Zarándoklat Medjugorjéba

Beküldve: Égi kegyelmek zápora

2012. 10. 22, Hétfő, Boldog II. János Pál pápa ünnepe

Ma reggel elmentünk Vicka előadására. Miközben ő beszélt egy látomásban volt részem. Megjelent előttem Mária és karjaiban a kis Jézust tartotta. A Földgömbünk fölött álltak, amelyet egy kígyó ölelt át testével. Mária Szent Fiával együtt rengeteg könnyet hullajtott értünk, majd a Szűzanya így szólt hozzánk: „Imádkozzatok, imádkozzatok és imádkozzatok! Mert a sátán el akarja tiporni az egész emberiséget és veletek együtt Szent Fiamat is, aki jelen van minden Oltáriszentségben.” Amikor Vicka befejezte előadását, megjelent jobb oldalán a Szűzanya (csupasz lábain egy-egy piros rózsa volt, kék palástot, fehér fátyolt és hosszú fehér ruhát viselt), mindenkit megáldott és előttem haladtak el.

Ezután részt vettünk Dankó atya előadásán a sárga házban. Ez alatt újból megjelent előttem a Szűzanya, aki előtt letérdelt Boldog II. János Pál pápa és megcsókolta jobb kezét. Az emberek példája láttán odamentek Máriához, leborultak lábai előtt és megcsókolták áldást adó kezét. Boldog II. János Pál pápa: „Ezzel a kézcsókkal elismertétek Máriát, mint országotok királynőjét.” Utána kezébe vette az Oltáriszentséget és így folytatta: „Szenteljetek minél több időt a Jézussal való bensőséges kapcsolatotokra! Imádkozom értetek, hogy életetek központjában mindig Jézus álljon!” Majd az Oltáriszentséggel megáldotta a jelenlévőket és velük együtt Magyarországot is.

Szentmisén az oltár előtt megjelent Boldog II. János Pál pápa, aki így szólt hozzánk: „Gyermekeim, tudjátok mi volt életem nagy örömének az oka? Az, hogy életemet teljesen átadhattam Máriának, mint legkedvesebb Édesanyámnak. Ő mindig mellettem állt fogantatásomtól kezdve pápaságom végéig. Máriának köszönhetem, hogy most a Mennyben Szent Fiának közelében tölthetem el örök életemet. Nem győzök hálát adni Jézusnak, amiért megváltott minket. Ha nem vállalta volna el a kereszthalált értetek, akkor nem léphetne be senki Isten országába. Boldognak mondhatom tehát magam, mert gyönyörködhetem Őbenne és Máriában is, aki nélkül nem lenne teljes a Mennyország. Sokat gondolok rátok, hiszen nem feledkeztem meg rólatok és utódomról sem. Imádkozzatok érte, ő minden hívő utolsó reménye! Szívetek legyen mindig Máriáé. Elmondom nektek, hogy Édesanyátok szívében Isten után az emberiség áll a második helyen. Ő mindnyájatok boldogságát kívánja. Azért jelenik meg a látnokoknak oly sokszor, mert félt benneteket a gonosztól. Segíteni akar rajtatok, hogy életetek mindig a jó irányban haladhasson. Örülök, hogy Medjugorjéba zarándokoltatok. Köszönöm, hogy a mai napon megemlékeztetek rólam. Ígérem nektek, hogy imádkozni fogok a ti szándékaitokért és az Örök Boldogságot kívánom mindnyájatok számára. Pápai áldásomat adom rátok az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2012. 10. 23, Kedd

A reggeli szentmisén Mária letérdelt a Mennyei Atya előtt és arra kérte Őt, hogy áldja meg Magyarországot. Miután a Mennyei Atya megáldotta országunkat így szólt hozzánk: „Drága gyermekeim, nagy örömmel látom, hogy ilyen sokan összegyűltetek Medjugorjéban közvetlenül legszentebb leányom jelenésének helyén. Mária kérésére áldásomat adtam országotokra. Bizony mondom nektek, Én úgy tekintek leányomra, mint legféltettebb kincsemre. Szent Fiam után őt adtam ajándékba az egész emberiségnek. Íme, a ti Édesanyátok! Szeressétek mindig és tiszteljétek Máriát! Amikor hazamentek úgy térjetek otthonotokba, gyermekeim, mint a világosság a sötétségbe. Mutassatok példát az embereknek és mondjátok meg nekik: Mária szeret titeket, és nem hagyott el bennetek soha! Forduljatok hozzá, és akkor meglelitek vigasztalásotokat.” Nagy örömömre Mindszenty József bíboros is megjelent és azt üzente nekünk: „Gyermekeim, amikor minden magyar ember szívében Jézus után Mária is ott fog uralkodni, akkor közel lesz Isten országának megvalósulása. Sokat köszönhettek legszentebb édesanyátoknak.” Látomásban a Szűzanya átölelte fényes keresztjét és minden fájdalmát felajánlotta hazánkért majd az egész világért. Az ő közbenjárásának köszönhetjük a sok kegyelmet, mely kiárad országunk egész területére. Mindszenty József bíboros: „Mária országotok oszlopa, aki belekapaszkodik ebbe az oszlopba soha nem vész el. Mert ezt az oszlopot senki és semmi nem távolíthatja el, még a sátán sem.”

Délután megemlékeztünk az 1956. október 23-ról, melyen Szent István király jelent meg és a magyar szent koronát nyújtotta Mária kezébe, aki megáldott minket és szomorúan megjegyezte: „Ezt a koronát nem viselhetem fejemen, mivel még népem nem fogadott el engem királynőjének.” A magyar szentek is arra várnak, hogy mikor fogadja el a nép Máriát és kéri az ő pártfogását.

Az esti szentmisén Szent Édesanyánk letérdelt Jézus előtt, hogy kiesdje mindnyájunk számára az irgalmát. Jézus azt felelte neki: „Édesanyám, kérésedet meghallgattam. Mindazok, akik itt vannak elnyerték irgalmamat, mely kiárad szeretteikre is.” Mária kedvesen és szeretettel megköszönte Jézus jóságát. Majd végig nézett rajtunk és így szólt: „Drága kicsinyeim, közel van Isten országa. Ott nem lesz többé emberi meg nem értés. Minden ember egy nyelven fog beszélni, a szeretet nyelvén. Várjátok örömmel Szent Fiamat, aki eljövetelekor békét és szeretetet fog teremteni a Földön közöttetek.” Ezután Boldog II. János Pál pápa szólt hozzánk: „Szeretett gyermekeim, az Egyházzal és a pápával kapcsolatos próféciák hamarosan beteljesednek. Addig örüljetek, amíg az Égiek még üzennek számotokra, mert lesz olyan időszak, amikor nem tudtok másra hagyatkozni csak a hitetekre. Az Egyház nagy üldöztetésnek van kitéve. Imádkozom értetek! Bízzátok magatokat Máriára és ne féljetek, mert Isten nem hagyja magára azokat, akik legszentebb leányának szentelik magukat.”

2012. 10. 24, Szerda

A reggeli szentmisén a Szűzanyával lélekben felmentünk a jelenések hegyére. Útközben megkérdeztem tőle: Édesanyám, nem nehéz lépkedned lábaiddal ezeken a köveken? Ő azt válaszolta: „Gyermekem, fizikai fájdalmaim nem hasonlíthatók lelki fájdalmaimhoz.” Mária egyik kezében egy aranyszínű rózsafüzért tartott, melyről annyit mondott: „Aki elmélyül az imádságban, megleli örömét Istenben.” Amikor felértünk a hegyre egyenesen odamentünk Jézushoz és térden állva imádkoztunk előtte. A Szűzanya mélyen elmerült az imádságban, majd így szólt: „Minden zarándokot imáimba foglalok, akik eljönnek hozzám Medjugorjéba. Viszont szomorúan tapasztalom, hogy bizonyos gyermekeim szívében nem Szent Fiam az első, hanem én. Mindig Jézus legyen az első. Ő mindennél nagyobb imádatot, szeretetet és tiszteletet érdemel, hiszen az üdvösséget Neki köszönhetitek. Szeretlek titeket gyermekeim, ezért figyelmeztetlek benneteket!” A Medjugorjei Szűzanya szobra megelevenedett előttem, és láttam hogyan hajol le Mária hozzánk, hogy minket megvigasztalhasson. Szűzanya: „Ahol én megjelenek, ott jelenlétem sosem szűnik meg.” Szentáldozás után Jézus Szent Szívét helyezte a szívünkbe és azt mondta: „Azt akarom, hogy már itt a földön eljussatok a tökéletes szeretet magas lépcsőfokaira.”

Délután felmentünk a Krizsevácra, ahol az Égiek különleges ajándékokban részesítettek minket. Miután teljesítettük a feltételeket, Jézus megadta mindenkinek a teljes búcsú kegyelmét és eltörölte a bűneink után járó büntetést is. E hír hallatára nagy boldogság töltötte el a szívünket. Jézus megajándékozott bennünket misztikus Szent Testével is, és azt mondta: „Ma rendkívüli ajándékot adtam nektek, melynek nagysága felülmúlja az eddigi kegyelmeket. Ebben a misztikus szentáldozásban szoktam részesíteni azokat a haldokló lelkeket, akik elfogadnak Engem megváltójuknak. Tehát ez az égi manna mentesít titeket a kárhozattól és biztosítja számotokra az örök életet, amennyiben kitartóak maradtok és lehetőségetek szerint naponta szentáldozáshoz járultok.”

Este a szentségimádáson a feltámadt és megdicsőült Krisztus állt velünk szemben. Bal kezével Szent Szívére mutatott, melyből a szeretet fényének sugarai áradt ki minden ember szívébe. Jézus: „Szeretetemmel megújítottam szíveteket, ezeket a kegyelmeket mind Édesanyám közbenjárásának köszönhetitek. Veletek vagyok mindennap és erőt adok nektek a küzdelemhez.” Ezután a Szentháromságot nagy fény vette körül, amely egy hatalmas Oltáriszentséget alkotott. Egy nyitott aranykapu jelent meg benne, melynek közepén ott állt Mária és bevezetett minket a Szentháromság szeretetébe.

2012. 10. 25, Csütörtök

A Szűzanya egy aranykövekkel teli úton vezetett. Szűzanya: „Az aranykövek lelki kincseket jelképeznek.” Ahogy haladtunk személyesen találkoztunk Jézussal, aki a nehéz keresztet vállán hordozta. Segíteni akartam Jézusnak, mint ahogyan Cirenei Simon tette. De a keresztnek túl nagy volt a súlya és nem bírtam el. Ekkor Jézus azt mondta: „Ezt a keresztet csak Velem együtt tudod hordozni.” Amikor tovább mentünk, az út kettéágazódott: az egyik széles volt, a másik keskeny. A széles út előtt sok kereszt hevert a földön és láttam, hogy egyre többen teszik le oda keresztjüket és indulnak el rajta. A keskeny úton kevesen voltak, de örömmel vállalták a szenvedést. Jézus szomorú könnyeket hullajtott azokért, akik elutasítják a szenvedést és inkább a könnyű utat választják. Máriával együtt imádkoztunk értük. Egy idő után arra lettünk figyelmesek, hogy néhányan visszatérnek a széles útról és megbánták vétkeiket. Jézus azt mondta nekik: „Bűneiteket megbocsátottam végtelen irgalmamban. Most menjetek, vegyétek vállatokra keresztjeiteket és kövessetek Engem.” Az emberek rátértek a keskeny útra kereszttel a vállukon és haladtak a boldogság felé vezető úton. Szűzanya: „Látjátok kicsinyeim, milyen nagy eredményt hoztak felajánlott imáitok és áldozataitok? A szenvedés nem hiábavaló. Ha szeretet uralkodik a szívetekben, boldog emberré fogtok válni.”

A hazafelé úton megjelent köztünk Mária és kezében egy könyvet tartott, melyben a neveink fel voltak jegyezve. Szűzanya: „A szívembe véstem neveteket és nem feledkezek meg rólatok halálotok óráján. Különleges védelmemben fogtok részesülni, mert megóvlak titeket a gonosz támadásaitól.” Jézus: „Akik Édesanyámnak szentelik életüket, ha a tisztítótűzbe jutnak is, kevés időt fognak ott eltölteni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem kell tovább küzdenetek. Maradjatok állhatatosak és akkor nem lesz mitől félnetek.”

          Mária Magdolna