Jézus nyomába szegődni
Az évközi 13. vasárnap olvasmányi – C év A mai első olvasmányban Elizeus meghívásának a történetét olvassuk. Isten felszólítja Illés prófétát, hogy gondoskodjon maga helyett utódról, hívja meg az Ő nevében és kenje fel prófétává Elizeust. „Illés odament hozzá és rávetette köntösét. Elizeus otthagyta az ökröket, Illés után szaladt.” Illés türelmesen kivárja a búcsúzkodást családjától és környezetétől. „Engedd, hadd adjak előbb búcsúcsókot apámnak meg anyámnak,Bővebben
Pozitív és negatív jelek
Évközi 10. vasárnap C év A mai szentírási olvasmányokban két halott támasztás leírását olvassuk. Az elsőt Illés próféta végezte, akinek az élete egészen Isten ügyének a szolgálatában telt, ezért folyton menekülnie kellett, üldözéseknek volt kitéve. Ez a cáreftai özvegyasszony, akiről itt szó van, befogadta őt. És amikor meghal a fia, vádlóan ő is a próféta ellen fordul. Ezt mondja neki ,,Mi dolgom veled, Isten embere?Bővebben
Jézus Szíve ünnepe
Az egyházi évben egymás mellett van három nagy és egy kisebb ünnep: Szentháromság vasárnapja, Jézus Szent Testének és vérének az ünnepe, Jézus Szíve ünnepe, és Mária Szeplőtelen szívének az ünnep. Ezek tartalmilag is szorosan összetartoznak. A szív a szeretet középpontja, forrása, legfőbb motorja. A Szentháromság legbensőbb szeretetét Jézuson keresztül ismerhetjük meg. Szívének szeretetét mutatja a Nagypéntek, amelyen feltárult ez az irgalommal, könyörülettel, irántunk való szomjúsággal,Bővebben
Úrnapja
Az úrnapi Szekvencia, a Lauda Sion elemzése Az Úrnapja, Krisztus Szent Testének és vérének az ünnepe a 13. századra megy vissza. Bevezetését több Eucharisztikus csoda is megelőzte. Aquinoi Szent Tamás összeállított egy szentíráskommentárt és átnyújtotta az akkori pápának. A pápa meg akarta őt jutalmazni ezért, és megkérdezte, mivel tehetné. A szent elhárította az egyházi ragra való emelést, helyette azt kérte a pápától, hogy vezesse beBővebben
Az eucharisztikus lelkület
Dr. Szederkényi László atya elődása a váci egyházmegyei Eucharisztikus Kongresszuson (2013. május 10.) Régebben egy-egy szentéletű emberre – életszentségét értékelve – gyakran mondták, hogy eukarisztikus lelkületű volt. Szent X. Piusz pápának az Oltáriszentséggel kapcsolatos rendelkezései nyomán a katolikus lelkiségben egyre jobban tért hódított újra az Eukarisztiából merítkező lelkiség. Jézus Szent Testét és Vérét alapul venni a keresztény lelkiségben egyébként soha nem idejétmúlt, ezért előadásomban erről szeretnék néhányBővebben
Bíró László püspök atya felhívása
Kedves Testvérek! A hírekből tudjuk, hogy Franciaországban az alsóház után a szenátus is jóváhagyta azt a törvényt, amely szerint az egyneműek is köthetnek házasságot, fogadhatnak örökbe gyermeket. Annak ellenére határoztak így a politikusok, hogy ezeket a döntéseket megelőzően a franciák hatalmas, milliós tömegeket felvonultató békés demonstrációkban tettek tanúságot a hagyományos házasság- és családeszményhez való ragaszkodásukról. A francia családegyesületek – élen a százezernél több tagotBővebben
Dr. Szegedi László atya az Eucharisztiáról
A váci egyházmegyei Eucharisztikus Kongresszusra való előkészületként http://www.ek2013.hu Dr. Szegedi László atya rendelkezésünkre bocsátotta előadását az Eucharisztiáról. Örömmel tesszük itt közzé. Világüdvözítő áldozat és táplálékBővebben
C Húsvét 6. vasárnap
A most hallott evangéliumban a legtöbb kijelentés a szeretetről szól. Az első kijelentés, hogy aki szereti Jézust, az megtartja az ő tanítását. Ezt negatív formában is megismétli: Aki nem szereti őt, az nem tartja meg tanítását. A második kijelentés, hogy aki Jézust szereti, azt az Atya is szereti. De hát – vethetjük ellent éppen Jézus tanítása alapján – az Atya mindenkit szeret. Igen, deBővebben
Irgalmasak vagyunk mi is?
Az Irgalmasság Vasárnapjának legfőbb üzenete, hogy Isten irgalmas hozzánk, nem tartja számon bűneinket, nem hánytorgatja fel, kész megbocsátani, sőt megsemmisíteni azokat. De ennek feltételei vannak. A bánat mellett a legfontosabb feltétel – csak akkor tudjuk az Ő irgalmát befogadni – ha mi is irgalmasak vagyunk embertársaink iránt. Csak úgy bocsátja meg a bűneinket, ha mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, csak akkor lesz irgalmasBővebben
Az engesztelés szentírási alapjai és teológiai alapvetése XVI. Benedek pápánál
XVI. Benedek pápa a Názáreti Jézus című könyvében világosan, mindenki számára követhetően megfogalmazza az engesztelés szentírási, teológiai alapjait. A pápa leszögezi, hogy "Egészen a 16. századi reformációig a kereszténység egész hagyományában soha nem használnak olyan nevet az Eucharisztia ünneplésére vonatkozóan, amely étkezést jelent." Az Eucharisztia alapításának elemzésében bemutatja, hogy az Eucharisztia, a Szentmise Jézus engesztelő áldozatának a megjelenítése, amelybe minket is belevon. Ennekaz Eucharisztikus KongresszusonBővebben