Jézus Szívéről többek között a következő látomásban részesült:
“Megjelent előttem az isteni Szív csupa tűz és láng trónuson, vakítóbban ragyogott és világított, mint a Nap, és átlátszóbb volt a kristálynál. Rajta szemmel kivehetően látszott a seb, amelyet a kereszten kapott. Koszorú fogta körül, tövisekből, a szúrások jelképeiként, amelyeket bűneink ejtenek rajta, fölötte pedig kereszt magaslott annak jelképéül, hogy megtestesülése első pillanatától fogva, tehát attól kezdve, hogy szent Szíve megalkottatott, belemélyedt a kereszt, és tele volt mindazzal a szenvedéssel, amit a sok megaláztatása, szegénysége, fájdalma, mindama megvettetés okozott neki, amit szent embersége volt kénytelen elszenvedni véges végig halandó élete folyamán, és amit mindama megaláztatás jelent számára, amelynek oltárainkon a legméltóságosabb Oltáriszentségben van kitéve szeretete az idők végéig…
Ég a vágytól [Jézus] hogy az emberek szeressék Őt, és ezáltal visszahúzhassa őket a kárhozat útjáról, ahová a sátán tömegestől taszítja őket. Ezért határozta el, hogy megmutatja az embereknek Szívét, a szeretet, az irgalom, a kegyelem, a szentség és üdvösség mindama kincsével együtt, amelyet az magában rejt, hogy mindazokat, akik megszereznek és megadnak neki minden tőlük telhető szeretetet és tiszteletet, gazdaggá tegye, elárassza őket azokkal az isteni kincsekkel, amelyeknek az ő szent Szíve forrása.”
“Olyannak láttam ezt a szeretetre méltó Szívet, mint a Napot, amely mindenfelé és minden szívre árasztja sugarait, de nagyon különböző módon, azoknak a szíveknek különböző adottságai szerint, amelyekre ezek a sugarak ráesnek: mert a romlott lelkek még inkább megkeményednek, ahogy a sár megkeményedik a nap sugarai nyomán, az igazak szíve viszont tisztább lett és meglágyult, mint a viasz.”
“Kolostorának egyik alapítónővére mondta az imáról a következőket – így tanítják majd őt is imádkozni
“Úgy teszem oda magamat Isten elé, mint egy elkészített vásznat a festő elé. Arra kérem őt, rajzolja rám a keresztre feszített Jézus tökéletes képmását.”
A Jézus Szívéről kapott kinyilatkoztatásokban, amelyekben részesült, az is szerepelt, hogy az Egyház szenteljen egy külön ünnepet Jézus Szívének. Az ünnepet el is rendeli XIII. Kelemen pápa, de csak 1765-ben, 75 évvel Margit halála után.
Bocsa József
