Siegfried atya 2024 november 9-én a hajnali órákban befejezte földi küldetését. Temetésére november 13-án, St. Pertersbergben a svájci, az olasz és a német határ közelében található Szent Kereszt Rend kolostorában került sor a magyar Mindenszentek ünnepén.
Temetésén Magyarországot egy kisbusznyian képviseltük. Temetési beszédjében, amire engem kértek fel, azt mondtam, hogy ha nem lenne Petersberg egy napi járásnyira Magyarországtól, akkor bizonnyal nem csak egy kis busz, hanem sok külön busz érkezett volna a temetésére.
Sokak jelezték, hogy jó lenne egy magyarországi búcsú is Siegfried atyától. A sűrű adventi programok között csak egy vasárnap maradt, amelyre talán többen is el tudnak jönni.
Ez a búcsúztató szentmise december 15-én, 11 órakor lesz a váci Piarista Templomban.
Utána egy kis agapéra is szívesen várunk minden résztvevőt. Aki tud, hozzon magával egy kis kínálni valót.
A következőkben rendje által kiadott gyászjelentést és a temetésén elhangzott beszédet olvashatjuk.
Gyászjelentés
Jeruzsálem boldog város, neve: béke-látomás,
élő kövek anyagából épül mennyek magasán,
mint menyasszonyt koronázzák égi angyalseregek.
Drágagyöngyök ékesítik kitáruló kapuit,
érdemeik erejével odajutnak mindazok,
kiket Krisztus szent nevéért itt lenn üldöz a világ.
Himnusz a novenber 9-i zsolozsmából
Krisztus, az Úr, a kora reggeli órákban a
Lateráni Bazilika felszentelésének ünnepén, 2024. november 9-én,
hűséges szolgáját,
Siegfried M. Lang ORC atyát
hazahívta az Ő örökkévaló országába.
P. Siegfried M. Lang 1952. augusztus 19-én született a stájerországi St. Kathrein am Offeneggben, és egy sokgyermekes, hívő hegyvidéki gazdálkodó családban nőtt fel. Már 10 éves korában megfogalmazódott benne a vágy, hogy pap legyen, és ezt megosztotta plébánosával. Így ettől kezdve az érettségig, 1972-ig a grazi püspöki kis-szemináriumba járt, majd az egyházmegyei szemináriumba lépett be. A Grazi Egyetemen folytatott kétéves filozófiai tanulmányai után egy missziós szerzetesi közösséget keresve útja 1974-ben az allgäui Mellatzba, a Verbita Misszionáriusok Közösségébe vezetett. Egy Marienfriedben átélt mély megtérés-élmény új irányt adott életének, és 1975. szeptember 14-én belépett az éppen alakuló Szent Petersbergi Kolostorba, majd elvégzett egy noviciátusi évet. Teológiai tanulmányaihoz Aparecidába, Brazíliába küldték, ahol aktívan részt vett a belémi kolostor építésében is.
1980. július 2-án II. János Pál pápa Rio de Janeiróban pappá szentelte Siegfried M. atyát. Ezt további két év papi szolgálat követte Brazíliában. 1982-től 1984-ig a portugáliai Bragába küldték, ahol a Rend új alapításának irányításával bízták meg. 1984-től 10 évet töltött felváltva Indiában novíciusmesterként és elöljáróként, valamint Rómában, ahol spirituális teológiából licenciátust szerzett.
1994-től 1996-ig a brazíliai Anapolisban lévő kolostort vezette. 1997-ben átvállalta az Opus Angelorum magyarországi lelkigyakorlatos apostolságát is, amelyet 27 éven át nagy odaadással és örömmel vezetett. Sok embert erősíthetett meg hitében. Ezt a feladatot végezte a Rend különböző más alapításaiban is: Rómában 1996-2006-ig, az USA-ban, Detroitban 2001-2004-ig, Portugáliában 2006-2010-ig, majd 2010-től a Szent Petersbergi kolostorban. Ezekben az években gyakran végzett lelkipásztori munkát a Rend Flüeli és Scheffaui nővérközösségeiben is.
Robusztus egészsége, missziós tettvágya és mély vallásossága lehetővé tette számára, hogy a hit és a hűség szellemében vállalja ezt a sokrétű feladatot és változást. A rák diagnosztizálását, amely 2023 novemberében váratlanul érte, szintén a hit szellemében tudta elfogadni, hogy az áldozatokat az engesztelés szellemében gyümölcsözővé tegye. Így fogadta mind a kezeléseket, mind pedig az egyre súlyosbodó egészségügyi problémákat is higgadtan, gondolatait és vágyakozását egyre inkább a mennyei Úr felé irányítva. Türelemmel viselt szenvedései után P. Siegfried M. a Lateráni bazilika felszentelésének ünnepén, hajnali 4.03-kor hunyt el.
A gyászmisét rendi testvérünkért 2024. november 13-án, szerdán 14.00 órakor mutatjuk be a Silzi Szent Petersberg kolostor templomában. Ezt követi a temetés a kolostor kriptájában.
Szeretettel és hálával
a Szent Kereszt Kanonok Rend
Bocsa József Sch. P.: Siegfried M. Lang atya temetési beszéde
Petersberg, 2024. november 13
A szentmise elején a házfőnök atya bemutatta Siegfried atya életúját. Szólt arról, hogy sok nyelven beszélt, de magyar nyelvtudásával nem volt elégedett. Ehhez egy kis adalék. Osztrák barátoktól hallottam a kérdést, hogy tudom-e, hogy a Mennyországban milyen nyelven beszélnek. A válasz: magyarul. Hogyhogy, miért? Azért mert az örökkévalóság sem elég ahhoz, hogy megtanuljon az ember magyarul. Nos, úgy gondolom, Siegfried atya már a Menyben tökéletesíti magyar nyelvtudását.
Furcsa szituáció az, hogy egy német anyanyelvű Szent Kereszt rendi szerzetes temetésén egy magyar piarista mondja a temetési beszédet. Mi ennek a magyarázata?
Én az 1990-es évek elején ismertem meg az Angyalművet. Valahol azt olvastam, hogy nagyon támadják ezt a társaságot. Azt gondoltam magamban, hogy akkor ez valami jó dolog lehet.
Ezután kerültem vele több szálon is kapcsolatba. A döntő lépés Marienfriedben történt. Ott volt az angyalműnek egy összejövetele, amikor én is ott tartózkodtam. Pater Theobald gondjaira bíztak. Nála tettem le az őrangyalígéretet, majd végeztem el az őrangyalnak való odaszentelődést. Többször is megfordultam a Brüder vom Kreutz összejövetelein Scheffauban és itt Petersbergben is.
Magyarországon, az én rendem egyik házában, ahol házfőnök voltam, Kecskeméten Pater Hermann többször is tartott lelkigyakorlatot a Werk magyar tagjai számára.
Szó volt arról is, hogy a rend megtelepedik Magyarországon is, Jeann-Mark generalatusa idején, aminek Blasko Daniel atya halála vetett véget. Éppen Magyarországon volt a generális atya az ő váratlan halálakor. Akkor láttam, hogy mennyire komolyan veszik a rendben egy Bruder halálát, és milyen komolyan imádkoznak érte.
25 évvel ezelőtt amikor a mostani állomáshelyemre, Vácra kerültem a Szűzanyától kértem új feladataimhoz segítséget. Fatimai zarándoklatom idején a Szent Kereszt Rend házában szálltam meg, és az egyik atyától, aki elvitt minket Paduai Szent Antal születési templomába is, tanultam olyan imákat, amelyeket ma is naponta németül imádkozom.
„A Szentháromság egy Isten, aki örökkévaló szellemként teremtett titeket, de aztán hitehagyottként eltaszított benneteket, parancsoljon nektek: Ne gyötörjetek minket, ne sanyargassatok minket, ne veszélyeztessétek feladatainkat és terveinket. Istenünk, aki a ti Uratok, parancsolja nektek: Távozzatok és soha ne térjetek vissza! Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen!” És:
Uram, ez a ház mindig álljon és legyen védve a mi Urunk Jézus Krisztus nevének, vérének és arcának hatalma, zászlaja alatt, Mária köpenye alatt és a szent angyalok hétszeres hatalma alatt. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”
Ezeket az imákat házfőnökként a vezetésemre bízott házakért imádkoztam sok-sok éven át. Ma már Magyarországért imádkozom, az Egyházért és az egész világért.
Akkortályt kezdődött Siegfried atya magyarországi küldetése is.
Milyen kapcsolatban voltam Siegfried atyával?
Először csak ismerősök lettünk, részt vettem néhány lelkigyakorlatán, majd barátok lettünk. az utóbbi 5-6 évben pedig a legjobb barátommá, testvéremmé vált. Ez annál is érdekesebb, mert sok tekintetben hasonlóak voltunk ugyan, de karakterünk sok tekintetben ellentétes volt.
Miben voltunk ellentétesek?
- Ő egy erőteljes, dinamikus személyiség volt, én inkább visszahúzódóbb.
- Ő inkább az érzelem, én inkább az értelem embere vagyok.
- Ő egy rendszerető, pontos, precíz ember volt, nekem a rendszeretet viszont nem a legerősebb oldalam. A rendet szeretem, de nem bánom, ha mások csinálják helyettem.
- Amikor az utolsó években már én fordítottam a lelkigyakorlatait, az agyamra ment a ciceroi és rahneri körmondataival, és az utolsó évben, amikor több lelkigyakorlatán is én voltam a tolmács, ez nem kis nehézséget okozott számomra.
- Én meg bizonyára az ő agyára mentem, mivel rólam nem mondható el, hogy rendszerető lennék. Ez az ő pedáns világába nehezen illett bele. És az én nyugalmam is, amikor ő már kijött a sodrából nehézségeket okozott számára. Nekem meg az ő hangereje, dinamizmusa volt fárasztó számomra. Mégis a legjobb barátom lett.
Ami viszont közös volt bennünk, és összekötött minket, hogy
- Mindketten nagyon szeretjük a Szűzanyát
- Mindkettőnknek fontos volt a Szent angyalokkal való kapcsolat, bár én erről sokszor megfeledkeztem. Az ő angyalos lelkülete kellett ahhoz, hogy erre engem emlékeztessen, hogy egyre jobban megerősödjem a szent angyalokkal való együttműködésben.
- A harmadik, hogy mindkettőnknek az engesztelés a legfontosabb az életében.
Az engesztelés áll a Szent Kereszt rend és az Angyalmű lelkiségének a középpontjában. És ez áll nemcsak az én életem, hanem a magyarság életének a középpontjában is, hiszen mi a Szűzanya engesztelő országa vagyunk, mióta halála előtt első királyunk, Szent István a Szűzanyának ajánlotta koronáját, vele együtt népét és Magyarországot. Magyarország nemcsak egy Máriának felajánlott ország lett, hanem a Szűzanya tulajdona. Ennek a felajánlásnak, és ennek nyomán az engesztelésnek több komoly szentje is van Magyarországon, és nálunk az egész országban ma is komoly szerepe van az engesztelésnek. Ez a Szűzanyának való odaszentelődés, és ennek nyomán az engesztelés most, ezekben az években éli a beteljesedését.
Hasonló a helyzetben van most Magyarország, mint amiben volt annak idején: az összes magyar misszionárius meghalt: a Blaskó testvérek, Blaskó György és Dániel, Benedicta nővér és most Siegfried atya. Mi lesz most a magyar misszióval? A Szent István kori és a mostani helyzet egymáshoz nagyon hasonló. Szent István minden gyermeke, minden lehetséges trónutódj meghalt. Már készültek az egyetlen még életben lévő utód Imre koronázására, amikor hirtelen meghalt. Koronázás helyett temetés következett. Ha Szent István nem veszítette volna el az összes fiát, akkor nem szentelte volna oda Magyarországot a Szűzanyának. Magyarország az első ország Európában, amelyet a Szűzanyának szenteltek. Tehát Magyarország nemcsak Máriának van odaszentelve, hanem Mária tulajdona! Reméljük, hogy a Szűzanya gondoskodik most is a tulajdonáról, és nem hagy buzgó szentkereszt-rendi misszionáriusok nélkül minket.
Sok rendhagyóság, rendkívüliség volt Siegfried atya életében.
- Rendhagyó volt az életében, hogy 6-8 éves korában leírta egy papírra, hogy ő pap akar lenni, és ez ilyen-olyan keresések, kitérők után meg is valósult.
- A következő rendkívüliség az ő életében, hogy az Angyalmű az ő életében mintegy családi vállalkozás lett. Nemcsak hárman lettek szerzetesek, hanem abban az időben, amikor én itt megfordultam, a Gazdaságot is a Lang család egyik tagja Franz vezette. Itt ismertem meg, hogy mi is az a tönköly. Én is egy parasztcsaládból származom, és emlékeszem még egy zsák tönkölyt is hazavittem, hogy rábírjam a bátyámat ennek a termesztésére Ennek a családi vállalkozásnak a keretében testvérei is, főleg Karl elkísérték őt magyarországi lekigyakorlataira, sok mindent őszintén meg tudtak egymással beszélni, és életének ebben az utolsó nehéz szakaszában is Karl, aki maga sem csattan ki az egészségtőt és Schwester Adelheid ápolhatták őt.
Azt, hogy Siegfried atya életében milyen missziós utak és állomások voltak, azt rendtársai jobban tudják, hallottuk is a szentmise elején, erről én nem akarok beszélni. Én a hozzám való viszonyáról szóltam és a magyarsághoz való viszonyáról tudok beszélni.
- Amikor majdnem 30 éve ő azt hallotta, hogy ide Magyarországra kell jönnie, a háta közepére se kívánta. Előtte nem nagyon érdekelte őt Magyarország. Addig volt ez így, amíg meg nem tudta, hogy Magyarország őrangyala ugyanaz az angyal, amelyet ő választott magának az egyik szent angyaloknak való odaszentelődésben. Arról az angyalról van szó, aki a Jelenések könyvében a tömjénezőt tartja, aki a felszálló imákat közvetíti a Szentháromság felé. Rajta keresztül jut el Isten trónusához minden a Földről felszálló ima. Ezért van olyan fontos szerepe az engesztelésben Magyarországnak és Siegfried atyának. Ekkor döbbent rá, hogy ez a küldetés számára nem véletlenszerű volt. Elkezdett Magyarország történelmével foglalkozni, és ezt annyira megismerte, hogy a magyarságnak a saját küldetésről kezdte el tanítani a magyarokat. Külön könyvet is írt erről, amely megjelent magyarul. Többen, köztük püspökök is kifejezték csodálatukat, nagyrabecsülésüket iránta. Az egyik püspökkel baráti viszonyba is került.
- Generációk nőttek fel a keze alatt. És ha nem lenne Petersberg egy napi járásnyira Magyarországtól, akkor most nemcsak egy busznyi magyar lenne itt a temetésén, hanem külön buszok sora érkezett volna, hiszen több generációból évente több száz ember járt el nyaranta az ő lelkigyakorlataira.
- Még egy különlegesség. A világon sehol sem jutottak el annyian az engesztelő odaszentelődésig, mint éppen Magyarországon.
- A magyarok nagyon szerették Siegfried atyát, és fél Magyarország érte imádkozott, mikor megtudták, hogy beteg. A Mária Rádióban az imakérések között naponta szerepeltek az érte való kérések, és a többi katolikus médiában is.
- Rendhagyó az ő életében, ahogyan élt, amilyen pontossággal és lelkiismeretességgel betartotta legaprólékosabb rendi szabályokat is.
- És rendhagyó az is, ahogyan meghalt. Egy éve derült ki a betegsége. Ez az utolsó egy éve, ahogyan viselte ezt a betegséget, példamutató volt mindenki számára. Minden szenvedését, fájdalmát, imáját, szentmiséjét három szándékra ajánlotta fel.
- Az első és legfontosabb, az ő hőn szeretett szerzetesrendje, a Szent Kereszt rend és az Angyalmű küldetésének, végidőkbeli küldetésének a beteljesedéséért ajánlotta fel, arra a küldetésre, amit Gabriel Arkangyal kiesdett, és amit Mutter Gabriele az alapító atyákkal kidolgozott.
- A másik, hogy Magyarország – ő egy tiszteletbeli magyar volt – is be tudja tölteni utolsó időkre vonatkozó küldetését.
- És a harmadik, amiért ő élt és szenvedett, rengeteg szenvedését és imáját, erre a szándékra ajánlotta fel, hogy az Egyház is – az una, sancta et apostolica Ecclesia – be tudja teljesíteni küldetését éppen a Szent Kereszt Rend és az Angyalmű segítő küldetése által, amelyeket Isten éppen erre a célra hozott létre.
Az utolsó évében közelről végig kísértem szenvedését, és azt mondhatom, hogy ilyen méltósággal szenvedni és meghalni, mint amilyennel ő szenvedett és meghalt, csak kevesen tudnak. Ki tud így meghalni? Ki fog abból a búcsúleveléből derülni, amit ez év augusztusának a végén intézett a magyar angyalművesekhez, amit befejezésül mindjárt idézni fogok. Ebből kiderül az is, hogy mekkora földön túli öröm és ujjongás lett úrrá rajta akkor, amikor Innsbruckban a klinikán közölték vele, hogy többszörös áttétje van, és már nem segítenek rajta a kezelések.
Siegfried Atya levele a 2024. 08.30-i lelki napon az Angyalmű magyar tagjaihoz
Szeretett magyar gyermekeim! Had’ szólítsalak így titeket ebben a talán utolsó levelemben!
Missziós küldetésem során hosszabb időt töltöttem Braziliában, Indiában, Portugáliában és 27 éve vagyok veletek. Negyed évszázada igyekszem bevezetni benneteket a szent Angyalok és a Szent Kereszt Rend csodálatos, misztikus világába és a Regnum Marianum küldetésébe. Nagyon sok törődést, gondoskodást és szeretetet kaptam tőletek az évtizedek során. Én is magyarrá váltam veletek és magyar lett a szívem.
Bizonyára tudjátok hogy egy éve súlyos beteg vagyok. Most úgy érzem, elérkezett a búcsú ideje, készen állok Haza menni. Szeretnék pár dolgot megosztani veletek, amit megtapasztaltam. Nehezen viseltem ezt az egy évet, sokat szenvedtem, de minden percét igyekeztem felajánlani az Úrnak. Mindent elfogadtam a Mennyei Atya kezéből, hisz Ő tudja hogy mi a legjobb nekünk. Úgy imádkoztam, hogy “Atyám, legyen meg a TE akaratod, és ne az enyém”. Szent Alfonz úgy tartja hogy 3 dolog teszi keserűvé a halált:
- ragaszkodás a földiekhez
- a lelkiismeret mardosása a bűnök miatt
- és az üdvözülés bizonytalansága.
Tanúságot teszek arról, hogy a legfontosabb, hogy kegyelmi állapotban legyünk és valóban minden földi, világi köteléktől elszakadjunk. Fokozatosan váltam gyermeki lelkűvé és tudatosodott bennem hogy egészen a Szűzanya Szeplőtelen Szívében vagyok és már nem tesz le Édesanyánk. Szívemben pedig a gyermek Jézust hordozom. Pár napja, amikor az orvosok közölték, hogy majdnem minden szervemben áttét van már és a fájdalmaim alig elviselhetőek voltak, akkor kaptam egy olyan isteni boldogságot és örömöt a szívemben, amit soha előtte nem éreztem. Ez a mennyei boldogság van most is bennem és boldogan várom a találkozást az Atyával, a Szentlélekkel, Jézussal és Édesanyánkkal. Tudom, hogy szent Mihály és a többi szent Angyal is körülöttem van.
Drága magyar gyermekeim, ne feledjétek amit tanítottam és szorosan öleljétek magatokhoz a szent Keresztet. Szeretlek benneteket, bocsánatot kérek ha bárkit is megbántottam volna az évek során. Kérlek benneteket, hogy az utódomat, azt akit a Rend küldeni fog Magyarországra utánam, fogadjátok olyan szeretettel ahogy engem és hordozzátok őt is imáitokban.
Tudom, hogy sokkal többet fogok tudni segíteni nektek Odaátról! Földi küldetésem ugyan a végéhez közeledik, de remélem hogy egy másik küldetés fog majd elkezdődni Odaátról.
Isten nagyon jó, Mária nagyon szép és az Angyalok szentek.
Megáldalak titeket a Szűzanya, a magyarok Nagyasszonya, minden szent Angyal, különösen a magyarok szent Őrangyalai, és a szentek áldásával, hogy segítsenek, védelmezzenek, vezessenek titeket, világosítsanak meg benneteket. Erősítsenek meg, hogy mindig mindent fel tudjatok ajánlani, hogy mindig egységben legyetek az Úr szeretetével. Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében.
Kérem továbbra is imáitokat, mert bár most öröm és boldogság van a szívemben, de a végső nagy földi küzdelem még előttem áll.
Véget ért ez a földi harc, egy olyan napon, amely Siegfried atyának minden bizonnyal fontos volt, hogy éppen azon a napon hívta haza őt az úr: a lateráni bazilika, a pápák fő templomának a szentelési ünnepén. Amint említettem, Bruder Siegfried szenvedéseit 3 nagy szándékra ajánlotta fel. Az egyik ezek közül az egy, szent, katolikus és apostoli anyaszentegyházunk megújulása volt.
A másik fontos egybeesés, hogy a temetése, ezen a mai napon Magyarországon a magyar mindenszentek ünnepe. Én azt gondolom Siegfried atya a magyar szentek sorát is gyarapítja. Hisszük, hogy már a mennyből követi testének az eltemetését. A mennyben csak szentek lehetnek.
Földi élete, küldetése véget ért. Elkezdődik mennyei élete és küldetése.
