Az évközi 31. vasárnap olvasmányai (C év)

Mi az alapgondolata a mai szentírási olvasmányoknak? Isten szereteti minden teremtményét

  • „Szeretsz mindent, ami van, és nem utálsz semmit abból, amit alkottál.”

    • Ennek bizonyítására két érvet is felhoz a Bölcsesség könyve

      • „Hiszen ha gyűlöltél volna valamit, meg sem teremtetted volna.

        Hogyan is maradhatna meg bármi, ha te nem akarnád, és hogyan állhatna fenn, ha te létre nem hívtad volna?”

    „Isten irgalmas szeretettel szereti minden teremtményét.”

    „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, * hogy örökké éljen minden őbenne hívő.” Alleluja Jn 3, 16

Isten teremtményi iránti szeretetéből következik, hogy Isten mindenkihez jóságos, kíméli minden művét, irgalmas, könyörületes, ha büntet is az is irántunk való szeretetéből van.

  • „Az Úr mindenkihez jóságos, * és irgalmas minden művéhez.”

    „Te mindent kímélsz, mert a tiéd minden, ó, életnek barátja.”

    „Az Úr a botladozót fenntartja, * és fölemeli, akit megaláztak.”

    „Irgalmas az Úr és kegyelmes, * nagy irgalmú és hosszan tűrő.”

    „Te mindenkin megkönyörülsz, mert mindent megtehetsz, és elnéző vagy az emberek bűnei iránt, hogy bűnbánatot tartsanak.”

    • Valójában nem a bűnök iránt elnéző, hanem a bűnös iránt. De nem végtelenségig. Csak az ember földi életére érvényes ez az elnézés. Ha az ember véglegesen a bűn mellett dönt, elzárja magát Istentől.

      A földi élet idejére vonatkoznak a következő szavai is az olvasmánynak.

      • „Alig bünteted azokat, akik eltévednek; inted azokat, akik vétkeznek, és a szívükre beszélsz, hogy gonoszságukat elhagyva, higgyenek benned, Uram.”

      Most még alig büntet, ha teszi atyai szeretetből teszi, hogy magunkhoz térjünk, bele ne merevedjünk bűneinkbe. Most még inkább csak int, kérlel, a szívünkre beszél. De eljön az ítélet órája is, amikor igazságos bíróként fogunk vele találkozni.

    Jézus Zakeus iránti magatartásán is az irgalom látszik.

    • Az evangéliumi részlet végső kicsengése: „Az Emberfia azért jött, hogy keresse és üdvözítse, ami elveszett.”

    • Zakeus is ezek közé tartozott

    • Isten irgalma utolérte, mert vágyakozott rá, látni akarta Jézust

    • Jézus megbocsát neki

      • és Zakeus jóvá teszi bűneit, többszörösen is, mint az az egyház ma a bűnbánótól megköveteli, többszörösen is, mint ami méltányos

        „Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megkárosítottam, négyannyit adok helyette.”

Milyen legyen, mi legyen az ember válasza Istennek erre a szeretetére?

  • Az, ami a zsoltáros ajkáról felfakad. A bizalom és a magasztalás szava.

    • „Hűséges az Úr minden szavában, * és tettei szentnek hirdetik.”

    • „Istenem és királyom, magasztallak téged, * szent nevedet áldom örökkön-örökké.”

    • „Mindennap áldalak téged, * és dicsőítem nevedet örökkön-örökké.”

    • „Magasztaljon téged, Uram, minden műved, * szentjeid áldást mondjanak.”

    • „Országod dicsőségéről szóljanak, * és hatalmadat mindenek hirdessék.”

Még egy téma van, ami kevésbé illeszkedik az előzőkhöz, viszont illeszkedik a most kezdődött hónaphoz.

  • Novemberben többet gondolunk halottainkra.

    Ehhez hozzá jön még, hogy mivel az egyházi év vége is közeledik, ezért is többet gondolunk a végre, Jézus második eljövetelére, több ilyen témájú szentírási rész is lesz a következőkben.

    Pál apostol ezzel kapcsolatban egy hibás magatartásra hívja fel a figyelmet

    • „Urunk, Jézus Krisztus eljövetelét és a vele való egyesülésünket illetően ne veszítsétek el rögtön józanságotokat, és ne ijesszen meg benneteket sem lelki kinyilatkoztatás, sem állítólag tőlünk eredő mondás vagy levél, mintha az Úr napja már küszöbön állna.”

      Pál apostol sejtette (biztosan nem tudhatta), hogy Jézusnak ez a második eljövetel még nem az Ő életében fog bekövetkezni.

      De nem is Jézus második eljövetele idejének találgatása ellen volt igazán kifogása, hanem azt a magatartást tette szóvá, ami már annyiszor úrrá lett ő utána is a kétezer év folyamán.

      • Ha közel van Jézus második eljövetele, akkor ne is dolgozzunk. Esetleg: élvezzük az életet, úgysem tart soká. Vagy: csak imádkozzunk.

        Mindhárom magatartás egyaránt hibás.

        De hibás az a magatartás is, hogy egyáltalán nem kell rá készülni.

        Több helyen is felhangzik az evangéliumokban a felhívás: „Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy az a nap tolvaj módjára lepjen meg titeket.”

      • A helyes magatartás a virrasztás: várakozni, készülni kell rá, imádkozni kell, életünket meg kell jobbítani, a lelkünket tisztán kell tartani, hogy bármikor érkezik, készen lehessünk.