Gyermekeim! (Mt 7, 21,24 – 27) Amikor a templomban tanítottam, mindig voltak olyanok, akik kíváncsiskodó, tőrbe csaló kérdéseket tettek fel nekem. A főpapok nem értették meg „miféle hatalommal teszem ezeket. Ki adta nekem a hatalmat ehhez?” Azonnal felismertem a kérdésük mögött rejlő indítékokat, ezért én is megkérdeztem tőlük, „Honnan volt János keresztsége?” Hosszas tanakodás után, mégis visszautasítottak engem, ezért én is megtagadtam válaszomat tőlük. Azért nem reagáltam szavukra, mert nem foglaltak egyértelmű állást kérdésemre. Nem voltak hajlandók felvállalni azt az igazságot, hogy János keresztsége a mennyből volt. Akkor miért kellett volna gondolnom, hogy elismerjék az én isteni jelenlétemet.  Még nem jött el az idő, amikor nyíltan megvallom előttük hatalmamat. Ne gondoljátok, hogy könnyű lesz hitvallást tennetek, amikor majd szorongatnak benneteket, amikor olyan kérdésekkel bombáznak titeket, amelyre nyíltan kell állást foglalnotok! Figyeljétek meg az embereket, milyen lélekkel tesznek föl nektek kérdéseket? Mikor szükséges azokra válaszolni? Legyetek okosak, és állhatatosak, amikor kérdeznek benneteket! Jézus