Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek

Írta: Engesztelők lapja admin. Beküldve: Írások, tanulmányok

Gondolatok Húsvét 3. vasárnapjára

Az emberiség története és a kereszténység története egy nagy "nem"-mel kezdődött
  • A kezdetek kezdete
    • Isten megteremtette előbb az angyalokat, majd az embereket
    • Előbb az angyalok egy része "nem"-et mondott Isten akaratára, fellázadt ellene
    • Ebbe a nemet mondásba, lázadásba belevonták az embert is
  • Ennek a "nem"-nek a következményei
    • szenvedés, nyomorúság, háborúskodás, bologtalanság, halál, kárhozat
  • A mai olvasmány
    • Az apostolok kimondják a főtanács előtt: "Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek".
      • Ha a kettő - az isteni akarat és az emberi akarat - szembe kerül egymással, akkor az Isteni akaratra kell igen-t mondani, az emberi akaratra "nem"-et, még akkor is, ha ezt az emberi akaratot a legfőbb vallási vezetők, a főpap, vagy a főtanács képviseli
Mi adott erőt az apostoloknak, hogy kimondják ezt a "nem"-et, hogy szembeszegüljenek az addigi vallási főtekintéllyel szenvedések árán is?
  • "Erre odahívatták az apostolokat, megvesszôztették ôket, aztán rájuk parancsoltak, hogy Jézus nevében ne beszéljenek, azután szabadon engedték ôket. Boldogan távoztak a fôtanácsból, mert méltók lettek arra, hogy Jézus nevéért gyalázatot szenvedjenek."
  • Mesterük "igen"-t mondása Isten akaratára tette képessé őket arra, hogy szembeszegüljenek az emberi akarattal még akkor is, amikor az vallási köntösben jelentkezett.
Jézus "igen"-t mondásának az Atya akaratára ára volt
  • Ő is megtapasztalta önmagában az emberi akarat lázadását, szembeszegülését Isten akaratával
  • A mai breviárium egyik antifónájában ezt olvassuk: "Isten fia a szenvedésből engedelmességet tanult, és örök üdvösséget szerzett azoknak, akik engedelmeskednek neki."
  • Jézus emberi természete is szembe szegült Isten akaratavál, de végül mégiscsak kimondta: "Atyám, ne az én akratom történjék, hanem a tiéd".
Az emberi akarat nagyon a maga útját járja, csak szenvedésből való engedelmesség útján tud eljutni arra, hogy igent mondjon Isten akaratára
  • Nagyon szép példája ennek a mai evangélium, és egyáltalán az evangéliumok egyik főszereplőjének, Péternek az útja
  • Megvolt benne a készség, hogy kövesse Isten akaratát kezdettő fogva, ahogy megismerjük őt az evangéliumból. De hányszor kerül szembe mégis Isten akaratával?
  • Óriásiak az emberi akarat útvesztői
    • szangvinikus természetével gyorsan reagál, de gyakran el is bukik
    • Megvallja, hogy Jézus az Isten Fia, de hogy szenvednie kell, azt nem tudja elfogadni
      • Jézus keményen válaszol neki: távozz tőlem sátán!
    • Hiába a táborhegyi élmény, amely elő akarja őt készíteni Jézus szenvedésére és halálára
      • Jézus szenvedésének az előestéjén, amikor már látja, hogy Jézus mégiscsak szenvedni fog, belemegy ugyan, hogy vele szenvedjen, de ezt a maga erejéből, hősködve akarja
        • "Menjünk, hogy meghaljunk vele"! Előveszi kardját is, és vagdalkozni kezd vele
        • Jézus azt mondja neki, tedd vissza hüvelyébe kardodat.
        • Fogvicsorgatva engedelmeskedik, aztán ez a hősködő magatartás egy-két óra után kudarcot vall. Egy szolgáló szavára gyávaságból megtagadja mesterét
        • Ugyan keserves sírásra fakad, amikor Jézus rátekint, de mégis elmenekül, nincs ott a kereszt alatt
      • Sír egyfolytában tagadásától még Jézus feltámadása után is egészen eddig a jelenetig, amit a mai evangéliumban olvastunk
        • Szembesül gyengeségével, szembesül árulásával, de szembesül végül Jézus bocsánatával is
        • Mindezek az élmények, szenvedések kivetkőztetik saját akaratából, és elfogadja Isten rá vonatkozó akaratát
        • "Bizony, bizony, mondom neked: Amikor még fiatal voltál, felövezted magad, és oda mentél, ahova akartál. De ha majd megöregszel, kiterjeszted karjaidat. Más fog felövezni téged, és oda visz, ahova nem akarod.''
        • Azt jelezte e szavakkal, hogy (Péter) milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. Azután hozzátette: ,,Kövess engem!''
          • Elfogadja a bötrönbe zárást, elfogadja a megvesszőztetést
            • egyenesen boldog, hogy ezt vállalhatja - a mai olvasmány tanúsága szerint
          • És elfogadja végül a vértanúság kegyelmét is: akkor már nem úgy mond igent Isten akaratára, ahogy azt ő akarja, hanem úgy, ahogyan Isten.