Erények, alázat

Beküldve: Lelkiélet

2018. 01. 08.

Kedveseim! Az évközi időszakban folytatódik a lelki életre való felkészülés időszaka. Soha nem hagyhatjuk abba a munkálkodást, mert minden nap szükséges újból kezdeni a napot, lelki téren is. Ha nem is sikerül megvalósítani az eltervezetteket, holnap újból kell kezdenünk formálódásunkat, amíg a jó készségek, az erények ki nem alakulnak életünkben. Lehet ez egy jó napi beosztás, a munka rendszere, az imádság rendje, és bármi, amit elterveztünk arra a napra. A legfontosabb mindig a szándék, hogy a jót akarjuk megvalósítani. Sokszor nem sikerül a tervünk, de nem is biztos, hogy az én hibám miatt. Ezt az Úr dönti el, nekem az a dolgom, hogy jó szándékkal tegyek mindent, amit elterveztem. Kérhetem az Urat, hogy tegye teljessé mindazt, ami nekem nem sikerült.

2018. 01. 09.

Kedveseim! Lelkünk Istenhez való emelését, erénygyakorlatokkal tudjuk végezni, melyet az Úr kegyelméből kaphatunk meg. Ezért alázattal kérjük, adja meg számunkra azokat az ajándékokat, amelyek segítségével elsajátíthatjuk azokat az erényeket, amelyek felemelnek Hozzá. Begyakorolva válik készséggé bennünk az Ő kegyelme, hogy megvalósítsuk, amit eltervezett rólunk. A tisztaság, az alázat a kicsinység, szerénység, az elfogadás, a jóság, a szelídség, a jámborság mind azok a tulajdonságok, amelyek Jézusban megvannak. Ha követni akarjuk Őt, akkor birtokolnunk kell ezeket a tulajdonságokat. Kérjük, és engedjük, hogy tanítsa nekünk ezeket az erényeket jól elsajátítani.

2018. 01. 10. 

Kedveseim! A legkiválóbb erények egyike az alázatosság. Jézus magáról mondja: „Tanuljatok Tőlem, mert szelíd vagyok, és alázatos szívű.” (Mt. 11. 29) Krisztus egész élete tanítás volt, nemcsak beszéde, hanem cselekedetei is. Az ember a nagyrabecsülést hajhássza, az Úr, megalázta önmagát, engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Az alázatosság sajátos erénye a keresztényeknek. Biztosabb, és hatalmasabb, mint a fellengző magasság. Bármi jót cselekszünk, ha alázatosság ha alázatosság nincs bennünk, mihelyt a jótett fölött örvendünk, a kevélység megtámadja cselekedetünket. A hiú öntetszelgés felkavarja a szívet. Az igazi alázatosság verjen gyökeret lelkünkben, akkor mienk a többi erény is.

2018. 01. 11.  

Kedveseim! Amikor az alázatosság mélyen behatol az ember lelkébe, és felszínre hozza az önbizalmat, és Krisztust, mint alapkövet teszi helyébe, akkor az építmény rendíthetetlen lesz. Sem szélvész, sem árvíz fel nem dönti, mert alapja szilárd. De ha az alázatosság nélkül akarunk építkezni, az csakhamar összeomlik, mert homokra épült. Egy erény sem igazán erény, ha nem az alázatosság az alapja. Szükséges, hogy a magasságnak megfelelő mélysége legyen. A hit, a remény, és a szeretet, vagyis a három isteni erény is az alázatosságra támaszkodik. Hisz az alázatos ember beismeri nyomorúságát, és korlátait. Elfogadja, hogy mindaz, amije van Istentől kapta.

2018. 01. 12.

Kedveseim! Az alázatosság nagyon szükséges a felebaráti szeretethez. Az alázatos mindig csak saját hibáit nézi, a másikéval, ha az nem tartozik rá, nem foglalkozik. Ma ez a gondolkodás szinte teljesen kiveszett az emberek életéből. Pedig, ha megítéljük társainkat, súlyosan vétünk a szeretet ellen. Az alázatos embert nem zavarja, ha másokat maga elé helyezve tisztelnek. Nem irigykedik, és nem féltékenykedik a másikra, mert tudja, hogy az kevélységből fakad. Az Istentől kapott tartós békesség sem maradhat meg alázatosság nélkül. Ha az imádsággal nem jár együtt az alázatosság erénye, az teljesen erőtlen, és eredménytelen lesz.

2018. 01. 13.

Kedveseim! Az alázatosságnak ellenkezője a kevélység. Aki ellenáll Isten akaratának, abban nincs meg az alázat erénye. Kevés ember van, aki a tisztelet magaslatán el nem szédül. A tisztelet az Úrnak szól, és nem nekünk. A kevély tolvaj, mert magának tulajdonítja azt, ami nem az övé. Nagyon veszélyes lehet, ha valaki lelki adományok miatt kevélykedik, hiszen Isten közvetlenül halmozta el ajándékaival, hogy szolgáljon vele, nem pedig azért, hogy nagyobb tiszteletnek örvendjen. Ne bizakodjunk magunkban, saját erőnkben, képzettségünkben, okosságunkban, hanem helyezzük magunkat egészen Istenbe! Minden, amit teszünk, az a Te érdemed, Uram.

2018. 01. 14. 

Kedveseim! Az igazi alázatosság felismerése nagyon nehéz. Az alázatosság nem abban áll, hogy magunkat bűnös, és nyomorult embernek tartjuk, vagy megvetett munkát végzünk. Ez, sokszor kevélységet takar, mert mások előtt akarhat az illető feltűnni, hogy erényesebbnek tartsák. Ezek a külsőségek ugyan alátámasztják az igazi alázatosságot, de az alázatosság nem ebben áll. Hagyjuk el a mesterkélt, félrevezető viselkedéseket! Az alázatost a türelmén lehet felismerni, mert ez a viselkedés a próbaköve az alázatnak. Próbáljuk átgondolni, milyen a mi türelmünk, mennyire tudjuk elviselni a nehézségeket?

2018. 01. 15.

Kedveseim! Az alázatosság gyakorlásában a legfontosabb az önismeret. Alaposan kell önmagunkat ismerni, hogy lássuk valójában, önmagunkban mennyire csekélyek vagyunk. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál? Ha az ember tartja magát valamire, és mások dicshimnuszt zengnek róla, bizonyára nem jár igazságban. Isten azért szereti az alázatosságot, mert az az  igazságon alapszik. Az ember hiú önteltségben van, amikor magát felmagasztalja, mert valaminek látszani akar. Egyedül Istennek kell megköszönnünk, amivel több vagyunk a semminél.

2018. 01. 16.   

Kedveseim! Milyen jó lenne, ha gyakrabban fontolóra vennénk bűneinket, és nyomorúságunkat mert akkor mennyivel alázatosabbak lehetnénk. Mennyire kevésbé becsülnénk magunkat, elviselnénk a gúnyt, és a megaláztatást, csakhogy Isten kegyelmében gyarapodjunk. A kísértések legcsekélyebb szele is ledönthet bennünket, mert nem vagyunk szilárdak az erényekben, és a jó feltételeinkben. Ha jócselekedeteinket megvizsgáljuk, számtalan hibát, és tökéletlenséget fedezhetünk fel azokban. Akkor mit tegyünk, hogy el ne csüggedjünk?  Menjünk Jézushoz, az Ő isteni jóságához, és minden bizalmunkat Belé helyezzük. Bűneinktől forduljunk el, helyezzük magunkat Isten Irgalmasságába, és szemeinket azonnal Jézusra szegezzük. Akkor felbátorodunk, mert tudjuk, hogy erőnk, és mindenünk az Úr szeretetében van.

Anna Terézia