya valóságosan átváltozik az én szent Testemmé és megszentelődik. Gyermekeim, azért volt szomorú az arcom, mert sokat szenvedek a ti bűneitek miatt.

A Szent vagy alatt látomásban az Úrjézus egy gyönyörűen aranyozott kereszten feküdt és testén már nem voltak sebek. Az angyalok ezrei körbevették Jézust, mint bárányt és térdre borulva imádták őt. Jézus: Drága Gyermekem, ebben a látomásban láttál engem dicsőséges keresztemen meghalni. Mindig légy hálás irántam, gyermekem, mert sokat szenvedtem értetek, hogy meg tudjalak váltani benneteket.

Az Isten Báránya alatt az Irgalmas Jézust láttam felénk jönni és a szívéből áradó piros sugár mindannyiunkat elárasztott. Jézus: Drága gyermekem, irgalmammal és Szent Véremmel átöleltelek benneteket és megtisztítottalak, hogy szeretettel és bűnbánattal járuljatok a szentáldozáshoz.

A szentáldozás alattújból megmutatta Jézus, hogy Ő áldoztat meg minket. Amikor valaki kézben áldozott, szomorúan adta neki Szent Testét. Jézus: Drága gyermekeim, a pap kezei fel vannak szentelve, de a ti kezeitek nincsenek. Ezért méltatlanul áldoztok, ha kézbe áldoztok!

Amikor mentem áldozni, nagy különbséget éreztem, aközött amikor Jézus vagy a pap áldoztatott. Az Úrjézus mindig nagy szeretettel és békével adja nekünk Szent Testét. Jézus: Drága gyermekem! Imádkozz a papokért, hogy mindnyájan átalakuljanak belém.

A szentmise végén az Úrjézust láttam, mellette állt a Mennyei Atya fehér ruhában. Mindketten megáldottak minket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Este a szobámban imádkoztam, és többször láttam az Úrjézust mellettem ülni vagy állni. Amikor a kápolnában voltam, láttam a Szűzanyát fehér ruhában, fehér fátyollal felénk jönni, és azt mondta: „Jöjjetek gyermekeim, karjaimba!”. Lefekvésnél így szóltam Jézushoz: Jóéjszakát drága Jézusom! Ő látomásban lehajolt hozzám, adott egy szeretetcsókot a homlokomra, megsimogatta arcomat és azt mondta: Jó éjszakát drága gyermekem!