Testvéreim! Az egyik legnagyobb kegyelem, amivel Isten megajándékozott engem, a szegénység szeretete. Nagyon gazdag családból származtam. Mindenem megvolt, amire egy nemes ifjú vágyakozhat. Bohém terveket szőttem kortársaimmal együtt, akikkel hosszú órákat töltöttünk el értelmetlenül. Megcsömörlöttem a léha semmittevéstől. Isten felnyitotta szememet, hogy meglássam, mi a legfőbb érték, amelyre vágyakozhatok. Amikor egy nap apám elé álltam, hogy visszaadjak neki mindent, már mennyei Atyám tekintetét kerestem, hogy megszabadulva mindentől, és mindenkitől, felajánljam neki életemet, mert teljes nincstelenségben és szegényen kívántam követni Fiát. Eljegyeztem hát magam a szegénység Úrnővel, akit egész életemen át buzgón követtem, és a hozzám csatlakozó testvérektől is megköveteltem a szegénység szeretetét. Igyekeztünk hasonlítani a szegény és alázatos Jézushoz, és törekedtünk követni őt mindenben lépésünkben. Megtanultuk, hogy a szegénység szabaddá tesz bennünket a megkötözöttségtől, és felszabadít minket a szolgálatra, és megtanít az Istenre való ráhagyatkozásra. Assisi Szent Ferenc