Tudtam eddig is, hogy az engesztelés és a szeretetláng összetartozik. Ez a gondolat most az elmúlt másfél hétben még jobban elmélyült bennem. Erről szeretnék most beszélni.

Az Engesztelők 1. országos találkozóján, 2011-ben kiadtunk egy kis emléklapot, amelyben 3 kérdésre adtuk meg a választ

·    Mi az engesztelés?

·    Az engesztelés alapigéje Pál apostol szavai: „Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára” (Kol 1,24). Ennek szellemében az engesztelés a Jézussal való azonosulás. Egyesülés Jézus keresztáldozatával a lelkek mentése, üdvözítése érdekében. Engesztelni annyi, mint együttműködni, eggyé válni Jézussal a megváltás művében.

·    Mik a legfontosabb feltételei az engesztelésnek?

·    Az lehet jó engesztelő, aki kiengesztelődik Istennel, embertársaival, és önmagával. Vagyis aki megbánja és meggyónja bűneit és bocsánatot kér nemcsak Istentől, hanem azoktól is, akiket ő megbántott, és megbocsát azoknak, akik őt bántották, és ezt a kiengesztelődést szüntelenül gyakorolva békességben él Istennel, önmagával és embertársaival, mindenkinek a javát akarja.

·    Hogyan engeszteljünk?

·    A Szűzanya Szeretetlángjával a szívünkben. Ez a Szeretetláng azonos a Szentháromság Személyeinek a Szívében lángoló egymás iránti és minden teremtményük iránti szeretettel. Úgy egyesítsük mi is minden szándékunkat, gondolatunkat, tevékenységünket, szenvedésünket Szent Fia szándékával, gondolatával, tevékenységével és szenvedésével, ahogyan a Szűzanya tette egész élete folyamán – az Ő Szívének Szeretetlángjával, lángoló szeretetével.

Ezért fontosnak tartom a szeretetláng lelkiséggel való együttműködést, a benne való elmélyülést.

·    Ha csak tehettem elmentem a nagyobb szeretetlángos összejövetelekre, az éves találkozóra a kispesti Jézus Szíve templomba, vagy a nagy nemzetközi szeretetláng találkozóra.

Ez jó találkozási alkalom volt számomra a szeretetlángot komolyan vevő papokkal is.

A közelmúltban volt egy ilyen papi találkozó, és elhatároztuk, hogy ezután havonta találkozunk. Jó volt ez a találkozó több szempontból is.

·    Jó volt megismerni, beszélgetni, együtt imádkozni ezekkel a paptestvérekkel

·    Vannak közöttünk világi papok: római katolikusok és görög katolikusok is. És négy különböző szerzetből szerzetesek.

Részleteket olvastunk fel a Szeretetláng naplóból. Többek között azt a részt is, amelyben ez szerepel: „Minden csütörtökön és pénteken kenyéren és vízen böjtölj, és ezt ajánld fel a tizenkét papi lélekért.”

·    Különös módon éppen 12 pap volt együtt.

Ennek a találkozónak a kapcsán született meg bennem az elhatározás, hogy újra olvasom a Szeretetláng naplót, és erre meghívom az engesztelőket is.

·    A Szeretetláng honlapon megtalálható az Erdő Péter bíboros által imprimaturral ellátott napló szövege elektronikus formában, és néhány részlete hangoskönyv formájában is. Ebben az elektronikus kiadásban elkezdtem rákerestetni az „engesztel” szóra, és rengeteg előfordulást találtam.

Így kezdtem el készíteni egy válogatást, amelyben ezek az engeszteléssel kapcsolatos részek, és azok tágabb környezete szerepelnek.

Kisebb részekre darabolva igyekszem ezeket tálalni. A mai embernek nincs sok ideje az elmélyültebb olvasásra. De ha imádságosan, naponta kisebb részeket olvas, akkor teljesíthetőbb nagyobb írások elolvasása is. És ha külön imaszándékokat is hozzáfűz, akkor gyümölcsözőbb is.

Sok jó tapasztalatom van az utóbbi időben a kilencedekkel. Egy-egy imaszándékot ha 9 napon át hordoz magában az ember, jobban elmélyül bennünk az a szándék, és biztosabb a teljesülése is.

A kilencednek biblikus alapjai vannak. A Szűzanya Jézus mennybe menetele után az apostolokkal együtt kilenc napon át imádkozott és böjtölt a Szentlélek eljövetelét várva.

A tervezett válogatást kilencedekre akarom osztani. Az elsőt már el is készítettem, és fenn van az Engesztelők lapján.

A Szeretetláng Napló engesztelésről szóló részeinek ehhez a kilencedek formájában való olvasásához hozzáfűzhetünk bármilyen jó szándékot, amiért intenzívebben akarunk imádkozni. Így ennek legalább kettős lelki haszna is lesz: elmélyülünk az engesztelés lelkületében, és megtanulunk kitartóbban is imádkozni az egymást váltó kilencedek folyamán.

Nagyon sokfélék lehetnek ezek a szándékok. Köztük lehet ennek a mi szentségi kápolnánknak vagy a Szent Anna réti kápolnának a mielőbbi megvalósulása.

A Szeretetláng és az engesztelés szoros összetartozásának a tudatát egy másik friss élményem is megerősítette bennem.

·    A Vértanúink – Hitvallóink 2014 januári száma az engesztelésről szól.  Ebben írtam én is egy cikket: Engesztelés a magyar történelemben

Ennek kapcsán keresett meg Szegedi László atya, hogy olvasta benne a cikkemet, és elküldte egyik a témával rokon cikkét: Krisztussal megélt személyi egységünk az Eucharisztiában. Ezt azóta fel is tettem az Engesztelők lapjára

·    Ebben egyrészt kifejezi ő is meggyőződését a kettő összetartozásáról. Idézem: „Számomra úgy tűnik, a Szűzanya által a magyar Egyháznak szánt karizmának egy sajátos formája Máriás atya lelkisége. Azt hiszem ebben a körben mozog a Szeretetláng próféciája és mozgalma is.”

Máriás Lajos atya, aki Gologiból magyarosította nevét Máriásra, Natália nővér lelkivezetője volt, majd pedig élete utolsó szakaszát Szegedi atya plébániáján töltötte.

Szegedi atya ebben a cikkében bemutatja Máriás atya mély eucharisztiás lelkületét, amely az engesztelésnek is nagyon fontos összetevője.

Most készül templomunk honlapja, amelyen rajta lesz Rózsafüzér Társulatunk bemutatása is. Éppen első vasárnap szokott lenni a titokcsere. Alakulási dokumentumunkban ez szerepel:

·    „Közös imára hívunk benneteket! Sok felhívás érkezett már hozzánk, hívő katolikusokhoz, hogy nekünk kell megvédelmeznünk az Oltáriszentségben jelenlevő Megváltónkat, mert miattunk szolgáltatta ki magát, bezárva Önmagát a kis fehér ostyába. Nekünk, akik hiszünk ebben a valóságos jelenlétben, nekünk kell engesztelést nyújtanunk a közömbösségekért, megbántásokért, megszentségtelenítésekért, melyeket az Eucharisztiában kell elszenvednie! Ez a szándék vezérelt az Eucharisztiáról nevezett Rózsafüzér-társulat megalakítására, imáinkból szeretnénk védőgyűrűt vonni az Oltáriszentség köré.”

Szegedi atya cikke Máriás atya nyomán még jobban elmélyít minket ebben az eucharisztia központú engesztelő lelkületben. Az egész cikk elolvasásához, átelmélkedéséhez befejezésül álljon itt egy kis kedvcsináló részlet.

·    „Máriás atya karizmájának lényege, hogy a hívek felindíthatják a szándékot, hogy ugyanazt akarják tenni, mint amit Krisztus tesz az Eucharisztiában. Ebben az esetben Krisztus azonosul a hívekkel, a hívek Krisztusként állnak az Atya előtt, és Krisztusként szolgálhatják a világ üdvösségét. Máriás atya nem fedezett fel teljesen ismeretlen igazságokat. Az Egyház hitében és gyakorlatában benne van ez az isteni valóság. De ez a misztérium, titok még tudat homályban él bennünk. Máriás atyát megragadta ennek a valóságnak mélysége, távlata, hogy mi Krisztussal személyi egységben élhetjük az Ő tevékenységét, és Ő éli velünk a mienket. Máriás atya, amikor ez tudatosodott benne, ezt apró pénzre váltva élte, hirdette a mi elméleti hitünket, és lélegzetelállító távlat és mélység tárult fel előtte.”

Krisztussal személyi egységben. Ez az Oltáriszentségben, a szentmisében és a szentségimádásban valósul meg a legmélyebben. Krisztus a gyakori szentmisén való részvétellel, szentáldozással, és szentségimádással tudja élni a saját életét bennünk, és mi tudjuk az Ő életét élni magunkban, Pál apostol szavainak szellemé„nem én élek, hanem Krisztus él énbennem”, mindent„őáltala, ővele és őbenne.”