Az Egyházban sok lelkiség van, amelyek mindegyike Jézus egy-egy szavát, mondatát, tanítását teszi magáévá és próbálja megélni. Ha ezt úgy éli meg, hogy nemcsak ez az enyém létezik, és nemcsak az enyém a helyes, az igaz, hanem Jézus egyéb tanításait megélők lelkisége is, akkor katolikus az illető, ha csak a magáért tartja igaznak és követhetőnek, és a többit elveti, akkor szektás, eretnek.

Minden katolikus hívőnek szent kell, hogy legyen a szentmise, mert abban Jézus értünk szeretetből vállalt szenvedése, áldozata, kereszthalála újul meg, válik jelenvalóvá.

„Ő az engesztelő áldozat bűneinkért, de nemcsak a mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is” (1Jn 2,2). Jézus irántunk való szeretetből vállalta a gyötrelmes halált többszörösen is, mert azoknak a kínzásoknak a töredékébe is belehalhatott volna egy halandó ember.

Minden szentmisének része a felajánlás, amelyben Jézus felajánlásához, szándékaihoz, áldozatához oda csatoljuk, felajánljuk a mi szándékainkat, áldozatunkat is. Ezzel csatlakozunk Pál apostolhoz, és minden katolikus keresztényhez: Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára (Kol 1,24). Hogy ezt a mondatot hogyan is kell helyesen érteni, azt XI. Pius pápa Miserentissimus Deus kezdetű enciklikájában megmagyarázza. Krisztus a fő, az Egyház feje, mi keresztények az ő tagjai vagyunk. Krisztus mint az egyház feje megtette a magáét, meghozta a maga áldozatát, nekünk az ő titokzatos teste tagjainak is meg kell hoznunk a magunkét. Áldozatainkat egyesítenünk kell az övével, hogy a mi áldozataink is megváltó áldozattá váljanak a magunk számára, szeretteink számára és minden ember számára.

Az engesztelésnek két komponense van. Az egyik az értünk szeretetből szenvedő Jézussal és Szűzanyával való együttérzés, irántuk való részvét, a másik az igazságosság. Az igazságosság erénye magában foglalja azt, hogy ha valami kárt okoztunk, akkor igyekszünk azt megtéríteni, helyrehozni, a káros következményeket csökkenteni. Ennek fontos összetevője az, hogy bocsánatot kérünk attól, akit megbántottunk. Elsősorban Istentől, aki minden emberrel azonosítja magát, de az emberektől is, akiket megbántottunk, akiknek kárt okoztunk. Másrészt jóvátesszük a kárt, vagy legalábbis elkezdünk dolgozni rajta, felindítjuk magunkban a szándékot. Az engesztelés másik összetevője a szenvedő Jézussal és Szűzanyával való együttérzés, velük való szeretető egység. Ahogyan az angyal az Olajfák Hegyén Nagycsütörtök eset és – elfogatásától végig a keresztútján – a Szűzanya, János apostol, majd Veronika, Cirenei Simon és a többiek részvéttel, együttérzéssel voltak ott az értünk szeretetből szenvedő Jézus mellett az ő keresztútján és ezáltal enyhítették az Ő szenvedését, ugyanúgy enyhíti a mi szerető együttérzésünk is az Ő szenvedését.

Az engesztelésnek ez az alapgondolata: Életemet nem elszigetelten, magányosan, hanem Krisztus életéhez, áldozatához, szeretetéhez csatlakozva élem. Mindent Őáltala, Ővele és Őbenne cselekszem és viselek el. Keresztény életünk lényegéhez tartozik az engesztelés, legyünk bármilyen lelkiségnek a követői, legyünk bármely szerzetesrend tagjai. A szentmise, és ami abban történik – Jézus Krisztus áldozatának és a mi áldozatunknak az összekapcsolódása, eggyé válása – minden katolikus ember életének a középpontja kell, hogy legyen.

Az engesztelés a magyarság hivatása is. Az engesztelés gondolata és gyakorlata történelmünk válságos időszakaiban mindig előtérbe került. Ilyen volt a Szent István uralkodásának a vége, amikor első szent királyunk a trónörökös, Szent Imre halálával nem tudhatta biztonságban országát. Ekkor ajánlotta a koronát a Szűzanyának, és lett Magyarország Regnum Marianum, Mária országa. És mivel a Szűzanya élt a legnagyobb szeretet-egységben Szentfiával, az engesztelést is ő élte a legtökéletesebben. Ezért lett Magyarország Mária Engesztelő Országa.

A magyar történelem következő nagy válságos időszaka a tatárjárás volt. Az engesztelés szellemét akkor Árpádházi Szent Margit mellett Boldog Özséb, a magyar Pálos Rend alapítójának a neve fémjelzi.

Hasonló korszak volt a török uralom, az ország három részre szakadásának az ideje. Sok személyt, szerzetesrendet ki lehetne ebből a korból is emelni. Csak a trinitáriusokat, a fogolykiváltó szerzeteseket említem itt, akik ha másként nem tudták a török fogságból kiváltani a rabokat, saját magukat kínálták fel fogolynak helyettük. Név szerint Csepelényi György pálos szerzetest említjük, akinek a boldoggá avatásához már minden készen áll.

A hozzánk legközelebb álló ilyen korszak a II. Világháború és a kommunista uralom évei voltak. Erről az időszakról olvashatunk a Magyar Kurír cikkében. Ez az írás egyúttal elvezet a jelenbe is, amely ugyancsak egy nagyon kritikus, nehéz időszak.

Kiemelt helye van napjainkban a Szent Anna-réten a Normafa közelében néhány éve felépült Szűz Mária Világ Győzelmes Királynője kápolnának. Eköré szerveződik egy komoly engesztelő mozgalom. Erről itt olvashatunk. Akik számára fontos, hogy az itt leírt formában is csatlakozzanak az engeszteléshez a Szent Anna-réten, azok számára itt minden információ megtalálható, és személyes elérhetőség is biztosított. Akik viszont más lelkiséget tudnak magukénak, nem „engesztelők” a szó lelkiségi csoport-, mozgalom értelmében, azok számára is megvan egy egyszerű a magyarság hivatását fémjelző engesztelődésbe való bekapcsolódási lehetőség.

Bármely katolikus közösség csatlakozhat ehhez az országos engeszteléshez azáltal, hogy a saját imaóráját a saját szándékok mellett felajánlja engesztelésül is hogy Magyarország alapvető hivatása megvalósulhasson, hogy az egész emberiséget fenyegető háborús veszélyek és fenyegető katasztrófák elháruljanak. És ugyanezt megtehetjük egyénileg is. Hogy csatlakozzunk ehhez az országos engeszteléshez annyi is elég lehet, hogy az egyébként végzett imáinkat, áldozatainkat, önmegtagadásainkat felajánljuk engesztelésül is hazánk, egyházunk és az egész világ megmentésére. Aki szorosabban is szeretné a bekapcsolódását kifejezni, írjon erre a címre: boldogasszony26@gmail.com

Ebbe az országos engesztelő imába való bekapcsolódás hasonló az egész országra kiterjedő elektromos hálózathoz. Nemcsak a nagy erőművektől érkezik az áram, hanem az egyes otthonok is belekapcsolódnak a napelemeikkel. Áramot kapnak ezen a rendszeren keresztül, ugyanakkor a saját maguk által termelt elektromos áramot is betáplálják a nagy rendszerbe. Egy országos napelemes energiarendszernek megvannak a maga korlátai. De a Jézuson, Szűzanyán keresztül áradó napkollektoros rendszer által termelt energia, a világosság eljut mindenkihez, aki belekapcsolódik ebbe a rendszerbe a maga felajánlásával, sőt még áramot exportálni is képes. Az egyéni, közösségi imáink, engesztelésünk által sok ember kiszabadul a sátán karmai közül. Az egyéni rácsatlakozás erre az ima-hálózatra egyúttal azt is jelenti, hogy ebből a közös kegyelem-áradatból mindenki többet kap vissza.

Magyarország Regnum Marianum, Mária Engesztelő Országa. Ennek az engesztelő hivatásnak a betöltése csak úgy lehetséges, ha együttműködünk a Szentekkel (vagyis a már üdvözült emberekkel) és a Szent Angyalokkal, akik segítenek minket ennek a hivatásnak a betöltésében. Ezért fontos a szentek életét ismerni, tanulni tőlük, közbenjárásukat kérni, és megérteni a Szent Angyalok működését, és kérni őket, hogy segítsenek. Jól kifejezi az engesztelés lényegét a következő ima a magyarok Őrangyalához.

Szerető és irgalmas Isten! TE minden nemzetnek saját Őrangyalt adtál. Add meg nekünk, Nagyasszonyunk ősi örökségének – a magyar nép Őrangyalának közbenjárására és segítségével –, hogy beteljesítsük engesztelő hivatásunkat a szeretet áldozatának lángjában azáltal, hogy úgy szeretünk, ahogy TE szerettél minket. Ez az engesztelés legmagasabb formája. Győzd le általunk a világot és szabadíts meg a gonosz ellenség támadásától, hogy elérhessük az örök dicsőség koronáját. Erre kérünk Jézus Krisztus, a TE Fiad által, aki Veled és a Szentlélekkel egységben uralkodik most és mindörökkön örökké. Ámen

Imádkozzuk gyakran a Szent Angyalok, az égi seregek vezetőjéhez a Szent Mihályhoz szóló imákat.

Nagy ereje van a Szent Angyalokhoz szóló un. ostromló imának is. Ha kilencedként imádkozzuk és többen összefogva, még nagyobb ereje van. Óriási szellemi harc kellős közepén vagyunk. Nemcsak arról van szó, hogy melyik pártra szavazunk, hanem arról is, hogy a választások idején és azok után is Isten mellett, vagy ellene döntünk, az üdvösséget, vagy a kárhozatot választjuk. Nekünk is döntenünk kell, hogy melyik oldalon harcolnunk a magunk és mások üdvösségéért. Ezt a harcot csak a Szentekkel és a Szent Angyalokkal együtt, velük szorosan összekapcsolódva, hozzájuk gyakran fohászkodva vagyunk képesek győzelemre vinni.

Bocsa József piarista atya