Dávid és Mária Magdolna

Írta: Engesztelők lapja admin. Beküldve: Írások, tanulmányok

Az évközi 11. vasárnap olvasmányai C év

 

A mai olvasmányokban az emberi élet alapkérdéseiről van szó: A bűnről, a bűnökhöz való helyes viszonyról, Isten bocsánatáról, a megigazulásról, igazzá válásról.

Egy bűnös férfi és egy bűnös nő szerepel a mai olvasmányokban. A férfi nem kisebb valaki, mint Dávid király. A nő pedig – bár ebből a részletből közvetlenül nem derül ki – ugyancsak egy ismert szentírási szereplő, Mária Magdolna, Jézus barátjának, a halálból feltámasztott Lázárnak a nőtestvére. Mindkettőjüknél a paráznaság bűnéről van szó, amelyhez egyéb bűnök is társulnak. Dávidnál a gyilkosság, Mária Magdolnánál a prostitúció. Tehát nem egyszeri, gyarlóságból elkövetett bűnről van szó, hanem ismétlődő bűnökről, bűnös kötelékekről. A próféta, mielőtt szemére hányja Dávidnak bűnét, ezt mondja. „Neked adtam urad házát, és öledbe urad asszonyait, és rád bíztam Izrael házát és Juda házát. S ha ez még kevés lett volna, sokkal többet is adtam volna neked.” Az akkori többnejűséget nem a mai szemmel kell megítélni.

A mai evangélium a következő résszel zárul. „Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén Magdalai, akiből hét ördög ment ki.” Mária Magdolnánál a bűnös élet velejárója lett a megszállottság. Hét ördög is beleköltözött, akiktől Jézus szabadította meg.

Dávidot Isten prófétája által figyelmezteti bűnére. „Miért vetetted meg az Urat, miért tettél olyat, ami gonosznak számít az Úr szemében? Kard által elveszítetted a hetita Uriját, hogy elvehesd a feleségét.” Részletesen is olvashatjuk a Bibliában Dávid bűnének a leírását, de most nem ezek a részletek a fontosak.

Hogyan reagál Dávid a figyelmeztetésre? Nem védekezik, nem magyarázkodik, nem tagadja le bűnét, nem kisebbíti, hanem beismeri: ,,Vétkeztem az Úr ellen!” A zsoltárok nagy részének Dávid a szerzője. A mai zsoltárban ez szerepel. „Bűnömet eléd tártam, nem rejtettem el vétkemet előled.” Sőt könyörög a bánatért. Az egész zsoltár, amelyből néhány részlet hangzott el a mai válaszos zsoltárban Dávid bűnbánatáról szól. Könyörög Istenhez a bocsánatért: „Bocsásd meg, Uram bűnömet, vétkeim terhét vedd el rólam!”

Mindketten bűnbánatot tartanak. Mária Magdolna egészen megdöbbentő módon. Bemegy a farizeus házába (minden bizonnyal bejárása volt, vagy családi kapcsolatai, Lázár révén, vagy mint kundsaftnak), és könnyeivel öntözi Jézus lábait, csókolgatja, hajával megtörli, majd pedig illatos olajjal keni meg a lábát.

Hogyan reagál erre Jézus? Hagyja, engedi, nem löki el magától, sőt megvédi a műbotránkozástól. Feloldozza őt bűnei alól a következő szavakkal: „Bocsánatot nyertek bűneid, menj békével.” Jézus inkább ezeket a botránkozókat feddi meg.

Mi történik ezzel a két bűnös emberrel, Dáviddal és Mária Magdolnával? Láttuk, hogy Mária Magdolnának megbocsátott. Ugyanezt tette Isten Dáviddal is. A zsoltárból is halljuk ezt: „Gonoszságomat megvallom, Uram, és te megbocsátottad vétkeimet.” Nátán próféta válaszában is benne van a bocsánat. Ez mondja a bűnét beismerő, és megbánó Dávidnak: ,,Íme, az Úr is megbocsátja bűnödet, és nem halsz meg.”

Isten megbocsátja Dávid bűnét, de a büntetést nem engedi el. A történet folytatásából tudjuk, hogy meghal az ebből a házasságtörő, sőt gyilkos kapcsolatból származó gyermek, és ennek fájdalmát át kell élnie Dávidnak.

Dávid is, Mária Magdolna is hosszú gyötrődéseken mennek át, miután méltónak találtatnak arra, hogy Isten, ill. Jézus kíséretében foglalhassanak helyet.

A szentlecke beszámol arról, hogy mi történik a bűnös, de bűnét megbánó, és Istentől bocsánatot nyerő emberrel. Isten megbocsátása által, Jézus értünk való engesztelő áldozata által megigazulunk, igazzá válunk Isten szemében. Az addig bűnös ember, „gazember” igaz emberré válik (csak egy i betű a két szó között a különbség, de óriási a jelentésbeli távolság). Ez a megigazulás, Isten szemében kedvessé, szeretetre méltóvá válás a „Jézus Krisztusba vetett hit által” megy végbe, ahogy a szentleckében Pál apostol hangsúlyozza. A bűnös nőnek is azt mondja: „A hited megszabadított téged, menj békével”. A hit által tesszük Isten bocsánatát is a magunkévá.

Milyen ez a megigazult állapot?

Jézus megszabadítja Mária Magdolnát az őt gyötrő, kínzó, az egyik bűnből a másikba hajszoló gonosz lelkektől. Az addig bűnös gyönyörökben kielégülését kereső nőnek megmutatja, milyen a tiszta, Istenre irányuló szeretet.

Dávidot örömmel, ujjongással veszi körül. „Boldog az, akinek vétkét az Úr fel nem rója, kinek lelkében nincsen álnokság”. „Te vagy menedékem, a gyötrelemtől megóvsz engem, és a szabadulás ujjongásával veszel körül.”

A bűnös ember örülhet, ujjonghat. Ennek az örömnek és ujjongásnak az oka Isten irgalma. Isten irgalmában, könyörülő szeretetében nem tartja többé számon bűneinket. Nem emlékezik többé rájuk.

A bűn mély nyomokat hagy az emberben, de Isten gondoskodik még a bűn nyomainak az eltüntetéséről is. Dávidnak le kell vezekelnie bűnét, Mária Magdolnából is a hagyomány szerint nagy vezeklő lett.

Az Újszövetségben, egyházában Isten lehetőséget ad a teljes búcsú révén még ezeknek a vezekléseknek, ideiglenes büntetéseknek az elengedésére is. Bocsánatával együtt, ha állandóan a bűnbánat szellemében élünk, újra meg újra a bűnbánat szentségéhez járulunk, meg is gyógyít minket, elvágja a bűnökhöz való odatapadásunkat, és megtanít Isten gyermekeinek a szabadságában járni. Ha rendszeresen a bűnbánat útján járunk, újra meg újra meggyónjuk alázattal ismétlődő bűneinket is, előbb-utóbb megszabadít tőlünk, és tisztán, belső lelki békével élhetünk.