A hívek általános papsága

Az évközi (C)14 vasárnap olvasmányi

Az evangéliumban a 72 tanítvány szétküldéséről hallottunk

Van-e jelentősége a 72-es számnak? Jézus előbb kiválasztotta az apostolokat, külön felkészítette őket. Majd a 72 tanítványt választja ki és ad nekik kiképzést az apostolok segítségével. Most a kiküldés előtt végső instrukciókkal látja el őket, hogy hogyan végezzék munkájukat. Amit nekik mond, minden kor minden tanítványának szól. A 72 nem az apostolok, hanem egy tágabb tanítványi kör. A II. vatikáni zsinat beszél a hívek általános papságáról. Tehát amit Jézus a 72-nek mond, nekünk is mondja. Jézus most részben elismétli azt, amit egy fejezettel korábban az apostoloknak mondott. 72-es szám utal a Teremtés könyvének 10. fejezetére, ahol ennyi a különböző népek száma. Az evangélium tehát minden népnek van címezve. Az apostolokon kívül a többi hívő is küldetést kap, mert az aratnivaló sok, de a munkás kevés.

Jézus utasításokkal látja el a tanítványokat. Nézzük ezeket az utasításokat! „Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé” Jézus másutt azt is mondja „Legyetek azért okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok.” Jézus meg tudja védeni magát mindaddig, amíg el nem jön az ő órája. Akkor is meg tudná, hívhatna több légió angyalt is, hogy megvédjék a zsidókkal és a rómaiakkal szemben, le tudna szállni a keresztről is, de nem akarja. A tanítványok nem rendelkeznek azzal a hatalommal, amivel Jézus, ezért nekik nagyobb óvatosságra és egyszerűségre van szükségük. Ezzel azt tanácsolja nekik, hogy igyekezzenek elkerülni a nagyobb konfliktusokat. Később majd eljön az idő, amikor erősebbek lesznek minden üldözéssel szemben. Látjuk ezt a keresztre feszítéskor még gyáva és szétfutó apostolokon, akik később hősiesen vállalják a megbotozást, bíróság elé állítást, sőt a vértanúságot is.

„Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut!” Az ember, amikor útra kel előbb összecsomagol, magához veszi a legszükségesebbeket. Itt kisebb utakról van szó, nincs szükség nagyobb előkészületekre és felszerelésre.

„Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok: Békesség e háznak! Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességetek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak.” Amikor útra készülődik az ember, azt is átgondolja, hogy hogyan fog táplálkozni. A tanítványok Isten küldetésében járnak, ezért megtapasztalják az ő gondviselését, aki gondoskodik róluk, ha kell embereken keresztül, ha kell akár madarak által, ahogyan azt Illéssel tette, amikor holló hozott neki kenyeret. Ez később más szentekkel is megismétlődött. Pl. Szent Benedekkel. Azt mondja ezért nekik: Ne aggódjatok táplálékotok miatt. Ne járjatok házról házra, ne a vendégeskedés legyen a fontos számotokra, hanem fogadjátok el a legszegényebbektől is azt, amijük van, ha jó szívvel adják.

Mi a legfontosabb üzenet, amit át kell adniuk? Elérkezett Isten országa. „Hirdessétek: Elérkezett hozzátok az Isten országa!” Ezt még azoknak is el kell mondani, akik nem fogadják be őket. „De ha betértek valamelyik városba, és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára, és mondjátok: Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt, de tudjátok meg: Elérkezett hozzátok az Isten országa. Bizony mondom nektek: Szodomának könnyebb sorsa lesz azon a napon, mint ennek a városnak.” Már sokszor hallották Jézust az Isten országáról beszélni. Ez legyen a kiindulás, erre építsék fel ők is prédikációjukat.

Miért jött el közénk Jézus? Hogy megtörje a gonosz lelkek uralmát, amelyet a világ fölött és az emberek fölött gyakorolnak. Hogy meghirdesse Isten országát, hogy kiragadjon minket a gonosz uralma alól és áthelyezzen Isten országába. (Kol 1,13 – kiragadott minket a sötétség hatalmából, és áthelyezett szeretett Fia országába.)

Ezért ad hatalmat apostolainak és tanítványainak a gonosz lelkek felett, és ezért adja meg nekik a csodatétel hatalmát, hogy könnyebbe higgyenek nekik az emberek. „A hetvenkét tanítvány nagy örömmel tért vissza. ,,Uram – mondták -, a te nevedre még a gonosz lelkek is engedelmeskedtek nekünk.” ő így válaszolt: ,,Láttam a sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek: Semmi sem fog ártani nektek.”

Mitől lesz képes valaki arra, hogy csodákat is tegyen? Bűnbánó élettel, buzgó imával, őszinte vággyal, hogy felmutassa Isten hatalmát, mélységes alázatossággal, élő szeretettel, lángoló hittel, semmiféle nehézségek által meg nem rendíthető reménnyel. Minden lehetséges annak, akiben ezek megvannak. Még az ördögök is elmenekülnek az Úr Nevétől, amit kiejt a tanítvány, ha mindennek birtokában van. Ezt a hatalmat Jézus és Atya adja. Nem vehető meg ez semmi áron. Csak Isten akarata adja meg, és csak az igaz élet tartja fenn. De amint ingyen kapták ezt a hatalmat a tanítványok, ők is ingyen kell, hogy adják másoknak, akik rászorulnak. Nem szabad anyagi előnyszerzésre felhasználniuk. Mert nem az ő hatalmuk az, hanem Istené. Használhatják, de nem sajátíthatják ki, mondván ,,Az enyém”. Ahogy kapta ezt a tanítvány, úgy el is veszítheti…"

Mindazonáltal ne annak örüljetek, hogy a gonosz lelkek engedelmeskedtek nektek. Inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben.'' Miért mondja ezt nekik Jézus? Hogy el ne bízzák magukat. Hogy a gőg úrrá ne legyen felettük. Hogy alázatban maradjanak. Nehogy maguknak tulajdonítsák ezt a hatalmat.

Milyen az, amikor az ember megtapasztalja, hogy elérkezett hozzá ez az ország, hogy annak közelébe kerül? Kiárad rá a béke. Az a béke, amiről a mai olvasmányban, Izajásnál olvastunk: „Mert ezt mondja az Úr: Íme, kiárasztom rá a békét, mint folyamot, és mint kiáradt patakot, a nemzetek dicsőségét. Tejjel táplálnak, karjukon hordoznak és térdükön becéznek titeket.” Az a béke és biztonság, amit egy igazán szerető édesanya ajándékozhat: „Amint az anya vigasztalja gyermekét, úgy vigasztallak én is titeket; Ennek láttán örülni fog szívetek; Csontjaitok, mint a fű, sarjadoznak: Szolgáinak az Úr megmutatja segítő kezét. Ezt a békét Jézus hozta el

Erről szól az alleluja vers: „Szívetekben uralkodjék Krisztus békéje, Krisztus tanítása töltsön el titeket gazdagon. (Kol 3, 15a és ) Az ő tanításával kell újra meg újra táplálkoznunk, hogy egészen eltöltsön minket, hogy szüntelenül az Ő szavait forgassuk fejünkben, ne pedig a világ dolgaival legyen teli teljesen a fejünk. „Táplálkozzatok tejével, lakjatok jól vigaszt nyújtó keblén, és teljetek el gyönyörűséggel csodálatos gazdagságából.”