Boldog Özséb *Esztergom, 1200 körül Nevéhez fűződik a magyar eredetű szerzetesrend, a pálosok alapítása és megszervezése,amely mind vallási, mind művelődésügyi téren igen jelentős szerepet játszott nemcsak hazánk, hanem a szomszédos népek kultúrájának történetében is Az egykori esztergomi kanonok lelkét és szándékát — mint minden szentét — a szenvedések érlelték meg. A tatárjárás idején a válságból kivezető utat az egyéni példaadásban, az engesztelésben, a szeretetben ésBővebben

Szent István királyunk feleségét első életrajzírója szerint a nép rögtön halála után szentként kezdte tisztelni. Bár hivatalosan sem szentté, sem boldoggá nem avatták, tisztelete azóta is – mind Magyarországon, mind pedig szülőhazájában, Németországban – a mai napig tart. Német földön, Bajorországban született, hercegi családból. Rokonságban állt az előtte és az akkor uralkodó német-római császári családokkal és a bizánci uralkodóházzal is. Három testvére volt. Legidősebb bátyjaBővebben

Margit egy viszonylag jómódú családban született. Apja paraszti sorból királyi jegyzővé küzdi fel magát. Nem panaszkodhat belső, öröklött tulajdonságok dolgában sem. Jellemvonásai, melyek végig kísérik: józan paraszti gondolkodás, mesterkéltség nélküli természetesség, szeret nevetni, szórakozni, kedveli a társaságot, de igen érzékeny lélek és érzékenysége erős undorokban is kifejeződik, nem tudja megenni például a sajtot. Amikor szerzetbe lép, fivére kiköti, hogy nem fogják arra kényszeríteni, hogy sajtotBővebben