A szentségek (Bing atya 2. katekézise)

Beküldve: Szent Család Nemzetközi Szövetsége (AHFI)

Bing Atya katekézisei

2. A szentségek.

Ennek az angol nyelvű videonak a magyar fordítása olvasható itt.

https://www.youtube.com/watch?v=6EdZ-r8xYX0

Az élet a Földön egy zarándoklat. Utazás egy cél felé. Minden utazó elindulhat egy úticél felé, de először is tudnia kell hogyan jut el oda, ahova menni akar. 

Zarándokok vagyunk. Mi Fülöp-szigeteki lakosok nem Északra zarándokolunk. Nekünk, katolikusoknak a Mennyország az igazi cél, az élet célja. Amikor kereszténnyé leszünk, akkor Krisztus misztikus testének a részévé válunk, istenivé válunk.

Az apostoli Hitvallásban megkaptuk az útmutatást, amely a Mennybe fog vezetni minket.

Az útmutatás jól ki van fejtve a Katolikus Egyház Katekizmusában.

Bing Arellano atya vagyok, a Szent Család Nemzetközi Szövetségének (Alliance of the Holy Family International AHFI) lelki igazgatója. Ez egy globális családi mozgalom a család, az ifjúság, a papság és a media megszentelődésére azáltal, hogy odaszenteljük magunkat Jézus és Mária Szívének. Ez egy kegyelemmel teljes bűnt kerülni törekvő engesztelő életstílus.

Üdvözlöm az AHFI Katolikus Egyház Katekizmusáról szóló alapfokú képzésén.

Ebben a második részben a szentségekről lesz szó.

Célunk ebben a képzésben, hogy az alapvető tanításokra összpontosítsunk.

Ezért ma csak általánosságban foguk szólni a 7 szentségről és azok alapításáról.

Miközben általános áttekintést adunk a 7 szentségről, azok külső jeleit foglaljuk össze: az anyagukról és a formájukról lesz szó.

Az anyaggal foglalkozva 3 alapvető kérdést teszünk fel: mit, miért, hogyan.

Az a célom, hogy eligazítást és jó lehetőséget adjak a szentségek általános áttekintésére, hogy jobban megérthessük ezeket, és azonnal használni tudjuk a családunk evangelizálásában.

Azt szeretném elkerülni, hogy megterheljelek benneteket a részletekkel, amelyek csak akadályoznak a teljes tartalom megértésében.

Ez a tárgyalás az átfogó tartalom megértésére segít.

Mivel ez az átfogó tárgyalásunk korlátoz minket, várni kell addig, amíg eljutunk a katekizmus programunk második kurzusáig, amelybe majd belefoglalom az apologetikát (a hitvédelmet), amely segít majd titeket, hogy meg tudjátok válaszolni a nem katolikus hívők kérdéseit és érveit.

Miután ezeket tisztáztuk, fogunk most neki a munkának.

A hírhedt amazoniai szinóduson, amelyet a marxista-leninista püspökök által rendeztek meg, a bennszülött szegények felszabadításáról beszéltek az amazon környezetük és ökológiájuk megőrzésével és a vallási kultúrájuk elfogadásával, ami magában foglalja az ő pogány istentiszteletüket és gyógyító módszereiket. Semmit nem említettek a bűnből való szabadulásról, Krisztus szenvedéséről, a lelkek üdvözüléséről vagy a bennszülöttek megkereszteléséről – még kevesebbet a szentségekről, és a bennszülöttek evangelizálásáról.

XVI. Benedek pápa 2016-ban nyíltan megszólalt (kilépve a csendjéből) és elmondta, hogy mi a baj az egyházi missziós tevékenységben. Miközben a katolikus egyház részt vesz az amazoniai misszióban, rossz koncepció az, hogy minden vallási szekta képes a lelkeket a Mennyországba vezetni.

Ez a hit – mondta – teljesen téves, mert nagyon-nagyon nehéz vagy teljesen lehetetlen egy más valláshoz tartozó lélek számára a Mennyországba jutni, ha egyenesen nem teljesen lehetetlen, mert – Benedek pápa azt mondta – Jézus szenvedésén és halálán kívül nincs üdvösség.

Ez a hit tévedhetetlen dogmája.

XVI. Benedek pápa azt mondta, keresztség nélkül a személy elkárhozik.

Az Apostolok cselekedetei 4,12-edik verse szerint „nincs üdvösség senki másban, mert más név nem is adatott az embereknek az ég alatt, amelyben üdvözülni lehetne”.

Ez egy katolikus dogma: a Katolikus Egyházon kívül nincs üdvösség. És a Katolikus Egyházba való belépést a keresztség szentsége adja.

A sátán füstje olyan erős volt, hogy a katolikus püspökök többsége, akik részt vettek ezen az amazóniai szinóduson, még csak nem is tudott rámutatni arra, hogy mi volt nyilvánvalóan rossz az egész szinódusban. Láthatóan hipnotizálta a pogány bálvány, Pachamama jelenléte a papokat és püspököket – kivéve néhányukat, akik tudták mi a baj, de féltek, hogy kifejtsék véleményüket, ezért csendben maradtak. Nem tudták, hogy az amazoniai szinódus napirendje egyértelműen politikai volt. Nem volt mindenki számára nyilvánvaló, hogy Karl Marx dialektikus materialista ideológiája uralta a szinódust, amely csak arról beszél, ami földi és időleges. Teljesen nélkülözi a mennyei és örök igazságot.

A szentségek örök igazságai:

A Katolikus Egyház Katekizmusának 1067. pontja kimondja, hogy Krisztus megváltó munkáját, az Ő áldott szenvedésének, halálának, a halálból való feltámadásának és dicsőséges mennybemenetelének húsvéti misztériuma által teljesítette be. Halálával megtörte halálunkat és életünket helyreállította. A Katolikus Egyház Katekizmusának 1068. pontjában az áll, hogy Krisztus oldalából született „az egész egyház csodálatos szentsége”.

Krisztus oldalából született, amikor Jézus a halál álmát a kereszten aludta, az egész egyház csodálatos SZENTSÉGE. Ezért ünnepli az egyház a Húsvéti misztériumot, amellyel Krisztus végbe vitte üdvösségünk művét. Ez a Katolikus Egyház Katekizmusának 1068 pontjában találtató meg.

Pünkösdkor a Szentlélek ajándékai által egy új korszak nyílott, az Egyház korszaka a misztériumból való részesedésben, amelyben Krisztus jeleken és szavakon keresztül nyilvánítja ki, teszi jelenvalóvá magát. Ezek a jelek és szavak a szentségek. Megváltói művét az egyház liturgiáján keresztül közli, mindaddig, amíg dicsőségben el nem jön a paruziában, vagyis második eljövetelekor.  Ez a Katolikus Egyház Katekizmusának 1076.cikkelyében találtató meg.

Mit jelent a szentség? Mik a szentségek?

A Katolikus Egyház Katekizmus 1084. cikkelye így határozza meg a szentségeket: érzékelhető, érzékeink számára hozzáférhető jelek, szavak és cselekedetek a mi emberségünk számára.

Krisztus cselekedete és a Szentlélek ereje által hatékonyan jelenvalóvá teszik azt a kegyelmet, amelyet jeleznek.

Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a szentségek folyamatosan adják, valósítják meg a kegyelmet, Krisztus megváltói tevékenységét az egyházban.

Idézzük II. János Pált, aki 1992-ben, a Katolikus Egyház Katekizmusában azt írta, „ülvén az Atya jobbján és kiárasztva a Szentlelket a testébe, amely az Ő Egyháza, Krisztus a szentségek által tevékenykedik, amelyeket azért alapított, hogy általuk közölje az ő kegyelmét”.  

A szentség tehát egy külső jel, amelyet Krisztus alapított, hogy kegyelmet adjon. A szentség egy kifelé látható jel, amely azt jelzi, hogy Krisztus akcióban van, vagyis cselekvően dolgozik a lelkünkben, hogy készítse a kegyelmet.

Értjük tehát, hogy a látható jel önmagán túl valami mást mutat.

Például a füst a tűz jele, a piros fény a veszély jele, a sötét felhő az eső jele. A jel az, amit látunk vagy hallunk, ami valamit mond nekünk, amit jelenleg nem látunk vagy nem hallunk.

Ezért 3 olyan elem van, amely feltétlenül szükséges a szentség létrejöttéhez.

Először. I. Krisztus kellett, hogy alapítsa.

Másodszor. II. Külső jelnek kell lennie.

Harmadszor. III. Hatalma kell, hogy legyen a kegyelem megadására.

Beszéljük most tovább a 3 szükséges elemről, amelyek a szentséget alkotják.

Először. Csak Jézus hozhatta létre a szentségeket, mert csak Isten adhat jeleket azzal a hatalommal, hogy kegyelmet adjon. Az egyház tanításaiból, a hagyományból és a Szentírásból tudjuk, hogy Krisztus a következő 7 szentséget alapította.

1. Keresztség.

Máté 28,19. verese mondja: „Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

2. Oltáriszentség

1 Korinthusi levél 11,24-es  verse mondja „hálát adott, megtörte, és így szólt: ez az én testem, amely értetek adatik” A vacsora után ugyanígy fogta a kelyhet is, és így szólt: „Ez a kehely az újszövetség az én véremben”.

3.Egyházi rend

1 Korinthusi levél 11,24. verse mondja „Ezt tegyétek az én emlékezetemre!”.

4. Gyónás

János 20,22. verse mondja „Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek: akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.”

5. Házasság

A Teremtés könyvének 2,24. verse mondja „Ezért elhagyja a férfi az apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és egy testté lesznek.”

6. Bérmálás

Az Apostolok cselekedetinek 8,17. verse mondja „Ekkor rájuk tették kezüket, és azok elnyerték a Szentlelket.”

7. Betegek kenete

Jakab 5,14. verse mondja: „Beteg valaki köztetek? Hívassa el az egyház presbitereit, azok imádkozzanak fölötte, és kenjék meg őt olajjal az Úr nevében!”

II. Külső jel

Feltétlenül szükséges egy szentség alapításánál, hogy legyen külső jel. A külső jeleket az érzékeink tapasztalják, a külső jel, vagy cselekvés az, amit mi anyagnak nevezünk.

Az előírt szavakat pedig a szentség formájának nevezzük.

Például látjuk, hogy vizet használnak a keresztségben.

A következő szavakat halljuk, ahogy a vizet a személy fejére öntik: Én megkeresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

A víz és a kimondott szavak érzékelhető jelek, amelyeket a látás és hallás érzékünk érzékel.

A szentség azt a kegyelmet is kifejezi, amelyet valójában ad.

A vízzel mosás, az alámerítés vagy a víz öntése a keresztelés során, az a cselekedet, amely a lélek belső tisztára mosását fejezi ki a bűntől.

III. A szükséges elem

Ahogy mondtam, a szentség mindig megadja a kegyelmet, amelyet jelez, feltéve, hogy a befogadó személy, aki kapja a kegyelmet, nem akadályozza meg, nem tesz semmit, ami megakadályozná a szentségi kegyelem befogadását.

Elsősorban a szentségeken keresztül nyerjük el, kapjuk meg Isten kegyelmét.

A szentség tehát az a csatorna, amelyen keresztül Isten kegyelme belép a lelkünkbe, hogy nekünk adja az isteni életet és táplálékot.

Ezért mondhatjuk, hogy a szentség a kegyelem jele és Krisztus jele 3 módon, mégpedig a múlt, a jelen és a jövő tekintetében.

Először.

A múltban Krisztus szenvedése. A szentségek a kegyelem forrása.

Másodszor.

A jelenben, mint maga a kegyelem. A szentségek Krisztus élete bennünk.

Harmadjára.

A jövőben, a kegyelem eredménye, hogy részesedünk a feltámadt Krisztus dicsőségében.

A Szentségek jellemzői

A továbbiakban a szentségek egyéb jellemzőit tekintjük át. Azt nézzük, hogy miért hivatkozunk elsőként Krisztus szentségére, másodjára az egyház szentségére, harmadjára a hit szentségére, negyedjére a megváltás szentségére, ötödjére az örök élet szentségére?

1. Kezdjük az elsővel. Krisztus szentsége.

Tudjuk, hogy a Húsvéti Misztériumból kaptuk meg a Krisztus által alapított szentségeket, hogy kiérdemeljük a Mennyet.

Amikor Jézus meghalt a kereszten, megmentett minket a bűnből, a haláltól, a pokoltól és a sátántól, vagyis kibékített minket az Atyával, és lecsillapította az Atya haragját ellenünk, bűnösök ellen, és a Menny örököseivé tett minket.

A Katolikus Egyház Katekizmusában 3 cikkely található, amelyek magyarázzák, hogy a szentséget miért nevezik Krisztus szentségének.

Először. A Katekizmus 1114. cikkelye, amely azt mondja, hogy az új törvény szentségeit Jézus Krisztus, a mi Urunk alapította.

Másodszor. A Katekizmus 1115. cikkelye azt mondja, hogy mivel Krisztus rejtett életében és nyilvános működése alatt végbevitt cselekedetei üdvösségszerzőek voltak, ezért elővételezték a húsvéti misztérium erejét, amikor Krisztus önmagát adta váltságul a bűneinkért.

Harmadszor. A Katekizmus 1116. cikkelye azt mondja, a szentségek erők, amelyek kiáradnak Krisztus testéből. Ezek élő és éltető erőkk, a Szentlélek működése az Ő misztikus testében, az Egyházban.

2. A második, amit állíthatunk a szentségről, hogy az Egyház szentsége.

A szentségeket az Egyház szentségeinek hívjuk. Miért? Azért mert a szentségek csak az egyház számára adattak. A szentségeket azért kaptuk, hogy belépjünk Isten országába. Egyszerűbben fogalmazva a szentségek az Egyház szentségei kettős értelemben is, mivel az „Egyház által” és „az Egyházért” vannak. Az Egyház által vannak, mert az Egyház maga Krisztus cselekvésének a szentsége, aki benne működik, a Szentlélek küldésének köszönhetően. A szentségek „az Egyházért” vannak, mert ezek a szentségek alkotják az Egyházat. Ez a Katekizmus 1118. cikkelyében található.

A szentségeket az egyház szentségének hívjuk, ahogy a Katekizmus 1117. cikkelye magyarázza, mivel a Szentlélek által kaptuk azokat, aki elvezet a teljes igazságra. Az Egyház lassan felismerte azt a kincstárat (a szentségeket), amit Krisztustól kapott, és mint Isten misztériumainak hűséges szolgája, meghatározta annak kiszolgáltatását.

A Katekizmus 1119. cikkelye elmagyarázza, hogy a szentségeket az egyház szentségeinek nevezik, mert az Egyház tagjai Krisztussal, mint Fővel egyetlen misztikus személyt alkotnak, amely az egyház, amit Anyaszentegyháznak is nevezünk.

Az Egyház, mint Krisztus misztikus teste, rendezetten felépített papi közösségként működik a szentségekben.

A keresztség és a bérmálkozás révén a papi nép alkalmassá lesz a liturgia megünneplésére, másrészt, akiket az egyház kiemel a hívek sorából, azok Krisztus nevében arra hivatottak, hogy szolgáljanak és legeltessék az egyházat Isten igéje és kegyelme által.

A Katekizmus 1120. cikkelye kimondja, hogy a felszentelt papságon keresztül az egyház biztosítja, hogy valóban Krisztus az, aki a szentségekben működik ’ex opere operato’.

Végül a Katekizmus 1121. cikkelye kimondja, hogy a keresztelés, a bérmálás és az egyházi rend szentségi kegyelmet és szentségi jegyet vagy pecsétet adnak, hogy a keresztények részt vehessenek Krisztus papságában különböző állapotokban és funkciókban.

Ez a Krisztushoz való viszony állandó és kitörölhetetlen, ezért nem ismételhető meg.

Ez a pecsét isteni védemet garantál, valamint meghívást jelent Isten imádására és az egyház szolgálatára.

3. Miért hívják a szentséget a hit szentségének?

A szentségeket a hit szentségének is nevezik, mert ha nem hiszünk Jézus Krisztusban, akkor nem kapjuk meg a kegyelmet, hogy Isten gyermekeivé váljunk.

Máté 28,19 verse mondja, hogy Jézus elküldte apostolait, hogy az Ő nevében minden nemzetnek prédikáljanak azért, hogy az emberek mélyebben higgyenek benne, hogy bűnbánatot tartsanak, és megtérjenek.

A Katekizmus 1122 cikkelye mondja, hogy mivel „a keresztelésre való küldés, mely szentségi küldetés, benne van az evangélium hirdetésére szóló küldetésben, a szentséget az Isten Igéje és a hit készíti elő, mely beleegyezés ebbe az isteni szóba”.

A Katekizmus 1123 cikkelye azt is elmondja nekünk, hogy a szentségeknek az a rendeltetésük, hogy az embereket megszenteljék, Krisztus testét felépítsék, és az Istennek kijáró tiszteletet megadják. Mivel a szentségek is jelek, a hitet nemcsak feltételezik, hanem táplálják, erősítik és ki is fejezik.

Amikor az egyház a szentségeket ünnepli, megvallja az apostoloktól kapott hitét, ezért van a mondás „Lex orandi est lex credendi”, az imádság szabálya, a hit szabálya. Ez a Katekizmus 1124. cikkelyében található.

A hitnek való engedelmességben és a liturgia misztériuma iránti vallásos tiszteletből következik, amit a Katekizmus 1125. cikkelye kimond: a szentségi szertartást (rítust) nem szabad megváltoztatni, akarattal manipulálnimég a felszentelt szolga sőt a legfőbb egyházi hatóság sem teheti meg ezt.

Végül mivel a szentségek kifejezik és fejlesztik a hitben való közösséget az Egyházban, a Katekizmus 1126. cikkelye megerősítik azt, hogy a „ lex orandi”  (az imádság szabálya), az egyik lényeges kritériuma annak a párbeszédnek, amely a keresztények egységét igyekszik visszaállítani.

4. Negyedszer. Miért hívják a szentséget a megváltás szentségének is?

Azért, mert ha nem térünk meg és nem keresztelkedünk meg, nem lehet minket megmenteni. Ez továbbá azt is jelenti, hogy ha nem esszük Krisztus testét és nem isszuk az Ő vérét nem lesz örök életünk, a szentség szükséges az üdvösséghez.

A szentségi kegyelmet Krisztus adja a Szentlélek által minden szentségnek megfelelően.

Mit ad a szentségi kegyelem az embernek?

A Katekizmus 1129 cikkelye mondja: 1. a szentségi kegyelem gyógyít bennünket 2. átformál bennünket, hogy természetfelettivé, vagyis istenivé váljunk 3. és azokat, akik élnek vele, Isten Fiává teszi.

A szentségi élet gyümölcse az, hogy az örökbefogadás lelke az isteni természet részesévé tesz.

A Katekizmus 1127 cikkelye azt mondja, hogy a hit által méltó módon ünnepelt szentségek megadják a kegyelmet, amelyet jeleznek az ember üdvösségére.

Hatékonyak, mert minden szentségben maga Krisztus működik. Az Atya mindig meghallgatja a Fiú imádságát. Minden szentség kiszolgáltatásakor a lélekhívásban kifejeződik a Szentlélek erejébe vetett hitünk. A lélekhívás azt jelenti, hogy a Szentlélek leszáll minden szentségben.

Miért hívják a szentséget az üdvösség, szentségének?

Mivel ez a jelentése az egyház állításának, hogy a szentség „ex opere operato” hat. Angolul szó szerint ez azt jelenti, hogy a végbevitt cselekvésből magából.

Ez azt jelenti, a szentségek Krisztus üdvözítő művének erejéből hatnak, amelyet egyszer és mindenkorra végbevitt.

A szentség nem annak az embernek igaz voltától függ, aki kiszolgáltatja, vagy aki fogadja, hanem Isten hatalmától.

A Katekizmus 1128 cikkelye ehhez hozzáteszi, hogy ha egy szentséget az egyház szándékának megfelelően szolgáltatnak ki, akkor Krisztusnak és az ő Lelkének az ereje működik abban és azáltal, a kiszolgáltató személyes szentségétől függetlenül. Mégis a szentségek gyümölcsei függnek annak a hozzáállásától is, aki azokat kiszolgáltatja és azétól is, ak felveszi.

5. Ötödször. Miért hívják a szentségeket az örök élet szentségének?

Azért, mert amit az emberiség ősszüleink elbukásakor a Katekizmus 405 cikkelye szerint, elveszített (1. a halhatatlan életet 2.a tökéletes tudást 3. és a concupiscenciától (a bűnös vágyakozástól) való szabadságot), azokat Krisztus visszanyerte a húsvéti áldozatában a kereszten, amikor felajánlotta magát az Atyának, hogy megváltson minket a bűntől, a haláltól és a pokoltól.

Ugyanakkor még a keresztség után is folytatódik bennünk ez a bűnre való hajlandóság mindaddig, amíg Krisztus újra el nem jön.

A szentséget tehát az örök élet szentségének hívjuk a Katekizmus 1130 cikkelye szerint, mert az egyház addig ünnepli a szentségeket, amíg Jézus dicsőségben újra el nem jön, amikor Isten lesz minden a mindenben, ami nem más, mint az örök élet.

Krisztus szentsége megkapta az egyházi örökség garanciáját és osztozik az örök életben.

Aquinoi Szent Tamás a Summa Theologiájában a szentségre vonatkozó tudnivalókat a következőképpen összegzi. A szentség egy olyan jel, amely megemlékezik arról, ami előtte volt – Krisztus szenvedéséről.  És megmutatja, hogy mi valósult meg bennünk Krisztus szenvedésén keresztül, ami a kegyelem. És előrevetíti, amit a szenvedés ígér nekünk: a jövő életet vagy az örök életet.

Kérdezhetjük, hány szentség van? Ahogyan már mondtuk, 7 szentség van: 1. Keresztség 2. Bérmálás 3. Eucharisztia 4. Gyónás 5. Betegek kenete 6. Egyházi rend 7. Házasság

7 szentség van és nem több és nem kevesebb. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a mi Urunk csak 7 szentséget alapított.

Ez a 7 szentség ajándék, a szeretet ajándéka Isten Fiától, egy ajándék, amelyért drága életével fizetett.

A szentségek az erejüket arra, hogy Istentől kegyelmet nyerjenek Jézus Krisztus érdemeiből nyerik. Az érdem a jutalomra való jog.

Azt a jutalmat, amelyhez Krisztusnak joga van az az Ő szenvedése és halála által, használjuk mi arra, hogy kegyelmet nyerjünk. Ezt ő nyerte el számunkra.

Az a szentség, amelyet bárkinek akarata ellenére szolgáltatnak ki, érvénytelen, nincs szentségi hatása.

Az egyik elégséges vagy szükséges dispozició más szóval feltétel a szentségek fogadásához a szándék, vagyis a vágy és az akarat, hogy részesüljön bennük az ember.

A csecsemők és azok számára akik még nem használják az értelmüket, a szándékot az egyház biztosítja. A szülők belegyezése helyettesíti az övéket és azoké, akik kérik számukra a szentségeket.

A másik, bár nem szükséges feltétel a szentségek érvényességéhez az ünnepélyesség, az éneklés, amelyek növelhetik a szentséget fogadók áhítatát. Urunk maga is szertartásokat használt, amikor megnedvesítette az agyagot és megkente vele egy vak szemét.

A harmadik feltétel, elem, amely feltétlenül szükséges a szentség kiszolgáltatásához az, hogy rendelkeznie kell azzal a hatalommal, hogy kegyelmet adjon.

A szentségek ezt a hatalmat, hogy kegyelmet adjanak Jézus Krisztus érdemeiből szerezték, amelyet szenvedésével, halálával és feltámadásával szerzett.

Minden szentség rendelkezik azzal az Istentől való hatalommal, amely alkalmas arra, hogy a lelket befogadóvá, szentté és kedvesé tegye Isten számára. Ezt a természetfeletti erőt nevezik kegyelemnek.

Általában a hét szentségben kapott kegyelmet megszentelő kegyelemnek nevezik. Az egyes szentségekben kapott különleges kegyelmet azonban szentségi kegyelemnek.

A megszentelő kegyelem maradandó és állandó és csak a halálos bűn által veszik el.

A szentség, amely először ad megszentelő kegyelmet, a keresztség. A megszentelő kegyelmet helyreállító szentség a bűnbánat szentsége. A többi szentség a megszentelő kegyelmet növeli.

Hogy jobban megmagyarázzuk a 7 szentséget, mint a megszentelő kegyelem csatornáját, amely lelkünknek isteni életet ad, használjuk Aquinoi Szent Tamás hasonlatát. Amikor a szentségeket összehasonlította az emberi élet egyénként és társadalmi lényként betöltött funkcióival, 5 szentség van, amelyek az egyéni életünket érintik.

Mik ezek a szentségek?

Először. A keresztség új születést ad nekünk, egy lelki újjászületést a megszentelő kegyelem életében.

Másodszor. A bérmálás szentsége erőt ad és éretté tesz minket a megszentelő kegyelem életére.

Harmadszor. Az Eucharisztia erőt ad, táplálja a lelkünket az igazi táplálékkal és itallal, amit Krisztus teste és vére ad.

Negyedszer. A gyónás szentsége hatalmat ad bűneinkből való gyógyuláshoz, gyógyszer, amely megszünteti a lelki betegségünket az által, hogy kibékít Istennel.

Ötödször. A betegek kenete. Ez a szentség erőt ad nekünk, hogy teljes mértékben felépüljünk a lelki betegségekből, elszakadjunk a bűnöktől, halál veszélye esetén.

Végül két utolsó szentség képesít a két társadalmi funkció ellátására az egyház életében.

A hatodik szentség az egyházi rend. Ez a szentség hatalmat ad egy megkeresztelt férfinak, hogy ’alter Christussá’ (második krisztussá, a főpappá váljon), arra, hogy tanítsa, vezesse és megszentelje (vagyis szentté tegye) Krisztus misztikus testét.

A hetedik szentség a házasság. Ez a szentség hatalmat ad arra, hogy Krisztus misztikus testének új tagjai szülessenek.

Szentségi kegyelmek

Korábban említettük a szentségi kegyelmet. Ez a Szentlélek kegyelme, amely Krisztuson keresztül adatott minden szentségnek megfelelően.

Például a házasság szentségi kegyelme segítséget nyújt annak, aki felvette, abban, hogy megkapja Isten segítségét a házas állapotban betöltött kötelességek teljesítésére, ha a megfelelő körülmények fennállnak. A szentségek mindig megadják a szükséges kegyelmet, mivel hatékonyságuk Krisztusból származik. A szentségek addig biztosítják a kegyelmet, amíg a befogadó megfelelő dispozicióban van, vagyis teljesülnek bizonyos feltételek.

Például a házasság szentségének megfelelő működéséhez a következő feltételek szükségesek:1. kegyelmi állapot 2. szabad állapot, vagyis nőtlen férfi és nem házas nő 3. Megfelelő kor a pár számára. A nőknek legalább 18 év a férfiak számára 20 éves kor. 4. Egyikőjüket sem kösse szerzetesi vagy papi fogadalom 5. Az a megegyezés, hogy a házasfelek szabadon elfogadják egymást, mint férj és feleség halálukig 6. A párnak nyitottnak kell lennie az életre, vagyis a szaporodásra.

Tehát látjuk, minden szentségnek megvannak a részletes feltételei, követelményei ahhoz, hogy meglegyen a megfelelő dispozició, azok a körülmények, amelyek megléte esetén áradnak a szentségi kegyelmek.

Magyarázzuk még egy kicsit, hogy hogyan működik a szentségi kegyelem a szentségben!

A keresztség szentségében szentségi kegyelem segít nekünk 1. úgy élnünk mint Isten gyermeke 2. megkönnyíti nekünk, hogy higgyünk Istenben 3. segít nekünk Isten akarata szerint élnünk 4. segít csökkenteni a rosszra való hajlamunkat.

A keresztség szentségének legfontosabb dispoziciója (működési feltétele) az, hogy higgyünk Jézus Krisztusban.

A csecsemők vagy gyerekek számára a szülők vagy a gyámok valamint a keresztszülők hite garantálja azt, hogy működjön bennük a keresztségi kegyelem.

A bérmálkozás szentségében a szentségi kegyelem 1. azt az erőt adja, hogy megvalljuk hitünket, még a nehézségek és az üldözés alatt is 2. segít jó példát adni másoknak.

A bérmálkozás szentségének megfelelő feltétele a kegyelem állapota. Ez azt jelenti, hogy a személynek előtte részesülnie kellett első gyónásban és az első áldozásban.

Az Eucharisztia szentségében a szentségi kegyelem, hogy 1. táplálja az Isten iránti és a felebarát iránti szeretetünket. 2. Segít abban, hogy legyőzzük az önszeretetre vagy az önzésre való hajlamunkat. Az Eucharisztia szentségéhez való járulásnak a megfelelő feltétele, hogy halálos bűn nélkül legyen az ember.

A gyónás szentségi kegyelme olyan kegyelem, amely 1. gyógyítja a rossz iránti mélyebb hajlandóságunkat, amelyet a tényleges bűnök a lelkünkbe véstek. 2. Könnyebbé teszi számunkra, hogy a jövőben távol tartsuk magunkat a bűntől. Megfelelő feltételek a gyónáshoz, vagyis akkor végezzük helyes módon a gyónást, akkor részesülünk gyümölcsözően ebben a szentségben, ha megvan bennünk a) a bánat, b) az erős elhatározás, hogy nem követjük el újra ugyanazt a bűnt c) hogy kerüljük a bűnre vezető alkalmakat és d) elvégezzük, teljesítjük a pap által adott penitenciát. Például személyes megbocsátás egy ellenségnek, vagy hogy visszaadjuk azt, amit elloptunk.

A betegek kenetében a szentségi kegyelem segít a betegeknek 1. elfogadni a betegségét, mint egy Isten által adott tisztító keresztet. 2. Arra készteti a beteget, hogy készségesen elfogadja a halálát, ha Isten úgy dönt, hogy elküldi azt. A megfelelő feltétel a betegek szentségének a felvételéhez a) a hit és a bizalom, hogy Krisztus gyógyítja az ő betegségét. b) hogy kegyelmi állapotban legyen, vagyis halálos bűn nélkül. Ha egy beteg ember halálos bűnben van, el kell mennie gyónni a betegek kenetének felvétele előtt vagy azon belül.

Az egyházi rend szentségében a szentségi kegyelem, hogy a papok segítséget kapnak szent feladataik teljesítéséhez, és kitartanak abban a szándékukban, hogy jó papok legyenek. Az egyházi rend szentségének megfelelő gyakorlásához a szükséges feltételek 1. a kegyelem állapota. 2. A személynek megkeresztelt, katolikus férfinek kell lennie, azzal a szándékkal, hogy a katolikus egyházban örökre pappá szenteljék. Ha ez a feltételek hiányoznak, a pappá szentelés érvénytelen.

A házasság szentségében a házaspárok arra kapják a szentségi kegyelmet, hogy elviseljék egymás hibáit és teljesítsék állapotbeli kötelességeiket. Főleg arra, hogy gyermekeket hoznak a világra és Isten gyermekeiként neveljék őket.

Láttuk tehát, hogy mik a szentségek érvényességének, gyümölcsöző felvételének a feltételei.

A szentségek tovább is kategorizálhatók. Vannak a holtak szentségei és az élők szentségei.

Miért beszélünk holtak szentségéről?

Mert ezek a szentségek a megszentelő kegyelem természetfeletti életét adják a lelkeknek, akik lelkileg halottak a halálos bűn miatt.

Mely szentségek a holtak szentségei? Ezek a keresztség és a gyónás. Ez az a két szentség visszaállítja a bűntől halott lelkeket a megszentelő kegyelem életébe.

A keresztég és a gyónás szentsége növeli is a megszentelő kegyelmet, amikor a befogadó már a kegyelem állapotában van. Ezért van az, hogy amikor egy személy, aki feloldozást kap a gyónás szentségében és csak bocsánatos bűnei vannak, növekszik benne a megszentelő kegyelem.

Mik az élők szentségei? Miért hívjuk ezeket az élők szentségének?

Ezek azok a szentségek, amelyek több kegyelmet adnak a lelkileg élő lelkeknek a megszentelő kegyelem által.

Az élők szentségei a bérmálkozás, az eucharisztia, betegek kenete, egyházi rend és a házasság.

Ahogy mondtam, azoknak a lelkeknek, akik már lelkileg életben vannak a megszentelő kegyelem révén, a szentségek több kegyelmet adnak.

Emlékezz, létezik szentségtörés vagy profanáció, a szentség megsértése, amely a halálos bűn. Ez akkor történik, amikor valaki az élők szentségeit úgy veszi fel, hogy a halálos bűn állapotában van. A kapott szentségi kegyelem ebben az esetben felfüggesztődik mindaddig, amíg a személy visszanyeri kegyelmi állapotát.

Vannak szentségek, amelyeket csak egyszer lehet felvenni. Ez a keresztség, a bérmálkozás és az egyházi rend szentsége. Ez a 3 szentség hivatalos és állandó státuszt biztosít az egyházon belül, amelyek különböző részvételek Krisztus papságában.

A keresztség, a bérmálás és az egyházi rend szentségei a lélekben egy spirituális jelet vagy karaktert adnak, amely magába foglalja a Krisztus iránti különleges odaadást. Ez a jel kitörölhetetlen, ami azt jelenti, hogy semmi, még a halálos bűn sem tudja eltörölni.

A lélek az örökkévalóságra születik nagyobb dicsőségre a Mennyországban, vagy nagyobb szégyenre a pokolban.

A papot örökké papként fogják ismerni az egyházi rend jelével a lelkében, akár a Mennyországban, akár a pokolban.

De az Eucharisztia, a gyónás, a betegek kenete és a házasság szentsége nem hagynak kitörölhetetlen nyomot és egy személy életében többször is felvehetők.

Viszont a betegek kenetének a szentségét csak egyszer lehet felvenni ugyanarra a betegségre.

A házasság szentségét nem lehet megismételni, amíg az egyik fél meg nem hal.

A gyónás és az eucharisztia szentségét minél gyakrabban kapja meg az ember (minél többször megy gyónni, és áldozni), annál több jótéteményét tapasztalja ezeknek a szentségeknek.

A 7 szentség ’ex opere operato’ hatnak mindaddig, amíg az anyag és a forma jelen vannak, vagyis az ezeket kiszolgáltató azt teszi, amit az egyház szándékol. Ez azt jelenti, hogy a pap vagy a püspök személyében maga Krisztus az, aki kiszolgáltatja a szentséget.

De a szentségek fogadásához megfelelő feltételek kellenek a szentséget felvevő részéről. Szükség van az erős hitre. Hogy a szentség hatása érvényesüljön, hogy megszenteljen, hogy közvetítse a megtérést, a gyógyulást és megszabadítson minket a gonosztól, az a felvevőn múlik. Ezek a kegyelmek ’ex opere operantis’ hatnak. Ez azt jelenti, hogy a kegyelem a befogadó hite szerint árad.

Avilai Szent Teréz mondta, hogy egyetlen szentáldozás elég ahhoz, hogy nagy szentté válj, mert az eucharisztia átformálja a testünket és vérünket Krisztus testévé és vérévé. Az Egyház ezt érti ezelatt, amikor azt mondja, hogy istenivé válunk.

De hányszor áldoztunk már, és mégsem alakultunk át teljesen.

Egy jó szentségi gyónás elég, hogy a sátáni fertőzést megszüntesse, és megtisztítson minket minden bűntől.

A szentségeknek ez a bemutatása lehet, hogy kissé hosszú volt, és nehezen emészthető, de ennek az általános áttekintésének az ismerete segít megérteni, hogy a szentségek szilárd útjelzők, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy a Mennybe jussunk.

Isten áldjon meg benneteket! Az Atya, a Fiú, a Szentlélek nevében. Amen

 

Kérdések csak az AHFI szövetség tagjaihoz, promotorokhoz, ifjúsági vezetőkhöz:

  1. Miért nevezik a szentséget a hit szentségének is?
  2. Mit eredményez a megszentelő kegyelem a házaspárok számára?
  3. Miben különbözik a gyónás szentségében és az utolsó kenet szentségében kapott megszenelő kegyelem?
  4. Melyek a holtak szentségei és melyek az élők szentségei?
  5. Melyek azok a szentségek, amelyek csak egyszer vehetők fel, miért?

Nézd a 3. részt a Tízparancsolatról a jövő héten! Csak az ATHFormation YouTube csatornán.