Boldog Özséb (1200-1270)
A magyar, engesztelő Pálos Rend alapítója

Özséb Esztergomban született 1200 körül, szülei jómódúak voltak, így a Szent István alapította káptalani iskolába járt.
Szerény, hallgatag, komoly diák volt. Az imák, böjt, elmélkedések megérlelték a papi hivatását. A legjobban a magányt szerette, tanulmányaiba elmélyedni. Pappá szentelése után olyan áhítattal olvasta a zsolozsmát, és mutatta be a szentmisét, hogy az mindenkire mély benyomást gyakorolt.
Háza vendégszeretetéről volt híres: szegények , nincstelenek kaptak tőle fizikai, lelki segítséget. Jövedelmét szétosztva a szegények között az írásnak, olvasásnak, tanulásnak szentelte életét, később kanonoknak nevezték ki, bár már ekkor vágyódott a pilisi remeteség után. Szívesen ment az emberek közé ismerkedni, beszélgetni, hogy lássa hogyan élnek. Így ismerkedett meg a pilisi remetékkel, akik a termékeiket adták el a piacon. A pilisi hegyekben, a volt hévizi barlangokba számtalan remete élt akkoriban. Minél többet beszélgetett velük, annál inkább megtetszett neki ez a szemlélődő élétforma, amelyre vágyott.

A tatár pusztítása után (1241-42), az ország újjáépítésének lelki feladatai még nem tették lehetővé az elvonulást.
A kor erkölcsi, és lelki válságára a saját példamutatásával szeretett volna kiutat, irányt mutatni : ezt az élete föláldozásával- engeszteléssel és vezekléssel szerette volna, türelemmel elérni, míg Isten kegyelme és az idő meghozza a kortársaknak is a megfelelő belátást.
1246– ban érseki engedéllyel Pilisszántó közelében remeteségbe vonult, hogy az ima, böjt, engesztelés által egyházmegyéje és hazánk javára legyen.
Egy alkalommal csodálatos látomása volt: „Egy éjjel, ima közben az erdő mélyén sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s végül tüzes fénynyalábbá olvadtak össze. Úgy érezte, hogy ez a különös tünemény égi jel, figyelmeztetés, hogy egyesítse a szétszórtan élő remetéket. „ Belátta, hogy ő egyedül kevés, önmagában semmi, szükséges az összefogás.

Összegyűjtötte és egyesítette a remetéket 1250-ben, és a hármas barlangja alatt letűzte a keresztet: Cruce salus, ’keresztben az üdvösség’: ez volt a jelszava és meggyőződése, későbbi templomukat is a szent kereszt tiszteletére szentelték, őket pedig később is a „szent kereszt testvéreinek” is nevezték. Védőszentjük, példaképük. a nagy sivatagi Remete Szent Pál lett, ezért a „pálosok” nevet kapták, vagy fehér habitusuk miatt „fehér barátok”./Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje (latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE;/
A pálos rend saját kiadású naptára szerint január 16-án van a Remeték
Királynőjének ünnepe.
Lengyelországban, Bielanach kamalduli monostorának templomában őriznek egy kegyképet, amely ezt a nevet viseli „ A Boldogságos Szűz Mária, a Remeték Királynője, a Pálos Rend Anyja és különleges Védasszonya. „
A Boldogságos Szűz megmutatása Krisztus és az Egyház titkában, életének követése és tiszteletének terjesztése, a pálos lelkületnek különleges jellemvonásához tartozik. Hasonlóan apostoli tevékenységüket is átjárja a máriás jellegnek, különösen a rendre bízott kegyhelyeken.
Hazánkat lelkileg, de sokszor fizikailag is megvédték az ellenségtől, továbbá kultúra teremtő tevékenységük miatt is, a magyar királyaink mindig szívesen időztek társaságukban, kolostoraikban- Nagy Lajos, Mátyás király, II.Lajos.
Ezért tett meg mindent Nagy Lajos királyunk, hogy hazánk földjére hozhassa a nagy szent remete , Pál, épen maradt testét, amit sikerült megvalósítania, később II. Lajos királyunk a szent fejereklyét megszerezve, a szent testét teljessé tette. Budaszentlőrincen lett az Anyaházuk.
Nagy Lajos királyunk, lengyel uralkodóként is, Szent Hedvig (magyar) lengyel királynő lányával megalapította, és gondozta a Czẹstochowai pálos kegyhelyet, amely később, a magyar földön elszenvedett török pusztítás után tovább tudta vinni a pálos életet.

Huszonnégy évet töltött Özséb a Pilisben, húsz éven át szervezte, irányította a rendet, és Árpád-házi Szent Margittal egy évben, 1270- ban halt meg Pilisszentkereszten, és itt is temették el. Halálos ágyán: a szabályok pontos megtartására, testvéri szeretetre és példaadásra buzdította testvéreit. A végleges egyházi jóváhagyást 1308-ban kapta meg a rend.
A pálos rendet többször feloszlatták, 1989- ben alakul újra, jelenleg négy férfi és egy női rendházuk van hazánkban:
* Sziklakápolna, és kolostor, Budapest,
* Magyarok Nagyasszony- bazilika, és kolostor Márianosztra,
* Pálos ( Szent Imre) templom és kolostor, Pécs
* Petőfiszállás-Szentkút, kolostor, Kiskunfélegyháza mellett,
* Első Remete Szent Pál Monasztikus Nővérei, Erdőkürt.
Kérjük bátran Boldog Özséb közbenjárását hazánk védelmében, a békéért, a mai háborús időkben is !!!!
„buzgón kérünk téged:
Gyűjtsed össze lángjaink,
egyesítsed imáinkat,
segíts nekünk megmenteni
elárvult hazánk!” / Himnusz/
KÖNYÖRGÉS:
Istenünk, te Boldog Özsébet az irántad való szeretetből a pilisi remeteségbe hívtad, hogy ott életét engesztelésül áldozza népéért és a szétszórtan élő remetéket összegyűjtse.
Áldozatos életéért és közbenjáró imádságára add, hogy magyar népünk hitben és szeretetben egyesüljön.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amén.
Magyarkurir, wikipedia, palosok.hu cikkekből válogatta és írta:
Varga Éva
festőművész
2025.01.20.