Gyermekeim! (MT 18, 12 – 14) Mit gondoltok, miért fontos nekem, hogy azok után menjek, aki elcsatangoltak a nyájtól, és nem elsősorban azokkal törődjek, akik biztonságban vannak?  Valamikor ti is eltévedt bárányok voltatok, de addig mentem utánatok, amíg meg nem találtalak titeket. Senkit sem akarok közületek elveszíteni, akiket Atyám nekem adott. Szent Véremmel váltottalak meg titeket, ezért nem akarom, hogy elvesszetek. Sajnos, nem mindenkin segíthetek, mert szabad akaratot adtam nektek. Aki kétségbeesésében nem az én nevemet hívja segítségül, azt a lelket nem tudom megmenteni. Nagy a ti felelősségetek, akik hozzám tartoztok, mert akikért senki sem imádkozik, azokkal nektek kell törődnötök! Imáitokban szólítsátok meg őket, és emlékezzetek meg róluk! Így tudtok számukra kegyelmeket kiesdeni! Egészen biztos, hogy voltak, akik értetek is imádkoztak, hogy megtérjetek hozzám, és éljetek. Most, rajtatok a sor! Ti imádkozzatok az elveszett bárányokért! Jézus