Írások, tanulmányok

Vízkereszt 2017

Beküldve: Írások, tanulmányok

Kevés olyan bibliai elbeszélés van, ami annyira megmozgatta sokak fantáziáját, de a kutatást és a gondolkodást is, mint a „napkelet országából” érkező „mágusokról” szóló - írja XVI. Benedek pápa a Jézus Krisztursól szóló könyve 3. kötetében. Ezt a történetet hallottuk a mai evangéliumban.

Kik voltak ezek a mágusok?

Mária Istenanyasága 2017

Beküldve: Írások, tanulmányok

XVI. Benedek pápa ír arról, Názáreti Jézus életéről szóló könyvének a harmadik kötetében hogy az egyik szentírástudós Karl Barth hívta fel a figyelmet arra, hogy két pillanat van Jézus történetében, amikor Isten közvetlenül beavatkozik az anyagi világba

  • „az egyik a Szűztől való születés a másik a feltámadás a sírból, ahol Jézus nem maradt ott, és nem enyészett el”.

Az evangélium áttekintése idézetek segítségével

Beküldve: Írások, tanulmányok

Az Evangélium áttekintése idézetek segítségével

Forrás: Bocsa József honlapja

Bevezetés

Az élethez –  a boldog földi élethez és örök élethez – való legfontosabb tudnivalók a Bibliában, annak is az újszövetségi részében találhatók. Napi kézikönyvünk, olvasmányunk, elmélkedésünk tárgya kell, hogy legyen. Fontos az is, hogy annak legfontosabb mondanivalói belénk vésődjenek. Ennek megkönnyítését segíti a következő válogatás, amely adott szempontok szerint rendezi el Jézus és az újszövetségi Szentírás legfontosabb kijelentéseit. Az ismételt olvasás és hallgatás segíti a bevésést, a megtanulást. Ahogyan a számítógép csak azzal az anyaggal tud dolgozni, ami a memóriájában van, ugyanúgy az emberi agy is igazán azzal dolgozik, az a hatékony ismeret számára, ami ott van az ember emlékezetében, amelyet fel tud idézni, amelynek minél több részére emlékszik. Jézus tanításának és az Újszövetségi Szentírásnak a legfontosabb kijelentéseit olvashatjuk itt, és hallgathatjuk  hanganyag formájában. 

Ez az anyag innen letölthető pdf formátumban

Az engesztelés: kérlelés, haragosnak, megbántottnak a csillapítása, megbékítése

Beküldve: Írások, tanulmányok

     Egy magyar értelmező szótár szerint az engesztelés: kérlelés, haragosnak, megbántottnak a csillapítása, megbékítése. (szojelentese.com) Ez ember    esetében a haragos, a megbántott kapcsolatainak a helyreállítását, a normális életbe való visszavezetését is jelenti.

     Ma sok a megbántott, a haragos ember körülöttünk. Hányszor érezzük mi is ilyennek magunkat. Alapvető fontosságú feladat az újra meg újra feltámadó haragnak, megbántottságnak a kezelése. Nem könnyű feladat. Mi minden kell hozzá?

Az Eucharisztikus Kongresszusra készülve

Beküldve: Írások, tanulmányok

„A néped nem tért hozzám egész szívvel”

Ezeket a gondolatok egy atya küldte szerkesztőségünknek, aki azonban névtelenségben akar maradni, mert tudatában van annak, hogy ezek a gondolatok nem tőle származnak.

 

„Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus csodálatos szép élménye volt Magyarországnak, és külföldi vendégeinknek is.  A befejező szentséges körmenet végén a Legméltóságosabb Oltáriszentséget a városligeti Jáki Kápolnába vitték. Ott a diakónus visszahelyezte a szentségházba. Egy jámbor idősebb hölgy 1962-ben mesélte el nekem, aki ott térdelt akkor a kis padban. ’Hirtelen arra eszméltem – mondta, hogy Jézus ott áll előttem teljes életnagyságban. Nagyon szomorú volt. Csodálkozva kérdeztem: Uram, ilyen gyönyörű ünneplést nyújtottunk Neked, és Te nem örülsz neki?’

’Az ünneplés nagyszerű volt – felelte Ő – de a néped nem tért Hozzám egész szívvel. Pedig, ha ezt megtette volna, megmentettem volna azoktól a szörnyű szenvedésektől, amelyek érni fogják.’ Ezzel a látomás eltűnt.” (Dr. Kovács L. P. Bánk OFM Magyarok Nagyasszonya Magyar Ferences Rendtartomány, 2000. 121, 122. old.)

A Szentkorona

Beküldve: Írások, tanulmányok

Szent István királyunk nagy tisztelője volt a Boldogságos Szűznek. Az Ő főünnepén, Nagyboldogszony napján végezte az ország irányítása szempontjából egyik legfontosabb tevékenységét, a törvénykezést. A törvénylátó napok mindig Nagyboldogasszony napjához kapcsolódtak. Szent István halála napja is ez a nap volt. Nagyboldogasszony napján fejezte be földi életét. Halála előtt pedig – ez közismert – Máriának ajánlotta országát, és annak szimbólumát, a Szentkoronát.

Ezért, és más okokból is a magyar koronát szent ereklyeként tiszteli a magyarság. Szent, mert rajta szentek és angyalok ábrázolásai láthatók, és ezek között az ábrázolások között ott szerepelt a Boldogságos Szűz Mária képe is, amelyet minden bizonnyal a kalapos király uralkodása idején – nem kizárt, hogy egyenesen az ő parancsára – távolítottak el róla, akinek nem volt fontos sem Mária, sem pedig a Szent Korona.

A koronát a magyarság szent ereklyeként tiszteli, egyrészt az említett okok miatt, hogy szentek és angyalok képeivel van díszítve, másrészt, mivel több szent király is viselte, elsőként Szent István, majd Szent László, és akit utoljára koronáztak meg vele, IV. Károly, akit nemrég avattak boldoggá. És voltak még más szent életű uralkodóink is, pl. Salamon és Nagy Lajos.

A korona két részből áll, egy alsó és egy felső részből. Ez a két rész a földi országot, birodalmat a mennyei Jeruzsálemmel köti össze. És szent koronaként tiszteljük az ország első közjogi jelvényét főleg azért, mert honalapító Szent István királyunk Máriának ajánlotta. Mária a szentek között az első. És ami Máriáé, az Jézusé is, Istené is, mert Mária semmit sem tart meg magának, semmit sem birtokol partikulárisan, csak a sajátjaként. Ami az övé, az mind Istené is. A királyok önmagukat Isten képviselőinek tartották. A szentkoronával való megkoronázás egy szentelés volt, amellyel a megkoronázott király a püspökhöz hasonló jogokat kapott az egyházban. A magyar királyok a népet és a földet védelmezték a hatalmasok ellen, a szentkorona, amit viseltek így az igazságosság élő szimbólumává is vált. A Szentkorona Tan szerint az ország földje elidegeníthtetetlen, a Szentkorona tulajdonát képezi. Senki más tulajdonosa nem lehet, legfeljebb használója. És ennek különleges jelentősége van éppen a mai globalizációs világban, ahol csak adják veszik a földeket országhatároktól függetlenül.

Egyetlen más koronát sem tisztelnek annyira szent ereklyeként, mint éppen a magyart. Ennek okait már láttuk. Mivel Szent István Máriának ajánlotta, ezért a Szentkorona igen gazdag tartalmat hordoz. Mivel a Szentkorona Márián keresztül Krisztusé, ezért hasonló ahhoz a koronához, amit Krisztus őse, Dávid király viselt. Magában hordoz valamit a pápai korona jelentéséből is, hiszen az Krisztus utódainak a koronája, és a pápától kapta annak idején Szent István. Az újabb kutatások szerint csak visszakapta, mert eredetileg is a magyarság tulajdonában volt, akkor készült, amikor a magyarság a Fekete-tenger mellett tartózkodott. Nagy Károly hódításai során kerülhetett az ő birodalmába, és ezzel a koronával temették el. És miután sírját felbontották került elő ez a korona, és így nyújthatta be rá igényét mint jogos tulajdonára Szent István király.

Magában hordozza a magyar Szentkorona Jézus tövis koronáját. És azt is mondhatjuk, hogy Krisztus győzelmi koronája is a magyar Szentkorona, amellyel a világ királyaként uralkodik. Ott is látható rajta Krisztus Pantokratorként.

Több ábrázolás is van országszerte, amelyeken Mária a magyar Szentkoronával a fején látható. A kereszténység 2000 éves jubileumán a magyar koronázó templomban, a budavári Mátyás templomban Mária szobrát megkoronázták a Szentkorona hiteles másolatával, amelyet gyalogos zarándoklaton vittek el a pápának, hogy áldja meg.

A magyarság úgy tiszteli Máriát, mint királynőjét. Ő az az asszony, aki ott szerepel már a Szentírás első lapjain, és győztes asszonyként, ő az, aki széttiporja a sátán fejét. A magyarság harcias nép. Egész történelmén végighúzódnak a harcok. Mária képe évszázadokon át ott díszlett a harci lobogókon, Őt Hadak Asszonyának, Törökverő Máriának szólították, a magyar királynénak járó hódolattal hajoltak meg előtte. Ennek kifejezése a Magyarok Nagyasszony ünnep is.

De hogy Mária a magyar nép királynője, a magyarok Nagyasszonya, ez nemcsak régi tartalmat hordoz, hanem, a jelenben is, a jövő alakítása szempontjából is nagyon fontos. Éppen a Máriával, és ezáltal Krisztussal való kapcsolata miatt a magyarság egy sajátos történelmi hivatást kapott Istentől. A pápaság védelmezője, a kereszténység védőbástyája volt évszázadokon át. De az kell, hogy legyen ma is, hiszen a kereszténységet ma sokkal nagyobb veszedelem fenyegeti, mint amilyen volt annak idején a török. Az Isten-ellenes erők ma is a megsemmisítésére törnek, és a végső nagy harcra sorakoztak fel. És a technikai eszközök és a globalizáció által, erre ma sokkal nagyobb az esélyük, mint a korábbi századokban. Ennek a végső nagy harcnak, amely eldönti nemcsak a kereszténység, hanem az egész emberiség sorsát, a mi oldalunkon a vezetője az a sátántipró Asszony, aki egyúttal a magyarok Nagyasszonya. Az utóbbi másfél-két évszázad eseményei, Mária-jelenései ezt a szemeink előtt kibontakozó végső nagy küzdelmet mutatják. Ebből a szempontból igen fontos jelentése van annak, hogy II. János Pál pápa a 2000. jubileumi évben éppen a Magyarok Nagyasszonyának ünnepén ajánlotta, szentelte a világot Máriának. Magyarország a máriás közösségek prototípusa. Feladata, hogy engesztelve, szenvedve, imádkozva kiálljon a kereszténység, és a világ védelmében, hogy annak sorsa ne a pusztulás, hanem a megmenekülés, az Isten által elgondolt szebb jövő legyen.

Éppen napjainkban éppen a mi szemeink előtt ez a „kereszténység védőbástyája” gondolat új aktuális tartalmat nyer. Ismét az Iszlámmal szemben, ahogy 200 éven keresztül már a török által képviselt Iszlámmal szemben, védelmezi most is Magyarország Európában az élen a kereszténységet, a saját és minden nép etnikai és vallási önazonosságát.

 

Bocsa Józsf Sch.P atya