Pdf formátumban innen tölthető le

 

„Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!” (Mt. 5:48)

Harmadik pénteki engesztelés

OKTÓBER

Meghívás a tökéletességre

I. rész

A TÖKÉLETESSÉG MÁSODIK SZINTJE

A CSODÁK SZINTJE

 

2004. július 3.

„Az Úr áldja meg az Ő népét! Az Ő békéje uralkodjon szívetekben! Jézus. jöjjön el a Te Országod! Isten barátai, Ágnes vagyok Isten szolgálója. Jézus küldött el, hogy tanítsalak titeket a tökéletesség 2. szintjéről, amely az életszentségre vezet titeket, s amelyet csodák korszakának hívok.

Isten barátai, ez az a szint, amely közvetlenül a tökéletesség 1. szintjét követi, vagyis az első szeretet szintjét. Tudom, hogy élveztétek Lucia tanítását erről a szintről. A tökéletesség 2. szintje az 1. szintből alakul ki, köszönhetően a szeretet gyengédségének, és érzékenységének. Emlékezzetek arra, hogy Isten szeretete gondját viseli azoknak, akik az 1. szinten állnak. Ők nem tudnak sokat Istenről, azon kívül, hogy Ő Mennyei Atyaként törődik velük. Számukra Isten egy nagylelkű atya, aki nem akarja, hogy az Ő gyermekei szenvedjenek.

Isten barátai, a hozzáállás és az ismeret, ami ezekben az emberekben növekszik, arra vezet, hogy Istent úgy lássák, mint a csodák istene. Valóban, ebben a korszakban számukra szükséges csodák történnek, s így ez a Csodák Korszaka.

Mint az édesanya, aki mindig arra törekszik, hogy megvigasztalja síró gyermekét, úgy Isten is mindig az Ő gyermekeinek is a megmentésére siet ezen a szinten. Valahányszor sírnak, Isten mindig jön, hogy megmentse őket, azért, mert ők oly gyengék, és semmijük sincsen, a gyermekien síró hangjukon kívül. Gondoljatok csak 3-18 hónapos gyermekekre, akik nem ismernek más irányt, csak azt, ami a szájukhoz vezet. Bármit, amit a kezükbe vesznek, egyenesen a szájukba teszik. Az ilyen kisgyermek számára minden ehető, s akkor, ha a pocakjuk tele, a világ is jó. Ekkor természetükből adódóan játszanak és mosolyognak. Azonban akkor, ha a pocak üres, sírni kezdenek, és anyukájukat keresik, mert egyedül csak ő tudja őket jóllakatni. És egy édesanya mindig gyermeke szükségleteinek kielégítésére törekszik.

 

Isten barátai, mindazok, akik ezen a szinten, vagyis a csodák korszakában állnak, olyanok, mint ezek a gyermekek. Csak a materiális, szükségleteket ismerik, arra van gondjuk, mit fognak enni és inni, és fizikailag birtokolni. Számukra csak az a fontos, hogy mindezek birtokában legyenek, minden alkalmas arra, hogy hatalmukba kerítsék, legyen az jó vagy rossz. Az ő örömük és boldogságuk gazdagságból fakadó. Mikor az ilyen jellegű problémák megoldottak, akkor az Isten az Isten. De bármikor, mikor nem találják problémáikra a megoldást, a világ nem jó, és Isten sem él, úgy ismerik Őt, mint aki a gazdagságukról gondoskodó anyagi csodák Istene.

Ezen a szinten Isten valóban kielégíti az ő szükségleteiket. Isten ahhoz az édesanyához hasonlóan cselekszik, aki ha meghallja gyermeke sírását, azonnal a segítségére siet. Isten mindig azért teszi ezt, hogy életük legyen gyermekeinek ezen a szinten.

Isten barátai, ez a szint a csodák keresőinek a szintje a világban. Hamis tanítók kihasználják az ilyen emberek gyengeségeit, azért, hogy megkaparintsák az ő pénzüket. Nagyon sokan vannak, akik ezen a szinten állnak, éppen ezért a hamis pásztorok tanításukat jelekre és csodákra alapozzák, láthatjátok, hogy amikor tanításaik témája a csodák, akkor emberek tömegei jelennek meg, és hallgatják őket. Ezáltal sokakat megtévesztenek.

Csak azok, akik ezen a szinten világosan látnak, és megragadják Isten szeretetét, azok fognak túljutni erről a szintről, és növekednek lélekben. Isten csodáit mindig azért viszi véghez, hogy megnyerje gyermekei szeretetét. Mégis sokan megelégednek a világi dolgok szeretetével, és meggátolják az Istenről alkotott ismeretük növekedését, amely eredménye az elszakadás, végezetül a lélek halála lesz.

Ahhoz, hogy szentek legyetek, tizenöt szinten kell átjutnotok. Ha itt a földön nem éritek el azokat, akkor azokat a purgatóriumban kell elnyernetek.  Isten kedves barátai, küzdjetek keményebben, és arassatok győzelmet szeretettel. Engedjétek, hogy a szeretetetek tartsa Istent szilárdan, szeretetetek mentsen meg titeket. Imádkozom értetek, hogy legyőzzétek ezt a szintet, és lélekben növekedjetek.”

 

ELMÉLKEDÉS

Jézus ezután elment a Galileai-tengernek, a Tibériás tavának túlsó partjára. 2Nagy sokaság követte őt, mert látták azokat a jeleket, amelyeket a betegeken tett. 3Jézus pedig felment a hegyre, és ott leült a tanítványaival együtt. 4Közel volt a húsvét, a zsidók ünnepe. 5Amikor Jézus körültekintett és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, így szólt Fülöpnek: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?” 6Ezt pedig azért kérdezte tőle, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit fog tenni. 7Fülöp így válaszolt neki: „Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset.” 8Egyik tanítványa, András, a Simon Péter testvére így szólt hozzá: 9„Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyinek?” 10Jézus ezt mondta: „Ültessétek le az embereket.” Nagy fű volt azon a helyen. Letelepedtek tehát a férfiak, szám szerint mintegy ötezren. 11Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak. 12Amikor pedig jóllaktak, így szólt tanítványaihoz: „Szedjétek össze a felesleges darabokat, hogy semmi ne menjen kárba.” 13Összeszedték tehát, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyérből való darabokkal, amelyek feleslegesek voltak azoknak, akik ettek. 14Az emberek, látva a jelt, amelyet tett, ezt mondták: „Ez valóban az a próféta, akinek el kellett jönnie a világba.” 15Amikor pedig Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják ragadni, hogy királlyá tegyék, visszavonult ismét a hegyre egymagában.

 

16Estefelé lementek tanítványai a tengerhez, 17hajóra szálltak, és átmentek a tenger túlsó partjára, Kafarnaumba. Sötét volt már, és még mindig nem ment oda hozzájuk Jézus; 18a tenger pedig háborgott, mert nagy szél fújt. 19Közben eljutottak mintegy huszonöt vagy harminc futamnyira, amikor meglátták, hogy Jézus a tengeren jár, és közeledik a hajóhoz. Megrémültek, 20de Jézus megszólalt: „Én vagyok, ne féljetek!” 21Ekkor fel akarták venni a hajóra, de a hajó egyszeriben odaért a partra, ahová tartottak.

22Másnap a tenger túlsó partján maradt sokaság megállapította, hogy ott nem volt más hajó, csak egy, és hogy Jézus nem szállt be tanítványaival együtt abba a hajóba, hanem csupán a tanítványai mentek el. 23Ellenben Tibériásból jöttek hajók, annak a helynek a közelébe, ahol a kenyeret ették, miután hálát adott az Úr. 24Amikor tehát látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszálltak a hajókba, elmentek Kafarnaumba, és keresték Jézust. 25Amikor megtalálták a tenger túlsó partján, megkérdezték tőle: „Mester, mikor jöttél ide?” 26Jézus ezt válaszolta nekik: „Bizony, bizony, mondom néktek, nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok. 27Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Isten.” 28Ekkor megkérdezték tőle: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgokat cselekedjünk?” 29Jézus ezt felelte nekik: „Az az Istennek tetsző dolog, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.” 30Erre megkérdezték: „És te milyen jelt mutatsz, hogy miután láttuk, higgyünk neked? Mit cselekszel? 31Atyáink a mannát ették a pusztában, ahogyan meg van írva: Mennyei kenyeret adott nekik enni.” 32Jézus pedig így válaszolt nekik: „Bizony, bizony, mondom néktek, nem Mózes adta nektek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret. 33Mert az Isten kenyere a mennyből száll le, és életet ad a világnak.” 34Erre ezt mondták neki: „Uram, add nekünk mindig ezt a kenyeret!”

35Jézus azt mondta nekik: „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha. 36De megmondtam nektek: láttatok ugyan engem, és mégsem hisztek. 37Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el; 38mert nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem hogy annak az akaratát, aki elküldött engem. 39Annak pedig, aki elküldött engem, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit se veszítsek el, hanem feltámasszam az utolsó napon. 40Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom őt az utolsó napon.”

51Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.” (Jn. 6. 1-40, 51)

A csodák okkal és célért történnek. Krisztus a működését csodával kezdte, azért, hogy felhívja az emberek figyelmét önmagára és az üdvösségről szóló üzenetére. Sajnos, sokak azok közül, akik tanúi voltak cselekedetének, anélkül élvezték ki csodáját, hogy megértették volna annak valódi üzenetét, és felismerték volna értékét. Ezért volt, hogy Jézus csalódottan így szólt a tömeghez: Nem azért kerestek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok. Ó mily sokan vannak azok, akik csodákat kaptak Istentől, és mégis megmaradtak bűnösnek. Keressétek mindig a tanítást is, minden egyes csoda mögött, s ezáltal kerüljetek közelebb Istenhez. Ebben a korban Isten irgalma oly közel van az emberhez, fülei mindig meghallják az ember sírását, azért, mert Isten keresi az emberrel való barátságot. Ebben az időben az emberek azt hirdetik, hogy a csodák istene az ő atyjuk, és a szenvedés nem az ő részük. S valóban, bármikor, amikor sírnak, történik valami, Jézus a megmentésükre siet. Gondoljunk vissza azokra az időkre, amikor Krisztusról szóló ismeretünk még kevesebb volt a jelenleginél. Azok, akik átlépték ezt a szintet, jogosan mondhatják, hogy a személyes problémájuk és szükségleteik imában kevesebb erőfeszítéssel, egyszerűbben jutottak megoldásra, mint most, mikor már életüket teljesen Istennek adták. Mindez azért történik így, mert Isten fokozatosan vezeti őket a materiális szükségletek szintjéről az igazi értékek szintjére. Néhány keresztény mindig a tökéletességnek ezen az alacsonyabb szintjén fog megmaradni, a materiális szükségletek szintjén anélkül, hogy tudnák, hogy mit tesznek.

„27Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Isten. 35Jézus azt mondta nekik: „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha.” Hallva ezt, panaszkodtak és elhagyták Őt. Hány keresztény panaszkodik most is, amikor az útjuk nehezebbé válik. Hányan hagyják el hitüket, amikor Isten felajánlja nekik az igaz szeretet esélyét. Szent Teréz követte Krisztust, a materiális szükségletek szintjéről az isteni szeretet belső várkastély szintjére. A várkastélyban Jézus bezárja az ajtót a földi csodák előtt, és kinyitja azt a mennyei csodákra. Szent Teréz vissza akart fordulni, mikor meglátta az utazás nehéz útját, de Jézus nevén szólította: „Teréz, ez az Én szeretetem kelyhe, szerelmeimnek ajánlom ezt fel.” Ó erre így válaszolt: Ha tudtam volna, hogy ily rögös a Te utad, nem követtelek volna, de most megnyerted a szívemet, s én szeretlek Téged, nem hagylak el újra, s követni foglak, bárhová is mész. Jézus bölcs vagy és szerető, így hát nem csoda, hogy kevés barátod van. Csak a türelmes szeretők ízlelik majd meg a Te szereteted és a Te kelyhed édességét.”

Valóban, sokan megragadnak ezen a szinten, még akkor is, amikor Krisztus a békesség egy jobb fokára vezetné őket. Sokan azok közül, akik elérték a szeretet várkastélyát, betörik a materiális csodák ajtaját, és visszatérnek a szükségletek, vagyis a csodák korszakához. Ezáltal elhagyják Krisztust, az igaz értékeket, és a hiábavalóságok után rohannak. A megnyugvás, melyet a szív keres, nem ezen a szinten található. A csodák, amelyeket kerestek, nem elégítenek ki titeket. Megnyugvásotok Krisztus keresztjének fenséges útjából fakad. Békétek Krisztus szeretetének lángoló tüzében lelhető. Jöjjetek és hagyjátok elemészteni magatokat ebben a tűzben, azért, hogy örömmel teljetek be. Ne maradjatok ezen a szinten, sokkal gyönyörűbb dolgok várnak rátok fölötte. Jöjjetek és másszuk meg a szeretet létráját. A tetején a legnagyobb csodát találjátok majd.

 

Krisztus:

„Szeretetem gondoskodik azokról, kik ezen a szinten állnak, azért, hogy megnyerjem az ő saját szeretetüket. Sokan közülük azonban nem ragadják meg szeretetemet, nem engedik meg szeretetemnek, hogy birtokolja az ő szívüket, inkább csak a csodáim iránt fogékonyak, s a csodák nélkül Isten nem létezik számukra.

Ez az, ahogyan sokan elutasítják az életszentségre szóló meghívást, és a tökéletességre vezető utat. Létezik egy dolog, amely édesebb a materiális dolgoknál, és ez az Én kelyhem. Van valami, ami érdekesebb, mint a csodák, s ez az Én szeretetem békéje. Létezik egy kenyér, amely drágább, mint amitek van, s ez az Én Testem.

Gyermekeim, miközben a tökéletesség létráján másztok, sok értékkel találkoztok majd. Megáldalak titeket, hogy lépjetek előbbre a tökéletesség útján az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”

IMA:

Ó Uram, nyisd meg a szemem, hogy lássam a csodák árnyéka fölött a Te szereteted nagyságát. Életem minden egyes csodája vezessen közelebb szeretetedhez, és a Te jóságod ismeretéhez. Légy erősségem gyengeségben, hitem a félelemben, és üdvösségem a halálban. Ámen

 

A TÖKÉLETESSÉG HARMADIK SZINTJE

AZ ERŐ ÉS A HATALOM SZINTJE

 

2004. július 4.

„Örülök, hogy imádkozni látlak titeket, július havában ez a hónap a kegyelem hava. Mindazok, akik felismerik ennek a kegyelemnek a fényét, és imával válaszolnak a meghívásra ebben a hónapban, áldottak Isten által. Ó mily boldog vagyok, hogy Jézus elküldött hozzátok, arra kért, hogy a tökéletesség 3. szintjéről beszéljek nektek, amelyet az Erő és a Hatalom szintjének hívok. Júdás apostol vagyok. Az apostolok közül a legközelebbi kapcsolatban voltam Jézussal.

Az élő Isten kedves barátai, már sokat hallottatok az első és a 2. szintről. Most azzal kezdjük, hogy leszögezzük, hogy ez a tökéletességnek egy aktív szintje. Ez a tudat aktív szintje, ahol az ember mindig igényelni és birtokolni akar. Ez az a szint, ahol a hit sokféle módon indul fejlődésnek.

Ezen a szinten az emberek – noha megtapasztalták Isten csodáját a 2. szinten, – az imákat parancsnak tekintik. Úgy gondolják, hogy mindaz, amit megkaptak Istentől a múltban, az ő hatalmuk és parancsoló erejük által történt, s nem értik meg, hogy mindez valójában Isten szeretete általi.

Gondoljatok az 1-2 éves gyermekre, akinek magabiztossága édesanyjába vetett bizalom által alakult ki, aki mindent megtett, amire a gyermekének szüksége volt. Eljön az az idő, mikor ez a magabiztosság hatalommá és tekintéllyé válik. Ezek után már nem kérlelni fog a gyermek, hanem követelni fog, hogy az övé legyen mindaz, amit meglát. Ha egy ilyen gyermek meglátja, hogy valaki egy játékot tart a kezében, ami nem az övé, rögtön el akarja venni azt tőle. Mindaddig meg akarja azt szerezni, amíg látja. Nincs benne félelem, mert még sosem tapasztalta meg, hogy valaki ne teljesítse akaratát. Minden az övé, mert az édesanyja mindig megadja neki mindazt, amit csak kér.  Ezért nem foglalkozik azzal, hogy ki tartja azt a játékot, úgy hiszi, hogy az a játék az édesanyjáé, vagyis az övé. Az ilyen gyermek hisz a sírásának az erejében is. Az ő sírása lesz az ő hatalma. Ezért van az, hogy amikor valamit birtokolni akar, de nem tudja, a tekintélyéhez fordul, vagyis erővel sírni kezd. Sírásának hatása készteti a személyt, aki a játékot tartja arra, hogy odaadja azt neki. Ez az, ahogyan a gyermek gyakorolja az ő hatalmát, tekintélyét.

A Csodák Korszaka adja nekik azt a gondolatot, hogy mindent birtokolhatnak, amit csak meglátnak. Emiatt láthatjátok, hogy egyesek ezen a szinten mindenre igényt tartanak, amit meglátnak vagy megkívánnak, anélkül, hogy fontolóra vennék Isten akaratát. Amikor az ilyen emberek ezen a szinten kinyitják a Bibliájukat, semmit nem látnak, csak Isten ígéreteit és a hatalmat, amellyel rendelkeznek. Mindig ezekre az ígéretekre és hatalomra hivatkoznak, akár igazuk van, akár tévednek. A céljuk és életszentségük attól függ, amit megszereznek.

Isten mindig segít rajtuk a megaláztatásokkal azért, hogy felmagasztalja őket. Csak azok, akiknek nagy a szeretete, képesek megérteni Istennek ezt a szent tanítását, és lélekben növekedni. Sokan, akik nem szeretnek eléggé, megrekednek ezen a szinten, vagy teljesen visszaesnek a világba.

Szeretet barátai, ne vágyakozzatok arra, hogy itt maradjatok, számos gyönyörű dolog létezik magasabb szinten. Vessétek alá magatokat Isten szeretetének és növekedjetek.”

 

ELMÉLKEDÉS…

51Amikor már közeledtek szenvedésének és megdicsőülésének napjai, szilárdan elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. 52Követeket küldött maga előtt. Ezek elindultak, s eljutottak a szamáriaiak egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. 53De nem fogadták be, mert meglátszott rajta, hogy Jeruzsálembe megy. 54Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: „Uram, ha akarod, lehívjuk az égből a tüzet, hadd pusztítsa el őket!” 55De ő hozzájuk fordult és rájuk pirított. 56Ezután más faluba mentek. (Lk. 9.51-56)

Láthatjuk hát, hogy ez a szint az erő, a hatalom, és a tekintély kereséséről szól. Léteznek azonban olyan erők és hatalmak, melyek sokkal értékesebbek annál, mint amik az ego és a test szükségleteit noha kielégítik, cserébe viszont erőtlenné és üressé teszik az embert. Ezen a szinten meghívást kapunk, hogy hatalmat gyakoroljunk a bűnök felett, hogy felebarátainkért végzett szolgálathoz megszerezzük a szükséges erőt, hogy saját szenvedélyeink felett meg tanuljunk uralkodni, s hogy saját akaratunkat és belső valamint külső képességeinket kordában tartsuk. Mindezekért szükséges kérni az Istentől, hogy adja meg számunkra az erő és a hatalom ajándékát. Legyetek alázatosak az Úr, a Mindenható Isten előtt, s Ő majd felmagasztal titeket. Páduai Szent Antal megalázta önmagát az Úr előtt, s mindenekelőtt erőt kért az Úrtól igehirdetői szolgálatához, s hatalmat a bűnök felett. Ezért cserében Isten megajándékozta őt a gyógyítás és a csodák kegyelmeivel, sőt hatalmat adott neki a teremtmények felett. Feljegyezték róla, amikor Riminiben halászoknak prédikált, hogy azok kigúnyolták őt. Antal szomorúan ment a folyópartra – a hagyomány szerint a Marecchia partjára, ott ahol az az Adriába ömlik – és a tenger felé fordult és így kiáltott: "Halak! Jöjjetek! Legalább ti hallgassátok meg, mit beszélek Istenről!" Szavai hatására nyilvános csoda történt: egyszerre megmozdult a víz, és több ezer hal dugta ki a fejét a folyóból, majd a szent felé fordultak, és végighallgatták szónoklatát.. A zord halászok erre megrémültek, majd magukba szálltak és megtértek.

Mindazok, akik jól használják fel a tökéletességnek ezen szintjét, a későbbiekben is képesek lesznek lélekben növekedni, s kevesebb nehézséggel fognak viseltetni a többi szint teljesítésében. Gondoljátok csak el, ha birtokoljátok az erőt gyengeségeitek felett, s hatalmatok van az akaratotok felett, akkor miféle akadályok hátráltathatnak titeket, hogy elérjétek a tökéletesség legmagasabb fokát. Tegyen képessé minket ennek a szintnek a kegyelme, hogy növekedhessünk Isten szeretetében. A Mennyei Atya sokszor megengedi, hogy azok megbántsanak minket, akiket mi is megbántottunk, azért, hogy meg tanuljunk jónak lenni. Legyünk hát jók, és imádkozzunk szüntelenül. Mindig azt tűzzük ki célunkul, hogy azt a harcot vívjuk meg, amelynek tétje a saját és felebarátaink lelki üdvössége.

 

Krisztus:

„Ezen a szinten az én gyermekeim szüntelenül erőből akarják birtokolni a materiális dolgokat. Ezt az erőt felhasználják a szolgálatra, és a bűnök feletti hatalomra, így ezáltal egyszerűen növekednek és érnek el magasabb szinteket.

Gyermekeim, ezen a szinten viselkedésetek hasonuljon ahhoz, ahogyan hatalmat gyakoroltok a bűnök felett, és ahogyan erővel rendelkeztek a szolgálatban. Tekintélyetek kövesse ezt az erőt. Maradjatok meg az én szeretetemben és növekedjetek.”

IMA:

Drága Úr Jézus Krisztus, tedd szabaddá szívem, a hiúságok, hiábavalóságok, a gőg, és az önteltség bilincseitől. Alakíts ki szívemben buzgó, izzó vágyat, hogy szent életet éljek, erőt, hogy dolgozzam a szőlőskertedben, és békét, hogy szeressek másokat, úgy, ahogyan Te szeretsz minket. Vezéreld életemet a Veled való tökéletes egység elérése felé. Engedd, hogy mindig békét leljek a Te szerető gyengédségedben és gondviselésedben. Ámen.