Azt láttam, hogy sok ember indult el a rossz úton. A Szűzanya megjelent előttük, és azt mondta nekik: „Drága kicsinyeim, engedjétek meg, hogy megmentselek titeket!” De az emberek elutasították a Szűzanya segítségét. Ő szomorú könnyeket ejtett értük. Bár nem látták, de Ő lélekben mindvégig mellettük volt. Az emberek haladtak a széles úton, majd egyszer csak megjelent előttük a sátán, aki így szólt hozzájuk: „Most márBővebben

  Magyarország térképét láttam, melynek közepén a Szűzanya térdelt és imádkozott. Jézus odament szent édesanyjához egy hatalmas fénykarddal a kezében. Ezt a kardot Jézus Magyarország középpontjába helyezte. E kardra piros betűkkel ez volt ráírva: Istenhez hűséges, engesztelő harcosok fegyvere. A kard fénye belepte egész Magyarországot, melynek határait azok az angyalok őrizték, akik felvették a harcot az égben a bukott angyalok ellen. Az angyalok egymás kezétBővebben

Jézus:„Gyermekeim, nehéz idők várnak rátok. Miután megtörtént a Nagy Figyelmeztetés, nem sokkal utána az ellenség felfedi magát. Először úgy fog mutatkozni előttetek, mint egy bárány. De később csatlósaival együtt farkasként fogja támadni és üldözni a keresztényeket. A gonosz legfőbb terve, hogy Engem megsemmisítsen az Oltáriszentségben. Ne féljetek kicsinyeim! Mert Én veletek vagyok a világ végezetéig. A sátán hatalma nem ér semmit Atyám végtelen nagy szeretetéhezBővebben

A hagyomány szerint az angyaloktól ered ez az ima, ezért angyali olvasónak is nevezik. A hagyomány szerint maga Szent Mihály arkangyal, mint zarándok jelent meg Konstantinápolyban és maga tanította erre az imára a népet valamikor az első keresztény századokban.Bővebben

Kalazanci Szent József a Piarista Rend alapítója volt. Nagyon tisztelte a Boldogságos Szűz Máriát. Az Ő tiszteltére állította össze az alábbi imádságot, amely egyúttal mélyen szentháromságos imádság. Ezért tesszük közzé Szentháromság vasárnapján. A Szentháromság lényege a szeretet. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeretetét a legtökéletesebben a Szűzanya fogadta be, viszonozta, és árasztotta tovább a többi ember felé. Nekünk is őhozzá hasonlóan kell belekapcsolódnunkBővebben

Szeptember 23-án van Piatrelcinai Szent Pio atya ünnepe. Szeptember 14-én kezdhetjük a következő kilencedet hozzá. Ő nemcsak életében segített a rászorulókon, de most is nagy szószólónk az égben, amint ezt sokak tapasztalata bizonyítja. Forduljunk hozzá bizalommal és meg fogjuk tapasztalni segítségét!Bővebben

Kedveseim, Édesanyánk Szeplőtelen Szíve mérhetetlen fájdalmakkal és gyötrelmekkel van teli gyermekeinek a kárhozatba való rohanása miatt. Segítsetek, drága kis engesztelőim, hogy a megátalkodott lelkek visszaforduljanak a kárhozat útjáról! Úgy álljatok Édesanyánk mellé, hogy nem válogattok a naponta felkínált lehetőségek között, hanem mindent azonnal Szeplőtelen Szívébe helyeztek. Leginkább azokat a személyeket helyezzétek oda, akik a legszörnyűségesebb bűnöket követik el. Ezt az imát mondjátok el értük: „HétfájdalmúBővebben

Drága Szűzanyánk, könnyeiddel mosd tisztára kéréseinket, szándékainkat, és azokat, akiket eléd hozunk. Mire Fiad szent szívébe érünk, vagy érnek szándékaink, addigra le tudjuk rázni földi gyarlóságainkat és bűneinket. Édesanyánk, könnyeiddel mosd tisztára kéréseinket, és szándékainkat! Rostálj meg minket, hogy tisztán érjünk Szentfiad szívébe! Drága Jézusunk, a te szent véred mossa teljesen tisztára szívünket, kéréseinket, szándékainkat, hogy mire az Atya elé kerülünk, egyszerűk, kicsik és tisztákBővebben

Kilenced Szent Józsefhez A Mennyei Atya Szent Józsefre bízta a Földön a legértékesebbeket, a Fiát és a Szűzanyát. Forduljunk mi is ugyanezzel a bizalommal felé, bízzuk magunkat hathatós védelmére.Bővebben

A Húsvét utáni vasárnap, április 15-e az Isteni Irgalmasság vasárnapja. A április 14-én, Vácon lesz az Isteni Irgalmasság IV. Országos Konferenciája a váci Székesegyházban. Mindkettőre készüljünk az Isteni Irgalmasság kilencedével! A kilencedet Nagypénteken kell elkezdenünk. Isteni Irgalmasság kilenced Az Isteni Irgalmasság vasárnapjával és az arra való előkészülettel kapcsolatban bevezetésként Katona István püspök írásából idézünk, amely az Új Ember című katolikus hetilap 2005. március 27-i számában jelent meg.Bővebben