Gyermekeim! (Mt 9, 27 -31) Szent Miklós egyszerű életet élt. Hamar árván maradt, mert nagy járvány pusztított a városban, és szülei is meghaltak. Nagy vagyont örökölt tőlük, amit gyerekek, és az emberek megsegítésére fordított. Fontos volt számára, hogy tanítsa az evangéliumot, és megmagyarázza annak értelmét. Nagy szeretettel oktatta a gyermekeket.Bővebben

Jövőre, 2019-ben lesz 100. évfordulója Galgóczy Erzsébet (1905-1962) hősies tettének, melynek során 14 évesen kimentette az Oltáriszentséget az ostrom alatt álló szolnoki Vártemplomból.Ezzel kapcsolódunk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus /NEK/ előkészítéséhez is. Az erről való összeállítás itt olvasható.Bővebben

  „Midőn szűz Szent Margitot az ő anyja még méhében viselé, a tatárok kemény üldözésének idejében, szűz Szent Margitnak anyja az ő férjével, úgy mint a királlyal, fogadást tőnek néminemű áldozatképpen magoknak és az országoknak megszabadításáért. Fogadást tőnek, hogy az Úristen őnekik leány magzatot adna, a szent apáca szüzek kezéreBővebben

"- Atyám, te szereted azt, amitől én félek.  – Én a szenvedést nem önmagáért szeretem. Istentől kérem, és azért vágyom utána, mert gyümölcsöt terem bennem: megdicsőíti Istent, megmenti a száműzetésben élő testvéreket, megszabadítja a lelkeket a purgatórium tüzétől. Mit akarhatok még?  – Atyám, mi a szenvedés?  – Engesztelés.  – ÉsBővebben

Boldog Özséb *Esztergom, 1200 körül Nevéhez fűződik a magyar eredetű szerzetesrend, a pálosok alapítása és megszervezése,amely mind vallási, mind művelődésügyi téren igen jelentős szerepet játszott nemcsak hazánk, hanem a szomszédos népek kultúrájának történetében is Az egykori esztergomi kanonok lelkét és szándékát – mint minden szentét – a szenvedések érlelték meg.Bővebben

Szent István királyunk feleségét első életrajzírója szerint a nép rögtön halála után szentként kezdte tisztelni. Bár hivatalosan sem szentté, sem boldoggá nem avatták, tisztelete azóta is – mind Magyarországon, mind pedig szülőhazájában, Németországban – a mai napig tart. Német földön, Bajorországban született, hercegi családból. Rokonságban állt az előtte és azBővebben

Margit egy viszonylag jómódú családban született. Apja paraszti sorból királyi jegyzővé küzdi fel magát. Nem panaszkodhat belső, öröklött tulajdonságok dolgában sem. Jellemvonásai, melyek végig kísérik: józan paraszti gondolkodás, mesterkéltség nélküli természetesség, szeret nevetni, szórakozni, kedveli a társaságot, de igen érzékeny lélek és érzékenysége erős undorokban is kifejeződik, nem tudja megenniBővebben