Megbocsátás, kiengesztelődés

Beküldve: Engesztelők Találkozója

 Kiengesztelődési Találkozó 2014. október 25.

Írta: Bocsa József

A kiengesztelődés célja

  • Az egység, az összhang, a harmónia Istennel, embertársainkkal, önmagunkkal
    • Az egység Istennek egyik legfontosabb tulajdonsága. Így is nevezzük Őt: Szentháromság Egy Isten. Ezt az egységet szeretné Jézus az Ő Egyházában is. Ezért imádkozott az utolsó vacsorán. Ez van ott a Hitvallásban is: Hiszek az egy, szent, katolikus anyaszentegyházban. De legfájóbb módon éppen ez az egység hiányzik a leginkább. És mintha ez most különleges támadás alatt lenne.

Az egységnek több területe létezik.

  • a kisebb közösségekben, a családban, az egyházközségekben, szerzetesrendekben, munkahelyeken való egység, országon belüli egység, országok közötti egység, kontinensek közötti egység, nagyhatalmak közötti egység, stb.

Rítusbeli egység

A pápával való egység

  • a pápa és a püspökök közötti egység

  • a híveknek a pápával egységben lévő püspökökkel való egysége

Hitbeli egység, tanbeli egység.

Szeretetben való egység. Ez az utóbbi különösen is fontos. Mert sokszor fordult már elő a történelemben és az egyház történetében is, hogy hitbeli, ideológiai, meggyőződésbeli különbözőségek miatt estek egymásnak emberek, közösítették ki egymást, történtek szakadások, elkülönülések, sőt gyilkosságok, háborúk is. Az ilyenek biztos, hogy összeegyeztethetetlenek a szeretetben való egységgel.

Az egység minden területen fontos, de mégis oly sérülékeny. Mik azok, amik a leginkább veszélyezteti az egységet?

  • Ezeket a tényezőket szeretnénk itt összegyűjteni vagy legalábbis a fontosabbakat felismerni, megnevezni, és lehetőségeink szerint tenni ellenük, imádkozni az okok megszűnéséért.

Az egység legfőbb ellensége az ördög, a bukott angyalok a Sátánnal, Luciferrel és Belzebubbal az élen. A gonosznak egyik neve a diabolosz, amely széthányót szétdobálót jelent, amely tehát megbontja az egységet.

Az emberben is vannak bizonyos bűnök, bűnös hajlamok, amikbe a gonosz bele tud kapaszkodni, és ki tudja játszani az egység ellen.

Ezt a kettőt nézzük meg közelebbről!

A bukott angyalok tevékenysége az egység ellen

 

  • Most nem kívánjuk itt összes tevékenységüket bemutatni, csak azokat, amik kifejezetten az egység ellen irányulnak.

A bukott angyalok Isten ellenlábasai, ami Istennek különösen fontos, ők azt célba veszik, igyekszenek támadni, lerombolni, az ellenkezőjére fordítani

Egyik jelszavuk a divide et impera: oszd meg és uralkodj.

  • Mindenütt megoszlásokat, szakadásokat akarnak előidézni
    • Meg akarják bontani a családok egységét, az eddigiekben felsorolt közösségek egységét
    • Hitbeli szakadásokat, megosztásokat idéznek elő
  • Hogyan tudják ezt tenni?
    • Érdekellentétek, indulatok, ellenséges érzelmek szításával, sebzettségeinken keresztül.

Emberekről, népcsoportokról egy téves kép kialakításával

hazugságokkal, rágalmazással

Az erőszak lelkületének a továbbadásával

  • a vérengzések, erőszakos kitelepítések például hazánk közelmúltjára is rányomják a bélyegüket.

Az előjelek összekeverése: a jót rossznak, a rosszat jónak mutatják.

  • A bűnből erényt csinálnak, az erényből bűnt. Ami Isten szemében bűn, azt erénynek tüntetik fel, az erényeket pedig bűnnek minősítik
    • Ez a Szentírás megváltoztatása, gyakorlatilag átírása, vagy hamis magyarázata.
    • Ez a bukott angyalok tevékenységének egyik csúcspontja

Ennek következménye: alapvető zavar támad az emberekben, és megoszlások is.

A világ be akar hatolni az egyházba is. Tanúi lehettünk az egy hete befejeződött szinóduson annak, hogy hogyan csaptak össze már az egyházon belül is azok az erők, amelyek a világhoz való alkalmazkodást képviselik a házasság felbonthatatlanságának a terén, és az azonos neműek „házasságával” kapcsolatban. Bizony sokat kell imádkozni papjainkért, főpapjainkért, hogy Jézus tanításához, az Egyház 2000 éves tanításához hűségesek legyenek, bátrak legyenek, résen legyenek. 

Mik dolgoznak az emberben magában az egység ellen?

  • A gőg, hiúság, önérvényesítés, öntörvényűség
  • Vetélkedés
  • Erőszak, egymás bántása
  • Harag, megtorlás, és más negatív érzelmek, ezek kezelni nem tudása.
  • Pletyka, rágalom, ítélkezés, vádolás.
  • Minderre a gonosz lelkek kísértenek minket, és nagyon fel tudják erősíteni bennünk ezeket az áteredő bűn és a személyes bűnök miatti sebzettségeket. Nekünk viszont éppen ezek ellen kell küzdenünk, ha a kiengesztelődés és az egység útján akarunk járni. Le kell szállnunk személyiségünk mélységeibe. Végig kell imádkozni sebzettségeinket is. Meg kell bocsátanunk az életünk kezdetén ellenünk vétőknek, őseinknek. És kérnünk kell imában a belső sebeinkre való gyógyulást.

 

A megbocsátás, kiengesztelődés fontossága

  • Amikor egymást bántjuk, Istent is bántjuk, mert ő azonosította magát az emberrel, ő ott van minden emberben. A harag és a gyűlölet súlyos bűn az 5. parancs ellen, mert akár gyilkossághoz is vezethet, és a kegyelmi életet is megöli bennünk. Hogy a másik hogyan viselkedik velünk, az az ő dolga. A megbocsátás a mi dolgunk. A megbocsátás tehermentesítés. Aki nem tud megbocsátani, az óriási terheket cipel. Olyan, mintha súlyos hátizsákot, kofferokat cipelne állandóan. Mi a megbocsátás? A haragról, a bosszúról, a negatív érzésekről, a mások iránti ellenérzések magunkban való ápolgatásáról való lemondás. „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek!” – hangzik a Miatyánkban. Ez azt is jelenti, hogy ha mi nem bocsátunk meg, mi sem nyerünk bocsánatot.

A kiengesztelődés, a megbocsátás nem megy magától, ennek kegyelmét kérni kell Istentől.

Isten szeretete sürget, hogy mindenkivel jót tegyünk és mindenkiről jó gondolatokat forgassunk magunkban. Bűneink által egykor mi is Isten ellenségei voltunk, de Ő akkor is szeretett minket. Keressük az alkalmakat mi is, amikor jót tehetünk ellenségeinkkel, a minket bántókkal!

A bántásoknak, fájdalmaknak is megvan a maguk szerepe az életünkben.

  • Minden okulásunkra szolgálhat, ha jól értelmezzük. Ezek figyelmeztethetnek arra, hogy mi mindent kell még átformálni életünkben, hogy megfeleljen Isten akaratának. A fájdalmak megnyitják a szívünket arra, hogy még jobban közeledjünk Istenhez.
  • Tudatosítanunk kell, hogy a kiengesztelődés, megbocsátás nem elsősorban érzelmi kérdés, hanem akarati elhatározás. Ugyanúgy, ahogyan a szeretet sem elsősorban érzelem. A megbocsátás a szeretet aktusa. Csak ha erre rászánjuk magunkat és megbocsátunk az ellenünk vétőknek Isten segítségével, remélhetjük mi is a megbocsátást és a gyógyulást.

Hogyan viselkedjünk a minket bántókkal, üldözőkkel szemben, hogyan viseljük a bántásokat?

  • A bennünk keletkező ellenérzésekkel foglalkoznunk kell, azokat kezelnünk kell.
    • Nem szabad engedni, hogy ellenérzések alakuljanak ki bennünk testvérünk iránt!
    • Tudatosítanunk kell, hogy nem feltétlenül az a személy bánt minket, hanem az őt irányító szellemiség.
    • Ha már kialakultak az ellenérzések, nem szabad engednünk, hogy elhatalmasodjanak rajtunk.
      • Ha mégis kialakult, vizsgáljuk meg, mi okozza bennünk az ellenszenvet a másik iránt! Így inkább tudjuk gyökereiben orvosolni a problémát.
    • Inkább engedjük, hogy Jézus szeretete uralja szívünket!
    • Az ismételt, agresszív bántásokat nehéz kezelni
      • Kérjük a megkülönböztetés ajándékát a Szentlélektől, hogy észrevegyük, hogy milyen szellemiség, lélek dolgozik az ellenünk vétőben. A mögöttük álló gonosz lelkeket kell elutasítani magunktól, azoktól kell elhatárolódnunk.

Válasszuk el a gonosz lelket a minket bántó személytől, ne ellene lázadjunk, zúgolódjunk, ne rá nehezteljünk, hanem ennek a léleknek, ezeknek a lelkeknek a nyomásától igyekezzünk megszabadulni. Itt van jelentősége a szabadító imának.

  • Vigyázzunk a nyelvünkre, kerüljük még a belső ítélkezést is!
    • Kerüljük a megfontolatlan, felesleges, bántó megjegyzéseket, ítélkezést! Jézus egyértelműen megtiltja ezt. „Ne ítéljetek, hogy titeket se ítéljenek el!” (Mt 7,1) Az alaptalan, nem ránk tartozó ítélkezések, pletykák, kijelentések nagy károkat tudnak okozni. Inkább a jót feltételezzük a másikról! A jó tulajdonságaival foglalkozzunk! Azokat hozzuk szóba, azokért adjunk hálát Istennek!
  • Viseljük el az üldöztetést a benne rejlő jó miatt!
    • A Szentírás ezt tanácsolja: „Áldjátok üldözőiteket, áldjátok és ne átkozzátok őket!” (Róm 12,4) Tehát mondjuk áldást üldözőinkre, imádkozzunk értük!
    • Tegyük a kötelességünket! Ne ütközzünk meg azon, ha bántanak minket, csúfot űznek belőlünk! Ne ütközzünk meg az ellenünk irányuló rágalmakon!
    • Ha Jézust akarjuk követni, az Ő útján akarunk járni, ezek az üldözések, bántalmazások egyre gyakoribbak lesznek az életünkben, most, amikor a végső időket éljük. De ha elviseljük és felajánljuk ezeket, annál nagyobb lesz a jutalmunk.
    • Irgalmas szeretettel reagáljunk minden bántásra! A magunk erejéből persze ez nem megy, de Isten segítségével igen.
    • Ezt a témát még jobban el kell mélyítenünk. Erről szól a következő fejezet

 

Az ellenségszeretet gyakorlása.

Fontos feladatunk, hogy növekedjünk a szeretetben. Ebben nagy lépéseket akkor tudunk tenni, ha növekszünk az ellenségszeretetben.

  • Az elkövetkező időkben nagyon nagy szükségünk lesz rá, ideje, hogy elkezdjük begyakorolni. Talán az egykor hozzánk közel állókon, de közben tőlünk eltávolodottakon érdemes a gyakorlást elkezdeni.
    • Ösztönös reakció, hogy a minket bántóktól igyekszünk távol tartani magunkat, hogy kerüljük őket, nem szeretünk a közelükben lenni.
      • De törekedjünk mégis arra, hogy ne kerüljük őket. Ugyanakkor nem szabad rájuk se erőltetni magunkat. Próbáljunk egy mérsékelt közelséget megvalósítani, ill. távolságot tartani.

Ha fizikailag, pszichésen nem megy, lélekben közeledjünk hozzájuk, álljunk melléjük!

  • Engedjük, hogy az illető lelke elpanaszolja problémáját, próbáljuk elfogadni, még akkor is, ha nem értünk vele egyet!

Az elfogadás által irántuk való szeretetünk megerősödik, és ők is azt érzékelik, hogy bennünk is megváltozott valami irányukban.

Különösen fájó lehet, ha azok fordulnak ellenünk, akikkel jót tettünk.

  • Nagy sebet ütnek önmagukon és rajtunk is. Kérjünk bocsánatot Istentől a nevükben is, és kérjük, hogy a legnagyobb jót hozza ki abból a támadásból, amit velük kapcsolatban átéltünk!
  • Az ellenségszeretet mély változást idéz elő bennünk
    • Azáltal, hogy elfogadjuk ellenségeinket, a minket bántókat, felszítódik bennünk az irántuk való szeretet. Ezáltal növekszünk az Isten iránti szeretetben is, mert a kettő elválaszthatatlan egymástól: ha növekszik az egyik, növekszik a másik is. Ez visszahat ellenségszeretetünkre is, őt is jobban tudjuk szeretni.

Magunktól ez nehéz, de segíthet, ha magunk elé állítjuk a szentek példáját!

  • Az ellenségszeretet növekedést jelent az alázatban is. Illetve ha az alázatban növekszünk, növekedni fogunk az ellenségszeretetben is.
    • Az alázatos ember mindenütt felfedezi, és meglátja a jót, és azzal igyekszik azonosulni. Fontos, hogy felfedezzük mindazt a jót, amit az Úr a többi emberben, így az ellenünk vétőkben is kifejlesztett. Fontos, hogy ne a bűnös viselkedésüket lássuk, és folyton arról gondolkodjunk, és beszéljünk, hanem a bennük is meglévő jóról.

Ha nem a bűnös viselkedésüket látjuk, és nem arra figyelünk, gyengülni fog bennünk az ítélkezés szelleme.

  • Sok embert a bosszúvágy mozgat, hogy megfizessen az ellene elkövetett bántásokért. Ezen kívül még más helytelen cselekvési motívumok is léteznek. A leghelyesebb cselekvési indíték mindent szeretetből cselekedni, vagy másként fogalmazva, mindent Isten dicsőségére cselekedni.
    • Mindent Isten dicsőségére tenni azt jelenti, hogy megszabadulunk önmagunktól, hiúságunktól, önsajnálatunktól, minden érdemet átadunk a Szentháromságnak. Belátjuk azt, hogy nincs semmi jó bennünk, amit ne Ő művelt volna.
    • Amit viszont Ő művelt, azt fogadjuk el, ismerjük el magunkban és a másikban is, és dicsőítsük érte Istent a Szűzanyával együtt: „Nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az Ő Neve.” (Lk 1,49)

Ha mindent szeretetből, ill. Isten dicsőségére cselekszünk, és ebben előre haladunk, az megváltoztatja világszemléletünket, emberekhez való hozzáállásunkat

  • Az ellenségszeretetben növekedésünket végül az is segíti, hogy mindenkiben szüntelenül a jót keressük, nagyon határozottan kerüljük a rágalmazást, és a pletykát, a fölösleges fecsegést

 

Azzal kezdtük, hogy a kiengesztelődés célja az egységre jutás, az egységben való növekedés. Ez az utolsó témánk: Hogyan építhetjük az egységet, hogyan növekedhetünk benne?

  • Az egység alapvető feltétele, hogy szüntelenül megmaradjunk a kegyelmi állapotban
    • Állandóan gyakorolni kell a bűnbánatot, a kiengesztelődést Istennel és embertársainkkal
    • Állandóan tisztaságban, bűn nélküli állapotban kell lennünk. Hogyan tehetjük ezt? Hiszen mi nem vagyunk szeplőtelenek, mint a Szűzanya. Ez igaz, de a bűnbánat által újra meg újra a szeplőtelenség állapotába kerülhetünk. Ha elkövettünk valami bűnt, azt rögtön megbánhatjuk. És ha nincs is alkalmunk azonnal gyónáshoz járulni, ismétlődő gyarlóságainkat is időnként odavihetjük a bűnbánat szentségébe
      • Kérhetjük újra meg újra Istent, hogy tisztíts meg engem, „tégy engem tisztává”.
      • Nem rég került fel az Engesztelők lapjára a Tisztulás rózsafüzére. Ennek imádkozása is segítségünkre lehet.
  • Egységben kell maradni minden esetben önmagunkkal
    • Ne engedjük, hogy bármi is kibillentsen minket egyensúlyunkból! Békénket lelkünk nyugalmát ne engedjük, hogy bármi vagy bárki megzavarja. Hogy ezt hogyan tehetjük, az egy külön elmélkedésnek lehet a tárgya.
  • Az egységet védelmezni kell, azért munkálkodni kell, meg kell védeni a széthúzó erőktől legyenek azok az emberekben lévő korábban felsorolt negatív tulajdonságok, vagy maguk a bukott angyalok, akik virtuóz módon tudnak ezek segítségével mozgatni embereket és közösségeket.
    • Egységben kell maradni a közösséggel, amihez tartozunk, minden onnét leszakítani akaró erő ellenére.
    • És ha látjuk, hogy vannak ilyen emberek a közösségünkben, beszélgessünk velük, imádkozzunk intenzíven értük, hogy a gonosz ne érhesse el a célját.
  • Alapelvünk legyen: Azt keressük, ami összeköt, ne azt, ami szétválaszt!
  • Tanuljuk meg és gyakoroljuk az egységben járást!
    • Közösségeinkben időnként kimondott szavakkal, gesztusokkal, kézfogással, öleléssel is fejezzük ki az egymás iránti megbocsátásunkat, kiengesztelődésünket. Ezeknek nagy ereje van.
    • Gyakoroljuk be, hogy naponta egymással egységre lépünk
      • Tudatosítsuk, hogy egységben vagyunk egymással, és imában kérjük egymás számára a kegyelem kiáradását. Krisztus misztikus testének vagyunk a tagjai mindnyájan. És sokakhoz személyes és közösségi kapcsolatok fűznek minket.
    • A nehézségeket is könnyebb együtt elviselni.
      • Ha vállaljuk azt, hogy viseljük a többiek terhét, azzal a miénk is könnyebb lesz, mert a többiek is viselik a miénket. Mindenki kerülhet nehéz helyzetbe, mindenkit kikérhet a sátán magának, hogy megpróbáljon. Általában nem egyszerre ér mindenkit minden nehézség. Vegyük észre azt, hogy kinek nagyobb éppen a terhe. Álljunk melléje, imádkozzunk érte, keressük, érdeklődjünk utána!
      • Ha közösen, kölcsönösen hordozzuk egymás terheit, kisebb lesz a terhe annak, aki éppen hordozza azt, és nagyobb lesz a felajánlás értéke, mert minden felajánlott szenvedés nagyobb érték, ha többen ajánlják fel. Ajánljuk fel ne csak a magunk cselekedeteit, szenvedéseit, hanem azokét is, akik a nehézségek közepette esetleg elfelejtik ezt megtenni!
    • A közösségépítést, az egységen való munkálkodást az is indokolja, hogy egyre több feladatot kapunk az Égtől, amelyeket csak közösen, egymással egységben tudunk ellátni, megoldani.
  • Az egységben járásnak legfontosabb formája az, hogy egymással egységben imádkozunk
    • Még a távolból is egységben imádkozhatunk. Ennek a tudata nagy erőforrás. Istennek napjainkra ez egy új kegyelme, hogy szorosra fűzi kapcsolatainkat, és megsokszorozza imáinkat.
    • Biztosabb az imameghallgatás, ha imáinkat a Szűzanya Szeplőtelen Szívén át helyezzük Jézus legszentebb Szívébe. Az ilyen felajánlást mindig a Szentlélek közvetíti az Atyához. Minden imánkat a Szűzanya Szeplőtelen szívén át egyesítve az engesztelők imáival ajánljuk fel minden ember üdvösségéért!
    • A gonosz különösen az engesztelők törekvéseit akadályozza. Az imában összefogva, egységben könnyebben tudunk harcolni ellene. Egyre nagyobbak támadásai. Csak egységben van remény arra, hogy ezeket kiálljuk.
    • Hogyan egyesíthetjük imáinkat?
      • Az állapotbeli kötelességek teljesítése az első. Akinek éppen a kötelességeit kell teljesítenie, az legalább arra figyeljen, hogy a délután három órás engesztelő imaóra elején ajánlja fel Istennek, amit éppen végez, és lélekben kapcsolódjon bele az engesztelést végzők imáiba.
      • Akik pedig tudják végezni az engesztelő imát, azok hordozzák azokat is, akik állapotbeli kötelességeiket végzik. Helyettük is imádkozzanak.
    • Vigyázzunk ugyanakkor arra, hogy vannak állapotbeli, vagy vállalt imáink. Ezeket külön el kell mondanunk. Viszont gondoljuk meg, hogy mennyit vállalunk! Ne terheljük túl magunkat imákkal, hogy azokba roskadjunk bele!
  • Konkrét imák
    • Nagyon sokféle Istentől sugallt imádság létezik, ezekből ki-ki válogathat egyéni szimpátiája szerint, lelkiállapotának megfelelően, vagy az aktualitás szerint.
    • Ugyanakkor nagy kísértés, hogy elveszünk a rengeteg nagyon jó imában. Talán azért adnak az égiek összevont imákat, amelyek sok régi hagyományos imát egyesítenek, hogy ezeket mondva könnyebben tudjunk válogatni a sok jó ima között.

De az égiek újra meg újra figyelmünkbe ajánlják a hagyományos rózsafüzérek mellett a keresztút rózsafüzérét, az irgalmasság rózsafüzérét és a szeretetláng rózsafüzért, és a szent vér rózsafüzért.

  • Kedveseim, figyeljetek nagyon az imaidőkre! Hacsak egy mód van rá, ne mulasszátok el a délutáni engesztelő imaórát megtartani. Aki teheti, közösségben imádkozza a keresztút rózsafüzért, az irgalmasság és a szeretetláng rózsafüzért. Legalább egy héten egyszer mondjátok el ezeket az imákat közösségben. Aki a csoportjával nem tudja délután 3-4 közt mondani, az a virrasztás estéjén is megteheti. Ha pedig egyik sem sikerül, akkor egyénileg imádkozzatok, de egyesítsétek imáitokat azokkal az engesztelőkkel, akik ugyanabban az órában imádkoznak. Így a távolból is egy nagy közösséget alkottok, ami rendkívül hatékonnyá teszi imáitokat. Most már senki se mulassza el a saját hibájából imáit, csak ha állapotbeli kötelessége megköveteli. Meglátjátok, így hatalmas lendületet vesz imátok és engesztelésetek is megsokszorozódik. (2014. 09. 01. Anna Terézia)
  • És még egy konkrét buzdítás az égiektől az egységben járásra
    • Kedveseim, találkozzatok lélekben minden nap egymással, hiszen megkaptátok a kegyelmet a Szentháromságtól. Összekapcsolódni annyit jelent, mint az imában egymás mellé állni és egymás számára kérni a kegyelem kiáradását. Egyre több feladatot kaptok, melyet egyedül képtelenek lennétek ellátni, csak a lelki közösségben, egységben lévő testvérekkel lehetséges mindez. A szó megtermi gyümölcsét, ezért, amit kimondva kértek önmagatok és testvéreitek számára, az valóságosan is létezővé válik. Ezért fontos egymáshoz kapcsolódnotok. Ne feledjétek, egyikőtök sem képes a másik keresztjét hordozni, de a sajátját sem tudja, csak, ha megosztja társaival a terhét. Ez a tudat segítsen benneteket a tökéletes krisztusi kereszt vállalásában és hordozásában. Maradjatok egységben, akkor a nehézségeiteket is együtt tudjátok felvállalva hordozni. Engedjétek, hogy a hitben járás erősödjön bennetek, mert csak akkor tudtok biztonságban haladni. (2013. 02. 17. Anna Terézia)

A legfontosabb egység az Égiekkel, a Szentháromsággal, a Szűzanyával, az angyalokkal és a szentekkel való egység

Erről szólnak az évenként megismételt Szűzanyának szóló felajánlások, és ezt segíti a Szent Angyalokkal kötött szövetség, amit egy évvel ezelőtt tettünk itt meg, és amely nyomtatott formában is hozzáférhető. Mindebből a hétköznapokban megélt gyakorlat kell, hogy legyen. Ezeknek hétköznapi viselkedésünk részévé kell válnia.

  • Ebbe az égi és földi egyházzal való egységbe kell bevonni minél több embert. Az újonnan megtérteket is.
  • Minél több embert meg kell tanítani az engesztelésre. Meg kell tanítani őket arra, hogy akkor tudunk jól engesztelni, ha mindent, ami velünk történik, átadunk Istennek. A felajánlás által minden imádsággá alakul.  Véssük magunkba, és adjuk át másoknak is az engesztelők jelszavát: mindent imává alakítva felajánlani Istennek, Égi Édesanyánk által, a lelkek megmentéséért! (2012.08.31.) – háromszor megismételtetni közösen

 

 

Mise bűnbánati része

 

Nyolc évvel ezelőtt volt az első kiengesztelődési találkozó itt templomunkban, amelyben a mostani határokon belül és kívül élő magyarok között történt a kiengesztelődés. A kiengesztelődés, sajnos, azóta se vesztett aktualitásából. Kiengesztelődésre állandóan szükség van két ember kapcsolatában, családon, és közösségen belül is, így a magyar engesztelők között is. Fontos, hogy szavakkal, gesztusokkal is kifejezzük egymás iránti megbocsátásunkat. Már önmagában az a tény is, hogy itt vagyunk, eljöttünk erre a találkozóra, kifejezi egymással való kiengesztelődési szándékunkat. Bár lehet, hogy több mindenben is másként gondolkodunk, eltérő véleményen vagyunk, de nem azt akarjuk keresni, ami elválaszt, hanem ami összeköt minket. És Hál’ Istennek ebből elég sok van. Kézfogással, vagy öleléssel is szeretnénk egységünket, egymással való kiengesztelődésünket kifejezni majd a szentáldozás előtt, hogy így vehessük magunkhoz az egység és a szeretet szentségét.

Most a szentmise elején azokat a bűnöket akarjuk első sorban megbánni, amelyek kifejezetten az egység ellen irányulnak bennünk és közöttünk. És ezt tenni akarjuk nemcsak a magunk nevében, hanem az összes engesztelő nevében, családtagjaink, őseink és honfitársaink, sőt az egész emberiség nevében.

Mennyei Atyánk, Szent Fiad által, az Ő nevében, szenvedéseinek és engesztelő életének érdemeiből kérjük, bocsásd meg a bennünk is ott munkálkodó gőgöt, hiúságot, önérvényesítést, öntörvényűséget, amely az angyalok egy részének a bukását is okozta. Bocsásd meg a bennünk oly gyakran fellobbanó haragot, a megtorlásvágyat, és azt hogy ezeket és a hozzájuk kapcsolódó negatív érzelmeket, - kisebbrendűségi érzéseket, elutasítottság-érzéseket, szomorúságot, sértődékenységet, önsajnálatot - magunkban ápolgattuk.

Bocsáss meg minden pletykát, rágalmat, igazságtalan ítélkezést, minden feleslegesen kimondott tapintatlan, szeretetlen szót, amelyekkel másokat sebeztünk, és hogy ezekkel akár csak gondolatban is foglalkoztunk!

Bocsásd meg, hogy nem ismertük fel bajaink gyökerét, sebzettségünket, és hogy nem kerestük eléggé a belőlük való gyógyulást!

Bocsásd meg a szeretet-egység ellen elkövetett minden bűnünket. Kérjük ezt nemcsak a magunk nevében, hanem családunk, gyermekeink, szüleink, őseink nevében is. Jézus, a Te keresztedet tesszük oda a mi életünk és őseink élet közé, hogy onnan csak a jó hatások jöjjenek át a mi életünkbe és utódaink életébe, minden bűn, átok, rontás törjön meg a Te kereszted lábainál. Szent véred hulljon ránk és mosson tisztára minket, és szabadítsa ki minél előbb a tisztulás helyéről őseinket és a minket és őket bántókat. Ámen.

 

 

 

 

Hívek Könyörgése

 

Mennyi Atyánk! Szent igédnek értelmében szeretnénk megtartani a lelki egységet a béke kötelékében, úgy, ahogyan Ti egységben vagytok egymással Atya, Fiú és Szentlélek. De tudjuk, hogy mennyire támadja ezt a Veletek és egymással való egységet a gonosz, és látjuk milyen gyarlók és esendők vagyunk. Ezért eléd terjesztjük kéréseinket.

1.    Megvalljuk, hogy egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindnek fölött áll, mindent áthat, és mindenben benne van. Kérünk, vonj bele minket is ebbe az egységbe, hogy felismerjük és megéljük, hogy egy test vagyunk mindnyájan, Fiad titokzatos teste, akiket ugyanaz a Lélek itatott át.

2.    Fiad szenvedéseinek érdeméért, az ő nevében megkötözzük azokat a gonosz lelkeket, amelyek az egységet akarják megbontani az engesztelők között, és parancsolunk nekik, hogy hagyjanak el minket, szakadjanak ki tövestől és vessék magukat a mélységbe!

3.    Kérünk, gyógyítsd bennünk az áteredő bűn sebeit, és mindazokat a sebzettségeket, amiket saját bűneink és őseink bűnei okoztak bennünk!

4.    Jézus, a Te nevedben ellene mondunk mindannak, ami támadja bennünk az egységet: a gőgnek, a hiúságnak, az önérvényesítésnek, öntörvényűségnek, vetélkedésnek, az erőszaknak, egymás bántásának, a harag és a megtorlás lelkületének, a pletykálkodás, a rágalom és a vádlás lelkeinek. Legyen Te általad hatékony ez az ellene mondás! Hallgass meg, Urunk!

5.    Kérünk, adj erőt a bántások, üldöztetések elviseléséhez, hogy felfedezzük a bennük rejlő jókat, hogy megtisztuljunk általuk minden rossz szokástól, rendetlen kötődéstől, és növekedjünk általuk a szeretetben és az alázatban.

6.    Segíts, hogy a rosszért ne fizessünk rosszal, hanem tudjuk áldani üldözőinket is, hogy bennünk emberükre találva, megszabaduljanak az őket fogva tartó gonosz lelkektől!

7.    Nyisd meg a szívünket, hogy befogadjuk azokat a kegyelmeket, amelyeket ezekben az utolsó időkben ajándékoztok nekünk az egységben való imádkozással, az imádságok megszaporításával, és hatékonyságuk fokozásával.

Mennyei Atyánk, a Szentlélek Isten az egység köteléke Közted és Szent Fiad között. Ő általa valósulhat meg az egység az engesztelők között és az egész egyházban is. Küldd el Őt nekünk, hogy szeretetének lángjával égessen ki belőlünk mindent, ami a szeretetben való egység ellen van bennünk és közöttünk. És add, hogy ezt a szeretetlángot, az ő szeretetének és a Szűzanya szeretetének a Lángját a Te Szeretett Fiadat befogadjuk életünkbe, aki veletek együtt él és szeret mindörökkön örökké. Ámen.