A szentek tiszteletének a háttérbe szorítása elkezdődött már a reformáció korában. A felvilágosodással ez a folyamat még inkább előre haladt. A második Vatikáni Zsinat után, a XX. században pedig a még maradék katolikusok is elkezdtek kételkedni sok mindenben, ami jelen volt a szentek életében. Így például az ebben a korban készült szentek élete racionálisan igyekezett szelektálni a szentek életéből. A csodás jelenségeket ezek az életrajzok a függelékbe száműzte.

I. De miért különösen fontos a szentek tisztelete a mai ember számára?

Ők a mérce a félrevezető tanítások korában: Avilai Szent Teréz híres intését idézve: „Nem olyan időket élünk, hogy hinni lehetne mindenkinek. Ne higgyetek ti másnak, mint az olyannak, akinek élete az Úr Jézus életét tükrözi vissza”. A mai világban, ahol az információk és könyvek sokszor nem az igazságot szolgálják, a szentek élete jelenti a legbiztosabb igazodási pontot.

A jóra való képességet mutatják korunk számára is: A mai korban a bűn és a gyengeség számít természetesnek vagy „normálisnak”, míg a szentséget rendkívülinek tekintik. A szentek példája rávilágít arra, hogy a mai körülmények között is képesek vagyunk a jóra és a bűnök feletti győzelemre.

Közvetlen ösztönzést adnak a jelen kérdéseire: A korábban élt szentek nem elvont ideálok; életük és gondolataik minden korban új, személyes cselekvési mintákat és ösztönzést adnak a mindenkori jelenben élő ember számára.

II. Milyen konkrét útmutatásokat adnak a szentek a mai ember, a mai családok számára?

A szentek életpéldája és tanítása rendkívül gyakorlatias segítséget nyújt a mai családok számára a 1. házasság megszentelésében, a 2. gyermeknevelésben, a 3. helyes prioritások felállításában és a 4. családi béke megőrzésében:

1. A házasélet mint szent hivatás

  • Isten szolgálata lehetséges a családban: Loyolai Szent Ignác hangsúlyozza, hogy a házasság nem csupán öncélú döntés, hanem eszköz Isten szolgálatára és dicsőségére. Ha valaki ezt az utat választotta, arra kell törekednie, hogy ebben a visszavonhatatlan hivatásban éljen rendezett, jó életet.
  • Az életszentség lehetséges a világban is. Szalézi Szent Ferenc rámutatott, hogy a keresztény életszentség nem a kolostorok kiváltsága; a világi hivatásban, a mindennapi családi teendők közepette is el lehet érni a lelki tökéletességet.
  • Lelki közösség megélése a családban: Morus Szent Tamás megmutatta, miként lehet a családi életet lelki alapokra helyezni. Otthonában rendszeresen beszélgetett feleségével és gyermekeivel az örök értékekről és a szentek életéről, így amikor nehézségek érték a családot, sokkal könnyebben és bátrabban viselték a megpróbáltatásokat.

2. A gyermeknevelés elvei: szeretet, szelídség és határozottság

  • Szelídség a szigor helyett: Bosco Szent János nevelési elve szerint a gyermekeket nem erőszakkal vagy veréssel, hanem szelídséggel és barátságos megközelítéssel lehet megnyerni az erényes életnek.
  • Mértéktartó szülői szeretet: Szent Ambrus intése szerint a szülő szeretet, ha nem tart mértéket, még árthat is a gyermekeknek. Ha pl. valamelyik szülő túlságos elnézéssel becézi kedvencét, ez a megkülönböztetés megfosztja becézett gyermeket testvérei szeretetétől. A szülő azzal adja a legtöbbet gyermekének, ha a testvérek egymás iránti szeretetét is igyekszik belőlük előhívni, mert ezzel megelőzi az anyagi vagy érzelmi megosztottságból fakadó későbbi családi perpatvarokat
  • Következetesség a nevelésben: Lisieux-i Kis Szent Teréz rámutat, hogy a jóság nem válhat gyengeséggé: ha a gyermeket igazságosan megfeddik, hagyni kell egy kis időt, hogy érlelődjön benne, hogy miért is feddették meg. A megérdemelt korholás segít neki magába szállni és Istenhez fordulni.
  • Részesüljenek a helyes értékrendben és műveltségben minél korábban: Kalazanci Szent József tanítása szerint, ha a gyermekeket már kiskoruktól fogva vallásos életre, istenfélelemre és műveltségre nevelik, egész életük alakulása boldog és kiegyensúlyozott lesz.

3. Helyes prioritások a családi mindennapokban

  • A gyermekek és a kapcsolatok elsőbbsége az anyagiakkal szemben: Boldog Franz Jägerstätter, akit a nácik végeztettek ki, mert megtagadta a katonai szolgálatot, arra intette feleségét, hogy ne vesszen el a túlzott munkában és a világi gondokban; a gyermekek nevelése és a családi kötelékek ápolása mindig előbbre való kell hogy legyen, mint az anyagi biztonság, a vagyonszerzés hajszolása.
  • Isten jelenléte az otthonban: Avilai Szent Teréz tanítja, hogy ahol Isten jelen van, ott van a mennyország. Amikor a családtagok közösen imádkoznak, a családi otthon is a belső béke és a kegyelem helyévé válik.

4. A családi béke védelme

  • A megszólás és a bántó szavak kerülése, a nyelv fékezése
  • Vianney Szent János hangsúlyozza, hogy a megszólás és a pletyka magában hordozza a viszály minden szennyét; megzavarja a családok békéjét és egymás ellen fordítja a rokonokat. Római Szent Franciska szintén rámutatott, hogy a családi feszültségek hátterében sokszor nem a másik fél indulata, hanem a saját nyelvünk gátlástalansága áll.
  • Azonnali kiengesztelődés és bocsánatkérés
  • Assisi Szent Ferenc és Assisi Szent Klára egyaránt előírta, hogy ha a közösségben vagy a családban két ember között szóváltás vagy felindulás támad, az okot adó azonnal alázatosan kérjen bocsánatot, a másik pedig szívből, nagylelkűen bocsásson meg. A megbocsátás megtagadása ugyanis kizárja az embert Isten bocsánatából és szétrombolja a belső békét.
  • Türelem a nehéz vagy ellenséges családtagokkal szemben
  • Római Szent Franciska példája megmutatja, miként lehet békét teremteni az otthonban: amikor fia erőszakos és rágalmazó feleségével kellett együtt élnie, nem vágott vissza, hanem türelmes szeretettel viselte a bántásokat, amivel végül teljesen megváltoztatta menye viselkedését megszelídítette őt.