Írások, tanulmányok

Az engesztelés: kérlelés, haragosnak, megbántottnak a csillapítása, megbékítése

Beküldve: Írások, tanulmányok

     Egy magyar értelmező szótár szerint az engesztelés: kérlelés, haragosnak, megbántottnak a csillapítása, megbékítése. (szojelentese.com) Ez ember    esetében a haragos, a megbántott kapcsolatainak a helyreállítását, a normális életbe való visszavezetését is jelenti.

     Ma sok a megbántott, a haragos ember körülöttünk. Hányszor érezzük mi is ilyennek magunkat. Alapvető fontosságú feladat az újra meg újra feltámadó haragnak, megbántottságnak a kezelése. Nem könnyű feladat. Mi minden kell hozzá?

Az Eucharisztikus Kongresszusra készülve

Beküldve: Írások, tanulmányok

„A néped nem tért hozzám egész szívvel”

Ezeket a gondolatok egy atya küldte szerkesztőségünknek, aki azonban névtelenségben akar maradni, mert tudatában van annak, hogy ezek a gondolatok nem tőle származnak.

 

„Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus csodálatos szép élménye volt Magyarországnak, és külföldi vendégeinknek is.  A befejező szentséges körmenet végén a Legméltóságosabb Oltáriszentséget a városligeti Jáki Kápolnába vitték. Ott a diakónus visszahelyezte a szentségházba. Egy jámbor idősebb hölgy 1962-ben mesélte el nekem, aki ott térdelt akkor a kis padban. ’Hirtelen arra eszméltem – mondta, hogy Jézus ott áll előttem teljes életnagyságban. Nagyon szomorú volt. Csodálkozva kérdeztem: Uram, ilyen gyönyörű ünneplést nyújtottunk Neked, és Te nem örülsz neki?’

’Az ünneplés nagyszerű volt – felelte Ő – de a néped nem tért Hozzám egész szívvel. Pedig, ha ezt megtette volna, megmentettem volna azoktól a szörnyű szenvedésektől, amelyek érni fogják.’ Ezzel a látomás eltűnt.” (Dr. Kovács L. P. Bánk OFM Magyarok Nagyasszonya Magyar Ferences Rendtartomány, 2000. 121, 122. old.)

A Szentkorona

Beküldve: Írások, tanulmányok

Szent István királyunk nagy tisztelője volt a Boldogságos Szűznek. Az Ő főünnepén, Nagyboldogszony napján végezte az ország irányítása szempontjából egyik legfontosabb tevékenységét, a törvénykezést. A törvénylátó napok mindig Nagyboldogasszony napjához kapcsolódtak. Szent István halála napja is ez a nap volt. Nagyboldogasszony napján fejezte be földi életét. Halála előtt pedig – ez közismert – Máriának ajánlotta országát, és annak szimbólumát, a Szentkoronát.

Ezért, és más okokból is a magyar koronát szent ereklyeként tiszteli a magyarság. Szent, mert rajta szentek és angyalok ábrázolásai láthatók, és ezek között az ábrázolások között ott szerepelt a Boldogságos Szűz Mária képe is, amelyet minden bizonnyal a kalapos király uralkodása idején – nem kizárt, hogy egyenesen az ő parancsára – távolítottak el róla, akinek nem volt fontos sem Mária, sem pedig a Szent Korona.

A koronát a magyarság szent ereklyeként tiszteli, egyrészt az említett okok miatt, hogy szentek és angyalok képeivel van díszítve, másrészt, mivel több szent király is viselte, elsőként Szent István, majd Szent László, és akit utoljára koronáztak meg vele, IV. Károly, akit nemrég avattak boldoggá. És voltak még más szent életű uralkodóink is, pl. Salamon és Nagy Lajos.

A korona két részből áll, egy alsó és egy felső részből. Ez a két rész a földi országot, birodalmat a mennyei Jeruzsálemmel köti össze. És szent koronaként tiszteljük az ország első közjogi jelvényét főleg azért, mert honalapító Szent István királyunk Máriának ajánlotta. Mária a szentek között az első. És ami Máriáé, az Jézusé is, Istené is, mert Mária semmit sem tart meg magának, semmit sem birtokol partikulárisan, csak a sajátjaként. Ami az övé, az mind Istené is. A királyok önmagukat Isten képviselőinek tartották. A szentkoronával való megkoronázás egy szentelés volt, amellyel a megkoronázott király a püspökhöz hasonló jogokat kapott az egyházban. A magyar királyok a népet és a földet védelmezték a hatalmasok ellen, a szentkorona, amit viseltek így az igazságosság élő szimbólumává is vált. A Szentkorona Tan szerint az ország földje elidegeníthtetetlen, a Szentkorona tulajdonát képezi. Senki más tulajdonosa nem lehet, legfeljebb használója. És ennek különleges jelentősége van éppen a mai globalizációs világban, ahol csak adják veszik a földeket országhatároktól függetlenül.

Egyetlen más koronát sem tisztelnek annyira szent ereklyeként, mint éppen a magyart. Ennek okait már láttuk. Mivel Szent István Máriának ajánlotta, ezért a Szentkorona igen gazdag tartalmat hordoz. Mivel a Szentkorona Márián keresztül Krisztusé, ezért hasonló ahhoz a koronához, amit Krisztus őse, Dávid király viselt. Magában hordoz valamit a pápai korona jelentéséből is, hiszen az Krisztus utódainak a koronája, és a pápától kapta annak idején Szent István. Az újabb kutatások szerint csak visszakapta, mert eredetileg is a magyarság tulajdonában volt, akkor készült, amikor a magyarság a Fekete-tenger mellett tartózkodott. Nagy Károly hódításai során kerülhetett az ő birodalmába, és ezzel a koronával temették el. És miután sírját felbontották került elő ez a korona, és így nyújthatta be rá igényét mint jogos tulajdonára Szent István király.

Magában hordozza a magyar Szentkorona Jézus tövis koronáját. És azt is mondhatjuk, hogy Krisztus győzelmi koronája is a magyar Szentkorona, amellyel a világ királyaként uralkodik. Ott is látható rajta Krisztus Pantokratorként.

Több ábrázolás is van országszerte, amelyeken Mária a magyar Szentkoronával a fején látható. A kereszténység 2000 éves jubileumán a magyar koronázó templomban, a budavári Mátyás templomban Mária szobrát megkoronázták a Szentkorona hiteles másolatával, amelyet gyalogos zarándoklaton vittek el a pápának, hogy áldja meg.

A magyarság úgy tiszteli Máriát, mint királynőjét. Ő az az asszony, aki ott szerepel már a Szentírás első lapjain, és győztes asszonyként, ő az, aki széttiporja a sátán fejét. A magyarság harcias nép. Egész történelmén végighúzódnak a harcok. Mária képe évszázadokon át ott díszlett a harci lobogókon, Őt Hadak Asszonyának, Törökverő Máriának szólították, a magyar királynénak járó hódolattal hajoltak meg előtte. Ennek kifejezése a Magyarok Nagyasszony ünnep is.

De hogy Mária a magyar nép királynője, a magyarok Nagyasszonya, ez nemcsak régi tartalmat hordoz, hanem, a jelenben is, a jövő alakítása szempontjából is nagyon fontos. Éppen a Máriával, és ezáltal Krisztussal való kapcsolata miatt a magyarság egy sajátos történelmi hivatást kapott Istentől. A pápaság védelmezője, a kereszténység védőbástyája volt évszázadokon át. De az kell, hogy legyen ma is, hiszen a kereszténységet ma sokkal nagyobb veszedelem fenyegeti, mint amilyen volt annak idején a török. Az Isten-ellenes erők ma is a megsemmisítésére törnek, és a végső nagy harcra sorakoztak fel. És a technikai eszközök és a globalizáció által, erre ma sokkal nagyobb az esélyük, mint a korábbi századokban. Ennek a végső nagy harcnak, amely eldönti nemcsak a kereszténység, hanem az egész emberiség sorsát, a mi oldalunkon a vezetője az a sátántipró Asszony, aki egyúttal a magyarok Nagyasszonya. Az utóbbi másfél-két évszázad eseményei, Mária-jelenései ezt a szemeink előtt kibontakozó végső nagy küzdelmet mutatják. Ebből a szempontból igen fontos jelentése van annak, hogy II. János Pál pápa a 2000. jubileumi évben éppen a Magyarok Nagyasszonyának ünnepén ajánlotta, szentelte a világot Máriának. Magyarország a máriás közösségek prototípusa. Feladata, hogy engesztelve, szenvedve, imádkozva kiálljon a kereszténység, és a világ védelmében, hogy annak sorsa ne a pusztulás, hanem a megmenekülés, az Isten által elgondolt szebb jövő legyen.

Éppen napjainkban éppen a mi szemeink előtt ez a „kereszténység védőbástyája” gondolat új aktuális tartalmat nyer. Ismét az Iszlámmal szemben, ahogy 200 éven keresztül már a török által képviselt Iszlámmal szemben, védelmezi most is Magyarország Európában az élen a kereszténységet, a saját és minden nép etnikai és vallási önazonosságát.

 

Bocsa Józsf Sch.P atya

 

 

Összekovácsolt nemzet a magyar!

Beküldve: Írások, tanulmányok

A cikk pdf formátumban innen tölthető le. A pdf változatban jobban érvényesülnek a kiemelések

Alcím: Együttmunkálkodás Istennel

      Szerinted a mai helyzetünket csak az emberek, Isten és ember együttmunkálkodása, vagy csak Isten oldja meg? Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette! Gondolkodj! Válasszál! Dönts!

      Istennek egyetlen, tökéletes rendszere van. Ebben élünk. Minden soron következő nagy eseménynek van előzménye: Bibliában, egybehangzó próféciákban. Minden nagy eseményre egy újabb épül. Még a szavakról is kiderül, hogy Isten rendszerébe tartoznak-e! A hamis dolgok nem illenek rendszerébe!

A kiengesztelődés és az engesztelés szentírási alapjai

Beküldve: Írások, tanulmányok

A kiengesztelődés és az engesztelés szentírási alapjai

 

1. A Isten Krisztusban kiengesztelődött a világgal

  • Jézus kiengesztelte Istent irántunk, emberek iránt. Összebékítette egymással Istent és az embert. Isten nem tartja számon azok vétkeit, akik bánják azokat és maguk is ki akarnak engesztelődni Istennel.
    • 2Kor 5,17 Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg. 18De ezt Isten viszi végbe, akit Krisztus kiengesztelt irántunk, és aki minket a kiengesztelődés szolgálatával megbízott. 19Isten ugyanis Krisztusban kiengesztelődött a világgal, nem tartja számon vétkeinket, sőt ránk bízta a kiengesztelődés igéjét. 20Tehát Krisztus követségében járunk, maga az Isten int benneteket általunk. Krisztus nevében kérünk: engesztelődjetek ki az Istennel! 21Ő azt, aki bűnt nem ismert, „bűnné” tette értünk, hogy benne „Isten igazságossága” legyünk.

Az engesztelés kultusztörténete

Beküldve: Írások, tanulmányok

Címmagyarázat

  • Mi az, hogy kultusztörténet
    • A cultusz a colo, colere latin igéből származik, amelynek a jelentése: művel, ápol

Ebből a szóból származik a kultúra szavunk is.

  • Ebből következően ezt a címet is adhattuk volna ennek az előadásnak: az engesztelés kultúrája, az engesztelés kultúrájának a története.

Konkrétan arról lesz szó, hogy mit jelentett az áldozat, áldozatbemutatás, engesztelő áldozat az emberiség életében, az Ószövetségben, az Újszövetségben, azaz Jézus életművében, és az általa alapított Egyház történelmében. Az engesztelésnek, ill. az azzal kapcsolatos rokonfogalmaknak milyen formái, megélési formái voltak. Hogyan próbálta az emberiség megélni az engesztelést Krisztus előtt és Krisztus után.

Bűnbocsánat, új élet

Beküldve: Írások, tanulmányok

Bocsa József atya elmélkedése a C év 11. vasárnapjának olvasmányairól

A mai olvasmányok alaptémája a bűn, a bocsánatkérés, a bűnbocsánat, és az ezek nyomán támadó új élet

Dávid vétkezett. Nátán próféta bűnbánatra inti. Rámutat bűnének a következményeire

  • Hasonlókkal bűnhődik, mint ahogyan vétkezett
    • „Kard által elveszítetted a hetita Uriját, hogy elvehesd a feleségét.

Nos, a kard sose fordul el házadtól, amiért megvetettél, és elvetted a hetita Úrijától a feleségét, hogy a te asszonyod legyen”.

  • Dávid elismeri vétkét
    • „Vétkeztem az Úr ellen!”
  • A zsoltárnak is Dávid a szerzője, könyörög benne a bűnbocsánatért
    • „Bocsásd meg, Uram bűnömet, * vétkeim terhét vedd el rólam.

Bűnömet eléd tártam, *  nem rejtettem el vétkemet előled. Így szóltam: + ,,Gonoszságomat megvallom, Uram”.

  • Isten elfogadja bűnbánatát
    • „Íme, az Úr is megbocsátja bűnödet, s nem halsz meg.”
    • Dávid is nyugtázza a zsoltárban isten bocsánatát
      • „Te megbocsátottad vétkemet”.

Az evangéliumban is egy bűnbánó jelenetnek vagyunk a tanúi

  • Mária Magdolna a farizeus házában könnyeivel öntözi Jézus lábait, csókolgatja és hajával törli le, majd illatos kenettel keni meg. Így fejezi ki bűnbánatát és szeretetét Jézus iránt.

Jézus kijelenti a kajánul figyelő asztaltársaság előtt

  • „Sok bűne bocsánatot nyer, mert nagyon szeretett”.

Majd odafordul az asszonyhoz

  • „A hited megszabadított téged. Bocsánatot nyertek bűneid. Menj békével!”

A farizeusokkal való párbeszédből és a szentleckéből a bűnbocsánat további részleteibe nyerünk betekintést

  • Ha ellenünk vétkezett valaki és bocsánatot kér tőlünk, a magunk nevében megbocsáthatunk. De a többi bűnök megbocsátására nincs hatalmunk. Ez tudják a farizeusok is, és Jézus bűnbocsánata elgondolkodtatja őket.
    • „Ki ez, hogy még a bűnöket is megbocsátja?”

A szentleckéből válik nyilvánvalóvá, hogy a bűnbocsánat isteni tett.

  • Jézus Isten, és az ő bocsánata valami nagyon fontosat eredményez.
  • Az ő bocsánata által igazzá, vagyis Isten előtt kedvessé válik az ember.

Mi a bűnbocsánat hatása, következménye?

  • A bűnbocsánat által új életet nyer az ember.
    • Már nem a maga életét éli, hanem Isten életét kezdi el élni.

Ennek az életnek kell kibontakoznia az emberben, hogy azután az ember elmodhassa magáról azt, amit Pál apostol elmondott:

  • „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él bennem”.

Hogyan bontakozik ki ez az új, isteni élet az emberben?

  • Az ismételt bűnbánattartások által, a gyakori gyónások által
  • Az Isten igéjével való gyakori táplálkozás által
    • a Szentírásról való elmélkedés által
  • A Jézus testével való gyakori táplálkozás által
    • a gyakori méltó szentáldozások és szentségimádások által.
  • Az Istentől kapott szeretet továbbadása által
    • Az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek gyakorlása révén, amelyre a mindennapokban rengeteg alkalmunk nyílik

 

Urunk Mennybemenetele 2016

Beküldve: Írások, tanulmányok

Mi volt Jézus útja?

  • Leszállott a Mennyből a Földre. Emberré lett.
    • Tanítónk lett.
      • Megtanított az isteni életre,
    • Megváltónk lett.
      • Kiváltott a gonosz rabságából minket
      • Lehetővé tette az Atyával való kapcsolatot
      • Megnyitotta számunkra az eget.
  • Földi feladatát bevégezve újra felemelkedett a Mennybe.
    • Ezt ünnepeljük, erre emlékezünk ezen a mai napon.
  • Mielőtt azonban visszatért volna a Mennybe, művének továbbvitelére Egyházat alapított.

Húsvét 2016

Beküldve: Írások, tanulmányok

Bocsa József atya húsvéti homiliája

A Nagyhét és a Húsvét egymás folytatása, csak együtt értelmezhetők.

Miután a mi Urunk, Jézus Krisztus szenvedésével és halálával befejezte az emberiség megváltásának a művét, testét a sírba tették, és ott nem egészen három napig nyugodott. A borzalmas szenvedések után ez valóban megnyugvás, elnyugodás volt a számára.

Az ő szent testének a sírba tétele a föld megszentelését is jelentette. A katolikus temető megszentelt föld, ahol az Úrban elhunytak megnyugodhatnak, és várhatják azt, hogy bejussanak – feltámadt testük is bejuthasson – a nyugalomnak abba az országába, amelyről a nagyszombati zsolozsma olvasmányos imaórájának szentírási olvasmánya szól: „Törekedjünk tehát rá, hogy bejussunk nyugalmának ebbe az (országába)"

Jézus halálával és sírban nyugvásával maga a Föld is belépett újjászületésének abba az új korszakába, amely a már Izajás prófétánál is ott szereplő új égben és új földben fog kiteljesedni. Ez az újjászületés a vajúdásnak, szülési fájdalmaknak még évszázadait jelenti, de ennek az új földnek a körvonalai napjainkra már egyre jobban kirajzolódnak.

Milyen lesz ez az új Föld? Ennek az új  égnek és új földnek az ígérete már ott szerepel Izajás prófétánál: „Mert új eget és új földet teremtek; a régi feledésbe merül, és eszébe se jut többé senkinek.” (65,17) Erről részletes leírás szerepel a Jelenések könyvének 21-22. fejezetében. „Akkor új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger is megszűnt. (Jel 21,1)” Ez Jézus második eljövetele után fog megvalósulni. Az Apostolok cselekedetiben és a Jelenések könyvében is úgy olvashatjuk, hogy Jézus a felhőkön fog eljönni. Ha pedig a felhőkön jön el, ez azt is jelenti, hogy még nincs itt a világ vége, mert még létezik a föld a maga légkörével. Sok jelenkori próféciában ez úgy szerepel, hogy Jézus azt a paradicsomot fogja visszaállítani, amiből Ádám és Éva a bűn miatt kiűzetett.

Az Isten által a Szentírásnak számos más helyén megígért új paradicsomnak félreértelmezései is voltak már a történelem folyamán, amelyeket az egyház mint hamis várakozásokat, elképeléseket, elítélt. Volt egy ilyen a Középkor és az Újkor határmezsgyéjén És volt egy a közelmúltban, amely még nem zárult le most sem teljesen.

Ez pedig a szocialista-marxista földi paradicsom. Számunkra, a szovjet szocializmust, kommunizmust átélt Kelet-európai országoknak ez már csak egy rémálom, amely sokunkat megnyomorított. Csak egy kis emlékeztető: a lényege ennek az volt, hogy a termelőeszközök köztulajdonba vételével, a szocialista-kommunista proletárforradalommal automatikusan el fog jönni ez a földi paradicsom. És amikor aztán évtizedek múltán is váratott magára, akkor próbáltak farigcsálni az elméleten. Mi jól tudjuk, hogy a földi paradicsom ígérete helyett a szenvedéseknek és a borzalmaknak milyen áradatát hozta magával ez a 40-50 éves kommunista uralom.

A latin-amerikai országokban  azonban most is kacérkodnak vele. Ez nyilvánvalóvá lett Ferenc pápa latin-amerikai útja kapcsán, amelynek mintegy szimbolikus összefoglalása volt a bolíviai elnök által neki átnyújtott különös kereszt, ahol Jézus a Sarlóra és kalapácsra van felfeszítve. Ez a kép azt sugallja, hogy a kereszténységgel összeházasított marxizmus, a felszabadítás teológia hozza el a földi paradicsomot az emberiség számára.

A marxizmust-leninizmust és annak különféle változatait a korábbi pápák XIII. Leo pápától kezdve egyértelműen elítélték, rámutattak a szocialista-kommunista eszmék  káros voltára – nemcsak a kereszténység, hanem a civil polgári társadalom szemszögéből is. És kifejtették az egyház szociális tanítását. A felszabadítás teológiát II. János Pál pápa Ratzinger bíborossal karöltve, aki akkor a Hittani Kongregáció prefektusa volt, határozottan elítélte annak teljes filozófiai-teológiai mélységeiben. Rámutattak arra, hogy keresztény-szocializmus és marxista felszabadítás teológia fából vaskarika.

Azt azonban nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy az egyházi magas tisztségviselők körében ez mindenestül lezárt téma lenne. És sajnos a kommunizmus réme Európát is tovább fenyegeti az orosz birodalom és Kína közelsége miatt.

Hogy ezt a két veszedelmet, és a ránk leselkedő egyéb veszedelmeket is  elkerüljük, ahhoz húsvéti hitre, és abból fakadó tisztánlátásra és hitből fakadó cselekedetekre is szükségünk van. Ezt a húsvéti hitet csak az ajándékozhatja, közvetítheti számunkra, aki azt elsőként birtokolta.

A Szűzanya húsvéti hite.

A sírba tételtől kezdve egy ember volt csak a földön, aki őrizte magában a feltámadás hitét, és ő a Szűzanya volt. Ennek a húsvéti hitnek az igazi ápolója és első képviselője a földön a Szűzanya volt.

A hagyomány úgy tartja, hogy a Szűzanyára való tekintettel rövidítette meg a Mennyei Atya azokat a napokat, hogy nem három nap lett belőle, hanem csak "harmadnap", ahogyan azt a Hiszekegyben is valljuk: „Harmadnapon feltámadott a halottak közül.” Ha úgy lett volna, mint Jónással, hogy három nap és három éjjel tartózkodott a hal gyomrában, akkor Jézusnak csak Húsvét hétfőn délután három óra után kellett volna feltámadnia. De Ő már a 3. sírban töltött nap hajnalán feltámadt.

A Szentírásban ugyan nem szerepel, de a hagyomány úgy tudja – ezt Szent II. János Pál pápa is kijelentette – hogy Jézus feltámadása után elsőként Édesanyjának jelent meg, hogy megvigasztalja Őt, és megajándékozza a feltámadás örömével. Ő, a Feltámadott boldog anyja tud megajándékozni minket is a húsvéti hittel. Vagyis azzal a hittel, hogy most, amikor, Európára, a világra és az egyházra is oly nagy sötétség borul – minden emberi kilátástalanság ellenére is – közel a húsvét hajnala. Bár az egyház is a keresztre feszítésének az óráit éli, de éppen ezért közel van a feltámadás is.

A Szűzanya egészen szoros együttműködését megváltásban egy sajátos egybeesés is kiemeli a mostani 2016-os évben. Az idén Gyümölcsoltó Boldogasszony napja és a Nagypéntek egybeesett. Liturgikusan ugyan külön ünnepli az egyház, de ez az egybeesés mégis figyelemre méltó. Jézus földi életének a fogantatása és befejezése egy napra esett ebben az évben.

Két személy, az új Ádám és az új Éva igenje kellett a megváltáshoz. A Szűzanya igenje Gyümölcsoltó Boldogasszony napján: Íme az Úr szolgáló leánya, legyen nekem a Te igéd szerint. És Jézus igenje Nagypénteken: „Ha lehetséges, múljék el tőlem e kehely, de mindazonáltal ne az én akaratom legyen, Atyám, hanem a tiéd.” Ha bármelyikük nemet mond, nincs megváltás és nem várhatnánk új ég és új Föld elérkezésére sem.

A Föld már Jézus halálának a pillanatában vajúdni kezdett. Hatalmas égzengés, villámlás volt, nagy földrengés támadt, minden elsötétedett, a templom függönye ketté hasadt. A régi befejeződött és valami egészen új kezdődött.

Ennek az újnak a kiteljesedéséhez, az új földnek az elérkezéséhez Jézus és Mária igenje mellett a mi igenünkre is szükség van. Jézus mint a misztikus test feje megtette, ami tőle telt az emberiség megváltása érdekében, és a Szűzanya is, de nekünk, mint az ő misztikus teste tagjainak is meg kell tennünk a magunkét. Cselekednünk kell ennek érdekében a Szentlélektől megvilágosított hittel és abból következő világos látással. És egyesítve minden cselekedetünket és szenvedésünket Jézus cselekedeteivel és szenvedéseivel, hogy e pusztuló világ romjai alól minél több lélek megmeneküljön és üdvözüljön, és hogy sokan megérhessük az új ég és új föld mielőbbi elérkezését, a feltámadt Üdvözítő második eljövetelét.