Bocsa József: Miért fontos számunkra a Szentírás, és hogyan olvassuk? Ez elmélkedésünknek a tárgya.
Mi az ember célja itt a földön? Az üdvösség. A II. János Pál pápa által összeállíttatott Katolikus Egyház Katekizmusa (továbbiakban KEK) előszavában ezt így fogalmazza: ATYÁM, … az örök élet az, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz ISTENT, és akit küldtél, JÉZUS KRISZTUST" (Jn 17,3). „ISTEN, a mi Üdvözítőnk … azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére” (1Tim 2,3-4). „Nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnének” (ApCsel 4,12), /csak JÉZUS Neve/.
Jézusban van tehát az üdvösség. Vele hol találkozhatunk? Elsősorban a Szentírásban. A Szentírásnak mely részében? Elsősorban az evangéliumokban, de nemcsak ott. KEK 102: "A Szentírás minden szavával ISTEN egyetlen szót mond: az Ő egyszülött IGÉJÉT, akiben teljesen kimondja önmagát. ISTEN egyetlen beszéde húzódik végig minden Íráson, és sok szentnek szája által egy Ige hangzik.”
Az egész Szentírás Jézus mélyebb ismeretére vezet, de nemcsak Jézuséra. Jézus nyilatkoztatta ki a Szentháromságos Istent. A Szentírásból tehát az Atyát és a Szentlelket is megismerhetjük. KEK 104: „A Szentírásban az Egyház szüntelenül megtalálja táplálékát és erejét, nem csupán emberi szót, hanem ami valójában: ISTEN Igéjét kapja benne. A szent könyvekben ugyanis a Mennyei Atya állandóan elébe jön fiainak, és beszélget velük.”
Ezek miatt különleges szerepe van életünkben a Szentírásnak. KEK 103: „emiatt az Egyház az Isteni Írásokat mindig úgy tisztelte, ahogy az Úr Testét is tiszteli. A híveknek szüntelenül nyújtja az Élet Kenyerét, melyet mind ISTEN Igéjének, mind KRISZTUS Testének asztaláról vesz.
Az evangéliummal kapcsolatban két fontos feladat van, amely az Egyház lényeges küldetése is egyben. Az egyik az evangélium hirdetése. A Szentírás lelke, középpontja az evangélium, ennek hirdetését Jézus parancsba adta. KEK.75 „Ezért az Úr KRISZTUS, akiben a fölséges ISTEN egész kinyilatkoztatása beteljesedik, parancsot adott az apostoloknak, hogy az Evangéliumot – melyet a Próféták előre hirdettek, Ő maga pedig beteljesített és a saját szájával hirdetett – mint az üdvös igazság és erkölcsi tanítás forrását mindenkinek hirdessék, közölve velük az Isteni ajándékokat.” Ez az idézett katekizmus részlet két fontos kijelentést tartalmaz: Az evangéliumban vannak az üdvösségre vezető igazságokat, és az üdvösségre vezető erkölcsi tanításokat. Tudományos igazságok őrzésére és továbbadására a Szentírás nem tart igényt. Ilyeneket nem is kell keresni benne.
Az Egyház másik fontos feladata az evangéliummal kapcsolatban, annak ápolása, a benne található jézusi kijelentések tisztán tartása, hogy azt adja tovább minden kor minden emberének az Egyház, amit az valóban tartalmaz – emberi igényektől és elvárásoktól, kordivatoktól függetlenül. Nem kitalálni kell, hogy mire van szüksége a mai embernek, hanem azt kínálni neki, amivel az Egyház Jézustól kapva kétezer év óta kínálja. KEK 171: „Az Egyház, mint az „igazság oszlopa és boltozata” (1Tim 3,15) a szenteknek egyszer átadott hitet hűségesen őrzi. Őrzi KRISZTUS szavainak emlékezetét, és az apostolok hitvallását nemzedékről nemzedékre továbbadja. Mint az anya, aki beszélni és ezáltal megérteni és közösségben élni tanítja gyermekeit, tanítja nekünk az Egyház, a mi Anyánk a hit nyelvét, hogy bevezessen a hit megértésébe és életébe.” Az Egyház feladata tehát, hogy igyekezzen a hitet hitvallásokba és rendszerbe foglalni, és ezt tovább adni. Minden tudomány axiómákra épül. A teológiai axiómák a dogmák. Ezeket nem adhatja fel az Egyház, mert különben a hit egész rendszere összeomlik. Ugyanakkor a nép nyelvére is le kell fordítani a Szentírást, és azt magyarázni is kell.
A világmindenség, az Isten által teremtett világ jellemzője sok vonatkozásban a négyes szám. Benne több-minden négyes felépítésű. A legfontosabbak
- 4 Elem (föld – tűz –víz – levegő)
- 4 szélirány (kelet – észak – dél – nyugat)
- 4 évszak (tavasz – nyár – ősz – tél)
- 4 kiterjedés (dimenzió) szélesség, – hosszúság – magasság, – mélység)
A Szentírásra is jellemző ez a 4-es tagozódás. Négy fajta könyv van mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben. 1. A törvény könyvei: Az Ószövetségben ez a Tórah. Mózes 5 könyve. Az Újszövetségben a 4 evangélium. 2. A történeti könyvek: Az Ószövetségben: Józsue, Bírák, Királyok Krónikák, Ezdrás, Tóbiás, Judit, Eszter, Jób, Makkabeusok könyvei. Az Újszövetségben: Apostolok cselekedetei, és részben az Evangéliumok is. 3. A bölcsesség könyvei, vagy másként tanító jellegű könyvek: Az Ószövetségben: Példabeszédek, Prédikátor, Énekek éneke, Bölcsesség, Sirák fia könyve. Az Újszövetségben: Szent Pál levelei és a katolikus levelek. 4. Prófétai könyvek: Az Ószövetségben: 4 nagy próféta, 12 kis próféta Zsoltárok. Az Újszövetségben: Szt János Jelenések Könyv.
A Szentírással kapcsolatban van még több négyes vonatkozás is. Ezekből még kettőt említünk. Az egyik a 3 időbeli dimenzió: a jelen, múlt, jövő és Isten örökkévalósága.
A Szentírásnak négy féle értelme, értelmezése van. 1. Szószerinti értelme: amit mond, amit éppen megértünk belőle, amely kapcsolatba hoz minket Isten örökkévalóságával. 2. Allegórikus, vagy átvitt értelme, amit hinni kell. Ebben ugyan a múlt dominál. De magyarázza, értelmezi nemcsak a már megtörtént dolgokat, hanem azokat is, amik minden korban érvényesek. 3. Úgynevezett tropologikus értelem: Ez azt mutatja, amit tenni, cselekedni kell. Ez az értelmezés segít eligazodni, helyesen viselkedni a jelenben. 4. Úgynevezett anagogikus értelem, amit várni kell. Ez a jövőre utaló dimenzió. Segít, hogy helyesen viszonyuljunk a jövőhöz.
A Szentírást értő szívvel is kell olvasnunk. Nemcsak a szószerinti értelmére kell figyelnünk, hanem a többi három értelmére is, így sokkal jobban megnyílik előttünk. És ne feledjük: A Szentírásban minden Jézusról szól. És benne minden az Isten (az Atya) irántunk való szeretetének a kifejezője. Így is szokták fogalmazni: a Szentírás Isten szerelmes levele hozzánk. Így olvassuk! Ugyanakkor iránytmutató, amely elsegít minket végső célunkhoz. És táplálék is, amely út közben táplál, erősít, hogy életben maradjunk, és ezáltal valóban eljussunk végső célunkhoz.