A február 4-én az Anna-réten elhangzott homília bővített változata

A budapesti Anna-réten való kápolna-építésben három főszereplő van: Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, amelynek főpásztora Erdő Péter bíboros úr, a XII. kerületi önkormányzat és polgármestere Pokorni Zoltán, valamint a magyar kormány.

A kormánynak a Magyar Közlöny 2013. évi 122. számában megjelent határozata a Normafa Park kiemelt beruházás koncepciójáról és az azzal összefüggő feladatokról (annak j. pontjában) határozatot hozott az engesztelő kápolna építéséről, méghozzá állami beruházásként, állami költségvetés terhe mellett. Aláírta Orbán Viktor s.k. miniszterelnök. (Idézet A Svábhegyi Világ Királynője Engesztelő Kápolna Krónikája c. Dr. Salamin András által kiadott könyvből. Kiadó: Infotop Kft., 2022. 130. old.) Ugyancsak itt olvashatjuk (Bárki utána nyomozhat az eredeti forrásoknak is!) hogy a határozat belekerült a Normafa Park törvénybe is. A törvény 800 négyzetméterben maximálta a „vallási célú létesítmény” alapterületét.

2018.10.03. dátummal az Eucharisztikus Világkongresszushoz kapcsolódóan az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei hivatal (képviselője Süllei László általános érseki helynök) és Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat ((képviselő Hathy Zsuzsanna Judit, főépítész) ötlet pályázatot írt ki, amelynek tárgya az „Anna-réti miséző-, emlékhely koncepciótervének az elkészítésére”. Erre meglepően sok, 61. pályamű érkezett) Az 59 érvényes pályázatból 8 pályázatot díjaztak.

A közben lezajlott Eucharisztikus Kongresszus alatt nem esett szó a kápolna építéséről, ill. nem történtek hivatalosan publikált lépések az ügyben.

A kápolnával kapcsolatos következő hivatalosnak tekinthető kommunikáció a Magyar Kurírban jelent meg 2022. március 5-én, szombaton.

„Nagyböjt első vasárnapjának előestéjén Erdő Péter bíboros, prímás a budapesti-újpalotai Boldog Salkaházi Sára-templomban mutatott be szentmisét és ennek keretében jelentette be, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a Normafánál, a Szent Anna réten engesztelő kápolnát épít”. Erről a bejelentésről a tudósítást itt olvashatjuk.

Idézzük a megyésfőpásztor szavait: „Most van itt az ideje az engesztelésnek is. A II. Világháború óta minden első szombaton nyilvánosan imádkozzuk egyházmegyénkben az engesztelő rózsafüzért. Ez Mindszenty bíboros úrnak is szívügye volt. De az engesztelésnek kézzelfogható jelképet is állíthatunk. Azt kérjük, hogy a Mindenható irgalmazzon nekünk és az egész világnak, bocsássa meg bűneinket, mentse meg nemzetünket és adja meg a békét.

Ennek az engesztelő szándéknak a jeleként örömmel jelentem be, hogy megépítjük a Normafánál, a Szent Anna réten az Engesztelő Kápolnát.

A terület nem az Egyházé, de hosszas tárgyalás után sikerült megállapodnunk az önkormányzattal, Pokorni Zoltán polgármester úrral. Az önkormányzat javaslatára pályázat került kiírásra, amelyből egy szakbizottság döntése alapján választották ki azt, ami a hatóságok szerint engedélyezhető.

Mikor ezt a kápolnát létrehozzuk, nem akarunk semmilyen korábbi látomást vagy magánkinyilatkoztatást jóváhagyni.

Azonban fontosnak tartjuk, hogy egy szívvel-lélekkel imádkozzunk a békért, nemzetünkért és a világért. Legyen ez a kápolna ősi vágyaink, fogadalmaink megjelenítője, művészi alakot öltő könyörgés mindannyiunkért.

Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Béke Királynője, Világ Győzelmes Királynője, könyörögj értünk! Ámen.”

Néhány nappal ezután a PestBuda online várostörténeti és kulturális folyóiratban ezzel a címmel jelent meg egy írás 2022.03.08-i dátummal: Őszre megépülhet a kápolna az Anna-réten. Ez az írás idézi Erdő Péter bíborost.

„Erdő Péter elmondta: a szakbizottság választása alapján egy viszonylag szerény, a tájba illő kicsi, de korszerű kápolna épül. Hozzátette: az egyház kérése az volt, hogy ne több funkciójú, hanem kizárólag liturgikus célra fenntartott épület valósuljon meg.

A bíboros ismertette: az új kápolna homlokzata a tervek szerint nyitható lesz, így nagyobb hívő közösség is részt tud majd venni az ott bemutatott szertartásokon. Megjegyezte, hogy havonta egy alkalommal jelenleg is tartanak misét a Normafánál.” (a cikk írójának a megjegyzése: Nem a Normafánál vannak a misék, hanem a Szent Anna kápolnánál, amelyet Kozma Imre atya zugligeti plébánosként felszentelt, tehát nem pusztán csak tábori misék tarthatók ott, hanem a szentelés jogán is tarthatók ott szentmisék. A szentelésről a beszámolót lásd a kápolna építtetőjének a személyes beszámolójában: Salamin András: Szent Anna Kápolna… Szent Anna-rét 2022, Kiadó: Infotop Kft. 14. oldal.)

A PestBuda online folytatja Erdő Péter bíboros úr gondolatait. „Felidézte: a Szent Anna-réten vagy annak közvetlen közelében már az 1700-as években létezett egy kis erdei kápolna, amely idővel romlásnak indult. Eredetileg a „népi vallásosság igénye volt”, hogy új kápolnát építsenek, a XX. századra pedig már „eleven téma” volt a kápolnaépítés. A fatimai jelenések nyomán a „II. világháború előtti szorongással és félelemmel teli légkörben” merült fel a gondolat, hogy a kápolna legyen a magyar nemzet engesztelő imádságának a helyszíne „engesztelésül saját bűneinkért és könyörgésül azért, hogy Isten irgalmazzon a világnak és adjon békességet” – fogalmazott Erdő Péter.

Szabadon idézi tovább az online lap Erdő Péter bíboros szavait. „Maga Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a háború után szintén több körlevélben beszélt az engesztelés fontosságáról, de azt nem kötötte össze konkrétan a kápolnaépítéssel. Mindenesetre készültek tervek, és fennmaradt egy másolat, amelyen látható a bíboros aláírása. A kápolnaépítés azonban az 1940-es években már nem valósulhatott meg.

Megjegyezte: a kápolnaépítéssel összefüggő magánkinyilatkoztatásokat az egyház nem hagyta jóvá, Mindszenty József is csak annyit írt róluk, hogy később még alaposabban meg kell vizsgálni azokat. Erdő Péter kiemelte: az építkezés ugyan sok évig váratott magára, de az Engesztelő-kápolna létrejötte ma is aktuális, hiszen a békére, Isten irgalmas, gondviselő szeretetére nagy szüksége van az egész világnak és különösen a magyar népnek.”

A kápolnaépítéssel kapcsolatos következő hivatalos bejelentés az önkormányzat honlapján 2023. 01. 02-es dátummal jelent meg. Ebből kiderül, hogy pontosan mely kápolna megépítésére is történik a gyűjtés. Egy zárt állapotban 12 férőhelyes kápolnáról van szó, amelynek ajtajai mindkét irányban nyithatók, attól függően, hogy mennyi a szentmisén, istentiszteleten való résztvevők száma. Az önkormányzat honlapján ott szerepel az is, hogy az egész beruházás becsült költsége 127 millió Ft. Vannak, akik kérdezik, hogy honnan lehet ezt előre pontosan tudni, hogy ennyibe fog kerülni.

Sok más kérdést is fel lehet tenni még a kápolnával kapcsolatban. Például, hogy ha a kormány szándéka valóban a kápolna felépítése, akkor miért nem biztosítja a felépítéshez szükséges forrásokat, ahogyan azt az idézett Normafa törvényben vállalta. Vagy miért nem teszi ezt a főegyházmegye és az önkormányzat a saját forrásaiból?

Én nem kívánom megválaszolni ezeket a kérdéseket. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen akadályoztatások, labdadobálások, taktikázások vannak a háttérben. Az ebben a jelen megoldásban benne rejlő lehetőségre szeretnék rámutatni. A gyűjtés meghirdetésével lehetősége nyílik bárkinek, akinek fontos a kápolna, hogy megtegye a maga hozzájárulását: a kormánytól kezdve a főegyházmegyéig és az önkormányzatig, de lehetősége van a szegény asszonynak is, hogy bedobja a perselybe a maga két fillérjét.

Az önkormányzat honlapján végig kísérhető, hogy hol tart a gyűjtés. A tegnapi napon ez volt olvasható: Az adományokból eddig 4.160.220,- Ft gyűlt össze.

Stoffán György ismert publicista pár napja nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz is, hogy támogassa a kormány anyagilag is az építkezést, ahogyan ezt nagyon sok egyházi beruházásnál teszi.

Egy következő kérdés, amely feltehető: Miért csak ilyen kis kápolna épül? Sokan csalódottak. Az előző (1945-ös és 47-es tervek) egy sokkal nagyobb kápolnáról szóltak. Még az idézett 2013-as Normafa Park törvényben is 800 négyzetméteres terület szerepel.

De feltehetjük a kérdést. Jézus hol született: egy csodálatos születési bazilikában, vagy egy istállóban?  Jézus születésének a helyéhez képest ez a kápolna, misézőhely – vagy nevezzük bárminek – sokkal előkelőbb. Még fűtés és hangosítás is lesz benne (12 személynek, ha becsukják az ajtót).

A legfontosabb: szülessen meg végre! Épüljön már fel!

Mindannyian tudjuk, akik ide járunk már évek óta, hóban fagyban szélben, hogy ha felépült volna a kápolna, megúszhattuk volna a 2. világháborút, és talán elkerülhettük volna a harmadikat is. Nem így történt!

De próbáljuk egy kicsit más perspektívából is nézni az eseményeket! Jézus születésének a próféták általi bejelentésétől hány év telt el? Több száz év. E kápolna igényének ugyancsak az Égiek által történt bejelentésétől mennyi idő telt el? Még száz év sem. (Ez a kijelentés csak akkor igaz, ha ezen az égi kérésen Natália nővér 1940-es látomását értjük. Ha viszont Erdő Péter bíboros úr 1700-as évekre visszanyúló „népi vallásosság”-ra utaló szavait tartjuk szem előtt, akkor e kápolnaépítésre vonatkozó szándékok már bibliai és egyháztörténeti távlatokat nyernek).

Ha próbáljuk a bíboros úr kápolnaépítésre vonatkozó bejelentését, és szavait értelmezni, akkor úgy is értelmezhetjük, hogy szilárd alapokra akarja építeni ezt a kápolnát, hiszen annyian akarták, és akarják ma is, rengeteg kérés futott be már hozzá is a kápolna építésére vonatkozóan. Vagyis nem csupán egy babonás népi vallásosságra, nem csupán a II. világháború előtti szorongással és félelemmel teli emberek vágyaira, nemcsak egy általa még kellőképpen ki nem vizsgált magánkinyilatkoztatás elutasításának ingatag alapjaira, hanem a „sensus fidei” a hívek minden korban, így a 18., 20. és 21. században is működő hiteles „hitérzék”-ére, és az egyház által is elfogadott magánkinyilatkoztatás, a fatimai üzenet szilárd fundamentumára kívánja ezt az engesztelő kápolnát alapozni.

E kápolna szerepe is a megváltással, a megváltás kiteljesedésével kapcsolatos: Magyarország ősi, a szentistváni felajánlásig visszanyúló engesztelő hivatásának megfelelően legyen Magyarországon otthona az engesztelő Szűzanyának, a Fájdalmas Anyának, aki a megváltásban fő segítője volt a Megváltónak, hogy kiteljesíthesse, véglegesen győzelemre vigye a megváltás tényét (Lásd a fatimai üzenetet: “Szeplőtelen Szívem végül győzni fog”).

Egyre több jel arra mutat, hogy egy korszakvégen járunk, egy korszak utolsó óráit, perceit éljük. Hogy mennyi időnk van még hátra, az egyre kevésbé kérdéses. A másik oldal már egyértelműen megjelölte a föld antikrisztusi uralom alá hajtásának a dátumát. 2030-ra hirdették meg a nagy reset-et, amely a leírások szerint már a totális sátáni uralom kezdete lenne.

Jézus második, dicsőséges eljövetelének a pontos napját és óráját senki se tudja. Úgy látszik Isten a végsőkig elmegy az irgalmasság idejének a megnyújtásával, hogy minél több ember megmenekülhessen a kárhozattól. De a sátán totális uralmát már nem fogja engedni. Nem engedheti. Azt tudjuk a Bibliából is, hogy fel fog ugyan lépni az antikrisztus, és egy ideig gyakorolni fogja borzalmas uralmát. De meddig?

Erről egyértelmű szentírási kijelentésünk van. A tegnapi breviárium olvasmányában szerepel az úr napjáról szóló rész a Tesszalonikaiakhoz írt második levél 2. fejezetének az elejéről. “A gonoszság titka már munkálkodik, csak annak kell még az útból eltűnnie, ami még késlelteti.  Akkor majd megjelenik a gonosz, de Urunk Jézus elsöpri szája leheletével, és megsemmisíti jövetelének tündöklésével”. Hogy mi az, ki az, aki, ami még késlelteti a gonosz, az antikrisztus nyílt fellépést (görögül: kathekon ez az akadályozó, késleltető), arról különféle értelmezések vannak. Csak kettőt említek: egyesek szerint ez a kathekon XVI. Bendedek pápa volt, a másik értelmezés szerint az Eucharisztia megléte az, ami akadályozza még az antikrisztus nyílt fellépését: az, hogy még van érvényes szentmisénk. Eszerint a logika szerint azt kell eltávolítani az útból. Láthatók már az ebbe az irányba tett lépések is.

Mindenesetre benne vagyunk már kellőképpen az eseményekben: a két nagyhatalom háborúja, amely itt a szomszédságunkban zajlik, és amibe egész Európát bele akarják rángatni, és tönkre akarják tenni, és a sok aggodalomra okot adó törvényjavaslat elfogadása Ukrajnában a mesterséges anyaméhről, amelynek működéséről már láthatunk filmeket, beszámolókat. Elég csak ezt beírni a keresőbe: „mesterséges anyaméh”.

A legfőbb ideje, hogy történjék már valami, amely az engesztelés, a Megváltóhoz és a Szűzanyához való szorosabb társulás irányába mutat.

Épüljön már végre az engesztelő kápolna, legyen az akár csak egy istállónyi is! A nagyobb templom és a bazilika építését hagyjuk békésebb időkre!

Hogy épül-e, és milyen gyorsan, az rajtunk, kisembereken is múlik: a mi apró kis adományainkon is, de főleg az imáinkon.

                                                                                                    Bocsa József Sch.P.