Gyermekeim! (Mt 17, 10-13)  „Illés már eljött, de nem ismerték föl, kényük kedvül szerint bántak vele. Így szenved majd az Emberfia is tőlük.” Illés próféta újabb küldetése nem más, mint Keresztelő Jánosé. A spanyol katolikus misztikus szent, keresztes szent János, aki a barokk kor nagy szentje, hasonló komoly megaláztatásokon ment keresztül, mint előfutárom. Karmelita szerzetesként próbálta volna megreformálni a kolostor régi rendjét. De akik az idők folyamán fellazult fegyelemhez szoktak, Jánost elzárták hat hónapig egy levegőtlen, sötét cellába, ahol nem látogathatták. Mint lázadót és árulót állandóan zaklatták, és a konvent előtt megvesszőzték. Megtapasztalta a tőlem való teljes elhagyatottságot is. Végül sikerült megszöknie, és élete hátralévő idejét belső szabadságban, és állandó szemlélősédben élte. Irántam való teljes odaadásban égett a lelke, és fontos volt számára a lelkek megszentelődésén való munkálkodás. Misztikus lelki műveket hagyott az utókorra, amelyek sanyargatott életének remekművei. Ezek a gyöngyszemek a megpróbáltatás kohójában születtek. Hősies fokon viselte keresztjét, irántam való szeretetből. Jézus