Húsvétvasárnap

Beküldve: Égi kegyelmek zápora

A Mennyben mindenki aranyszínű ruhát viselt a feltámadás ünnepe alkalmából. Mindenhol boldogság, öröm és béke uralkodott. Jézus kísért végig engem, majd találkozhattam Mózessel és Illéssel is. A szívem tele volt hálával és boldogsággal a Szentháromság iránt. Ezért fel sem tudtam fogni, hogy bűnös ember létemre találkozhattam e két hatalmas szenttel. Illés annyit mondott nekem: „Talán azt gondolod gyermekem, hogy mi tökéletesek voltunk?” A Mennyei Atya is ott volt és kedvesen kitárta előttem kezeit és azt mondta: „Hát itt van az én elveszett bárányom. Jöjj pásztorodhoz kedves lélek! Sok teher van válladon, enged meg Nekem, hogy megkönnyítsem szeretetemmel.” Sírva átöleltem Atyámat, ekkor azt mondta: „Kislányom, ne sírj! Ünnepelj Velem, hiszen Fiam feltámadt és vele együtt te is.” Láttam, miként muzsikáltak az angyalok különböző hangszereken és mindenki táncolt a boldogságtól. A Mennyei Atya is közénk lépett és együtt táncolt teremtményeivel. A tánc alatt egymás derekát fogtuk egy kört alkotva. De egyszercsak minden leállt, mivel a feltámadt Jézus megjelent köztünk, oda lépett szeretett Atyjához, letérdelt előtte Ő pedig így szólt: „Fiam, Én mindig bíztam benned. Tudtam, hogy szeretetem által be fogod teljesíteni a megváltást.” Ezután homlokon csókolta szeretett Fiát, aki örömkönnyek között azt mondta: „Köszönöm, Atyám!” Ez a pillanat leírhatatlan volt. Ez az atyai szeretetcsók magában hordozta a szeretet teljességét. A misében a szentáldozáskor a Mennyei Atya így szólt: „Egyszer ti is feltámadtok Fiam szeretetében, és a Szentlélek által megtisztultok az örök életre.” Áldás után a himnusz alatt Magyarország Isten dicsőségében fénylett. Jézus: „Miképpen Én feltámadtam a halálból úgy fogom feltámasztani Édesanyám országát is a bűnből, és megtisztítani az új Jeruzsálem eljövetele előtt.”

2013. 03. 31.                   Mária Magdolna