Gyermekeim! (Mt 7, 21,24 – 27) Amikor a templomban tanítottam, mindig voltak olyanok, akik kíváncsiskodó, tőrbe csaló kérdéseket tettek fel nekem. A főpapok nem értették meg „miféle hatalommal teszem ezeket. Ki adta nekem a hatalmat ehhez?” Azonnal felismertem a kérdésük mögött rejlő indítékokat, ezért én is megkérdeztem tőlük, „Honnan volt János keresztsége?” Hosszas tanakodás után, mégis visszautasítottak engem, ezért én is megtagadtam válaszomat tőlük. AzértBővebben

Gyermekeim! (Mt 15, 29 – 37) Amikor a Galileai-tóhoz tartottam, fölmentem egy hegyre, és leültem. Akkor nagy sokaságot hoztak lábaim elé: sántákat, bénákat, süketeket, vakokat és mindenféle betegségben szenvedőket. Meggyógyítottam valamennyit, és amikor ezt látta a nép elámult és dicsőítette Izrael Istenét. Megsajnáltam őket, mert harmadnapja kitartottak mellettem étlen-szomjan. A tanítványok nem tudtak annyi kenyeret és halat összegyűjteni, hogy az elég legyen ennyi embernek. MiutánBővebben

Gyermekeim! (Mt8,5-11) Vajon elmondhatom rólatok is, mint a kafarnaumi századosról, hogy „ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben?”Ki tudjátok mondani, amit ő mondott: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Csak szólj, és szolgám meggyógyul?” Amikor valakiért közbenjártok, mennyire működik bennetek erős hit, hogy megteszem, azt, amit kértek tőlem? Mert ha bizonytalanul, és félszegen imádkoztok érte, akkor ne gondoljátok, hogy megadtatok neki minden segítséget! Az imábanBővebben