Elhangzott a Szent Anna-Réten 2025. március 1-jén.
A Adoremus a mai napon a Mária misék közül ezt a misét ajánlja: Szűz Mária az apostolok királynője. Nekem ebben az évben van az aranymisém, ezért most a Szűzanya és a papság kapcsolatáról szeretnék elmélkedni.
Mi a papság eredete?
Erre ilyen válaszok juthatnak eszünkbe: az Utolsó Vacsora, amelyen Jézus részesíti az apostolokat saját papságában, vagy a Pünkösd, amikor kiáradt a Szentlélek az apostolokra, akik a Szűzanyával együtt imádkoztak Jézus mennybemenetele után, és megalakul az Egyház. Igen, de ez már a kifejlet. Az igazi eredet a Szűzanya méhe. Itt testesült meg Jézus, az örök Főpap. A Szűzanya méhében jött létre az istenség és az emberség titokzatos kapcsolata. Itt van a papság igazi eredete is. A Szűzanya méhében formálódott Jézus Krisztus egyedi istenemberi egyénisége. És itt formálódik a pap karaktere is.
Mi történik a papszentelésben?
Jézus tisztán és szeplőtelenül fogantatott a Szűzanya méhében. A papszenteléskor egy hasonló fogantatás történik. A pap oda kerül a Szűzanya tiszta, szűzi méhébe. Kapcsolatba kerül Jézussal, és mindazzal, ami az Ő életében fontos volt: a kereszttel, az áldozattal, a feltámadással, a szentségekkel, és hasonló kapcsolatba kerül a a Mennyei Atyával, és a Szentlélekkel, Szent Józseffel, mint Jézus.
Mi az anyaméh szerepe?
Védelmez, táplál, biztosít mindent, ami a növekedéshez szükséges. Ezt teszi a Szűzanya Szentfia papjaival, Jézus testvéreivel is.
A pap a papszenteléskor engedelmességet és hűséget fogad, amit a Mennyei Atya lepecsétel: „Te pap vagy mindörökké, Melkizedek rendje szerint”.
A szegénység felé is elköteleződik, ha nem is tesz szegénységi fogadalmat, mint a szerzetesek. A szegénységgel a Názáreti család egyszerű, szegény, de mégis gazdag szeretetét fogadja meg, fogadja magába.
Tisztaságot fogad, elköteleződik a cölibátusra. A cölibátus, a tisztaság megtartása talán a legnehezebb a pap számára, de ugyanakkor a legnagyobb kegyelmek forrása is.
Az a pap, aki meg tud maradni, itt a Szűzanya méhében, vagy visszatalál ide és elfogadja annak mély, tiszta, szerető, beburkoló kegyelmét, az meg tud maradni a tisztaságban, megszabadul a nehézségektől, kísértésektől, a sátán és a világ gyötréseitől. Mert a sátán ahogy megkísértette Jézust, és ahogy a Gecemáni Kertben és Nagypénteken meggyötörte, ugyanígy tesz a papokkal is.
Mikbe kapaszkodik a sátán, hogy tönkre tegye a pap mély elhivatottságát?
Gyengeségeibe, érzéseibe, világból jövő kísértésekbe; biológiai szükségleteibe: az ételbe, italba, alkoholba, a szexualitásba, és főleg saját egojába, ha abban még nem alakult ki a krisztusi én. A sátán sötét, mély vágyakat ébreszt minden emberben, a papokban is.
Mik jellemzők a mai emberre, köztük a papokra is?
Az ártatlan, tiszta egyszerű gyermeki érzések hamar kioltódnak, és könnyen uralomra léphet a sátán. A küzdelem, és a kitartás kegyelme kiveszőben van a mai emberben. Mindent egyszerre, azonnal, szenvedés, fájdalom és próbatétel nélkül akar. Azt akarja, hogy minden, amit kimond egy csettintéssel úgy legyen. Nem akar szenvedni, hanem élvezni, tobzódni akar. Könnyen félremagyarázza Jézus szavait: Pl. Nincs bűn, mert Jézus azokat felvitte a keresztfára, új életet ajándékozott. Ez így is van, de az ember újra meg újra elesik, ezért bűnbánattartásra, gyónásra van szüksége. Isten csak azokat a bűnöket bocsátja meg, amikért bocsánatot kér az ember. Nem veszik észre sokszor a papok sem saját sebzettségüket, gyengeségüket. Az igehirdetésben is saját egojukat tükrözik, nem Krisztus tanítását hirdetik. Nem ismerik a Szentháromság és a Szentcsalád szeretet-mélységeit.
A Szűzanya és a papok kapcsolatáról elmélkedünk. Mi a titka a Szűzanyának?
A Szűzanya mindig a Mennyei Atyára vetette tekintetét, belé helyezte minden bizalmát, szeretetét. Soha nem vált hűtlenné. A hit mélysége és szeretete ölelte át. A Szűzanya tisztasága minden kereszténynek, de főleg a papoknak a legfőbb menedék. De a sátán igyekszik ezt is beszennyezni, kétségbe vonni sokak szemében. Például azon evangéliumi mondaton keresztül is, hogy Jézus az elsőszülött. Ez nem azt jelenti, hogy Máriának más vérszerinti gyermekei is lettek volna. Ez misztikusan értendő: Jézus az elsőszülött, az Egyház a másodszülött, az emberiség a harmadszülött. Tehát a Szűzanya minden ember édesanyja.
A sátán igyekszik beszennyezni a tisztaságot. A tisztaságon nemcsak szexuális tisztaságot kell érteni – az állapotbeli, vagy fogadalommal is megerősített tisztaságot. A tisztaság a hit tisztaságát is jelenti. Vagyis csorbítatlanul, vegyítetlenül, homogénül őrizni Krisztus tanítását, nem összekeverni más vallások és kultúrák tanításaival. Még az ökumenikus mozgalom sem jelentheti a határok teljes összemosását. És itt a szentségek, főleg az Eucharisztia kiszolgáltatása terén történtek és történnek nagy határátlépések.
Nehéz a tisztaság fogadalmát megtartani, de a sátán ennek a megszegésén keresztül lép be az egyének életébe, és az egyház életébe. Kísért, gyötör, szenvedést, fájdalmat, betegségeket okoz. A sátán éhes és falánk. Ébresztő! Neki az ember kell, az Egyház kell. Romokba akarja dönteni Krisztus egyházát, mert ezáltal az egész emberiséget is megkaparinthatja.
A tisztítótűz léte katolikus tanítás. De hogy az pontosan milyen is, milyen szintek, fokozatok vannak benne, ki, hol, miért, meddig van, erről nincs hivatalos tanítása az egyháznak. Ezekbe a kérdésekbe a szenteken, misztikusokon keresztül van némi betekintésünk.
Én most, az elmúlt két hétben egy kilencedet végeztem (kilenc szentmisét mutattam be és a dicsőséges rózsafüzért imádkoztam el minden nap a tisztítótűzben lévő olyan papokért, akik már hosszú ideje ott vannak azért, mert elhanyagolták papi kötelességeiket. Hanyagul szolgáltatták ki a szentségeket, nem készítették fel kellőképpen a keresztségre a keresztelendőket vagy szüleiket, nem tartottak megfelelő elsőáldozási, bérmálási felkészítést, házasságra való felkészítést. Ha ezt hűségesen végezték volna, már nem itt tartanánk, ahol tartunk: teli vannak a templomok formálisan ugyan megkeresztelt, megbérmált, áldozáshoz járuló, de valójában pogány emberekkel. És a hitet sem tisztán adták át – nem Jézus Krisztus hitét – hanem emberi tanításokat, vélekedéseket, saját fantazmagóriáikat hirdették. Nem szolgáltatták ki a haldoklóknak az utolsó szentségeket, különösen járványos vagy egyéb szempontból veszélyes időkben féltve a saját bőrüket.
Mindezek mögött a mulasztások mögött bűnök, gyengeségek, alkohol, cigaretta, szex, a világhoz való alkalmazkodás, kényelem, félelelmek, önféltések rejtőztek és rejtőznek ma is.
Hétfőn kezdek egy újabb kilencedet, de már nem a tisztítótűzben szenvedő papokért, hanem a most élő papokért, beleértve magamat is. Kilenc egymást követő napon szentmisét ajánlok fel értük, és a fájdalmas rózsafüzért fogom értük, értünk elimádkozni azért, hogy ne jussunk elődeink sorsára, és főleg buzgón, tüzes lelkülettel, a Szentháromságba vetett mélységes hittel, a Szűzanyára emeljük tekintetüket, éljük papi életünketk. Meghívom mindazokat, akik szívükön viselik az egyház sorsát, a papok buzgóságát, tisztánlátását, hogy csatlakozzanak ehhez a kilencedhez.
A papoknak kulcs szerepük van. De a híveken is múlik, hogy be tudják-e tölteni ezt a szerepüket, hogy ugyanolyan kapcsolatuk legyen Jézussal, a Szűzanyával, a Mennyei Atyával, a Szentlélekkel, mint amilyen kapcsolatuk az apostoloknak és Jézus első tanítványainak volt, hogy a Szűzanya ne csak az első apostolok királynője, hanem minden apostolnak, minden mai papnak a királynője is legyen.
A Szűzanya személyesen ismerte Jézus minden apostolát, bensőséges kapcsolata volt mindegyikükkel. Ismerte erényeiket de gyengeségeiket is. Látta tagadásukat, látta eleséseiket, és ők mindnyájan hozzá fordultak gondjaikkal, Nála pihenték ki fáradalmaikat, Őnála nyertek oltalmat. Ugyanilyen kapcsolatban van a Szűzanya Jézus mai apostolaival, papjaival is. Amikor látja gyengeségeiket, a Mennyei Atyára tekint és gyengéd, tapintatos édesanyai szeretetével imádkozik értük, könnyeit is hullajtja, ha azt látja, hogy nem olyanok, mint amilyeneknek lenniük kellene.
Ő a Mennyben is ott van, de a Földön is, és bejárása van a tisztítótűzbe is, sőt még a pokol kapu sincsenek zárva előtte. Édesanyai szeretetével összekapcsolja egymással az egyház minhárom részét. Ő az összekötő kapocs a mennyben lévő papfiai a földön élő papok és a tisztítótűzben lévők között. Különleges kapcsolatokat hoz létre a diadalmas egyház, a földön küzdő egyház és a tisztuló egyház tagjai között. Azt szeretné, hogy földön élő papjai Szent Fia buzgóságával és szeretetével munkálkodnának a rájuk bízottakért. És azt szeretné, hogy a hívek se ítélkezéssel tekintsenek papjaikra, hanem azzal a gyöngéd, féltő, óvó szeretettel vennék körül őket, és imádkoznának értük, mint ahogyan azt Ő, a Mennynek és a Földnek a Királynője és az apostoloknak a királynője és mindnyájunk édesanyja teszi.
Bocsa József Sch.P.
