Gellért Ottó atya temetésén elhangzott beszéd
Gellért Ottó atyában, akitől most búcsúzunk sokan csak a nehéz embert, az akaratához keményen ragaszkodó, túlzottan határozott embert látták. Életének mélyebb mozgatórúgóit csak kevesen ismerték. Minket együtt szentelt Lékai László bíboros úr a budapesti piarista kápolnában1975-ben. Tartottuk egymással a kapcsolatot, többnyire az ő kezdeményezésére.
Látta, hogy az egyház romokban van, és ez fájt a szívének. Mély meggyőződése volt, hogy nekünk, papoknak hatalmas a keresztünk, a felelősségünk, mert nemcsak az egyház, testvéreink keresztjét hordozzunk – már akik hordozzák – hanem az egész emberiség keresztjét, és ha mi nem vagyunk a helyünkön, nem vagyunk azok, akiknek lennünk kell – alter Krisztusok – akkor mi lesz az embeiséggel? Ezért nekünk kell megfognunk a gyeplőt is, és oda kell csapnunk néha, akár kemény szavakkal is. Gyengeségünk, hogy néha a szavak bántók és fájdalmasak, de a lélek megtéréséhez és épüléséhez időnkét erre van szükség.
Ottó atya néhány nappal ezelőtt az égi hazába költözött, reményei szerint oda, ahová életében oly gyakran ajánlotta magát, és még sokakat, a Szűzanya Szeplőtelen Szívébe. Életében gyakran hangoztatta a Szűzanya Gobbi atyának mondott szavait: „Szeplőtelen Szívem a bárka, ahol menedéket találtok a vízözön előttihez hasonló idők veszedelmeiben.”
Ottó atya fiatal pap korában csatlakozott az akkor induló Máriás Papi Mozgalomhoz. Gyakran kiutazott a mozgalom nemzetközi lelkigyakorlataira, kísérője volt Gobbi atyának magyarországi útjain is. A váci egyházmegye Máriás Papi Mozgalmának a felelőse volt. Sokat tanult nemcsak az általa közvetített Szűzanya-üzenetekből, hanem magától Gobbi atyától is. Gyakran magyarázta gesztusait és idézte szavait.
Ottó atya nagyon járatos volt a lelkiéletben. Sok lelki könyvet olvasott. Sokat merített a Szent Angyalok lelkiségéből is (Opus Sanctorum Angelorum). Ez a lelkiség éppen az ő születésének az idején indult Ausztriában, és XVI. Benedek pápasága alatt nyert hivatalos elismerést.
Ottó atya prófétikus módon ismerte a világ és az egyház helyzetét, elsősorban a Máriás Papi Mozgalom kék könyve révén, amelyet szinte kívülről ismert.
Tiszta ember volt, intoleráns a bűnnel szemben, nem volt megalkuvó. Az a bibliai elv vezértelte a cselekedetetit, amit a szentleckében hallottunk, amire Pál apostol intette tanítványát, Timóteust. „Hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel”. Vagy ugyanennek az igazságnak ószövetségi fogalmazásában: Figyelmeztesd embertársadat, ha rossz úton jár, ha bűnben van, mert ha nem teszed, bűnét rajtad kérem számon.
Szókimondása, ellentmodást nem tűrő természete miatt sokan nem szerették. Éppen ezért rengeteg elutasításban, megaláztatásban volt része.
De remélem, hogy vannak itt a temetésén sokan olyanok is, akik éppen az ő figyelmeztetései után tértek jobb útra, változott meg az életük. Ha viszont olyanok is vannak itt, akiket bántott a viselkedése és neheztelnének rá, azokat arra buzdítom, hogy bocsássanak meg neki, ne csak Ottó atya kedvéért, hogy békében nyugodhasson, hanem elsősorban a saját érdekükben. Mert a kereszténységben alaptörvény, a Miatyánkban is ott szerepel: ha ti nem bocsátotok meg az ellenetek vétőknek, akkor Mennyei Atyátok sem bocsátja meg a bűneiteket.” Megbocsátásra és bocsánatkérésre úgy van szükségünk, mint a Miatyánkban szereplő mindennapi kenyérre.
Hogyan fogadták az emberek a szavait, az evangéliumot, amit hirdetett? Különbséget kell tenni egy kijelentés igazsága között, az evangélium igazsága között, és aközött, hogy ki hogyan képviseli az igazságot, hirdeti az evangéliumot. Az igazság akkor is igazság marad, ha valaki helytelenül képviseli. Az evangélium akkor is evangélium marad, amikor sokan eltérnek tőle, ahogyan a szentleckében hallottuk, és ha nem a legmegfelelőbb módon hirdetik. Sokan figyeltek Ottó atyára, sokan nem. Akik igen, miért? Akik nem, miért? Akik igen miért? Azért, mert hiteles ember volt. Kemény, de hiteles ember. Akik nem miért? Egyrészt az előadásmódja, a magabiztossága, erőszakos fellépése miatt Másrészt, mert azt a tartalmat, amit hirdetett, nem tartották hitelesnek, mert nem akartak az igazság, az evangélium igazsága útján járni. És itt szembe találjuk magunkat a próféciák, a magánkinyilatkoztatások kérdésével is. Ha ma hallja egy pap, vagy teológiát végzett személy ezt a szót, hogy magánkinyilatkoztatás, akkor vajon mi erre az első reakciója, vajon mi jut erről rögtön az eszébe? A magánkinyilatkotatás elfogadása nem kötelező. Ezt sulykolták bel a teológián. Csakhogy ez így egy veszedelmes féligazság. Magából a Szentírásból is bizonyítható ennek a tarthatatlansága. Egy temetési beszédben nem lehet ezt a kérdést árnyaltan bemutatni. És nincs is itt a helye. De mivel Ottó atya életének ez egy fontos kérdése volt, mégis csak szót kell ejtenünk róla.
Miért fontosak mégis a magánkinyilatkoztatások? Azért, mert minden hiteles magánkinyilatkoztatás, prófécia éppen a Szentírás alapvető, talán már feledésbe ment vagy menő igazságaira hívj fel a figyelmet. Nemcsak az Ószövetségben volt fontos szerepe a prófétáknak és a próféciáknak. Az újszövetségből is hangzik felénk a felhívás „A prófétai beszédet meg ne vessétek! Vizsgáljatok meg mindent, a jót tartsátok meg! (1 Tesz 5,20-21)!
Jól teszitek, ha figyeltek a prófétai beszédre, mint sötétben világító lámpásra, amíg a nappal fel nem virrad, és a hajnalcsillag fel nem ragyog a szívetekben. (2 Pét 1,19)
És az Újszövetségben is érvényes az Ámosz prófétánál olvasható kijelentés: „Isten, az Úr nem tesz semmit anélkül, hogy szándékát el ne árulná szolgáinak, a prófétáknak” (Ám 3,4)
A próféciákra való odafigyelés az okos szüzeknek a tartalékolaja. Akik egyáltalán nem figyelnek oda a próféciákra olyanok, mint a balga szüzek, akik nem vittek tartalék olajat lámpásukba, és kívül rekedtek, amikor megjött a vőlegény. Akik odafigyelnek a próféciákra, a magánkinyilatkoztatásokra, azok olyanok, mint az okos szüzek, akiknek van kellő világosság-tartalékuk. Látják a világban és az egyházban zajló folyamatokat, nem dőlnek be akárminek, akárkinek. Nem „politikailag korrekt” módon működnek.
Az ilyenek készülnek a vőlegény visszajövetelére. Erre a visszajövetelre számtalan szentírási próféciánk is van, amelyek leírják Jézus 2. eljövetelét, és ennek a várására, a lelki készenlétre intenek. Az egyik ilyen volt a most hallott evangélium is. És számtalan más szentíráson kívüli prófécia is van, amiket természetesen alaposan meg kell vizsgálni, elsősorban a Szentírással összevetni.
Az utóbbi idők – talán fogalmazhatjuk így is – az utolsó idők legnagyobb prófétája maga a Szűzanya, aki jelenéseivel, üzeneteivel, vagy egyszerűen csak a mindennél beszédesebb könnyezéseivel figyelmeztet minket a világ, a lelkünk állapotára, és felkészít minket a Vőlegény, Szent Fia visszajövetelére A Máriás Papi Mozgalom kék könyve sok pap, püspök, és bíboros sőt két pápa által is elfogadott magánkinyilatkoztatás, Szűzanya üzenet. Otto atya a maga számára ezt tartotta elsődlegesnek, de odafigyelt más prófétai üzenetekre is. Éppen ezért készen állt a Vőlegény érkezésére, bármikor, bármilyen formában érkezzen is, arra is, ahogyan eljött most számára élete utolsó óráján. Ő készen volt a halálra is.
Ottó atyában ott élt ez a prófétai lelkület. Nem félt attól, hogy bárkinek kimondja az igazságot. Élő lelkiismerete volt sokaknak, volt bátorsága főpapoknak, püspököknek is megmondani a véleményét. Otto atya földi élete lezárult. Ami életének ebből a jellemvonásából tanulható, ami példaértékű lehet számunka, az az, hogy nem számít, hogy ki fogad el minket és ki nem. Nekünk nem egymásnak és a világnak kell megfelelnünk, hanem Istennek, az Ő útján kell járnunk – a Tízparancsolat és az evangélium útján, amely ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Ezen belül Isten más-más utat jelöl ki mindenkinek. Ottó atya útja egyáltalán nem volt könnyű út. Nehéz kereszteket hordozott.
A már elmondottakon túl mi volt Gellért Ottó atya életének a fő tartalma? Mik voltak számára a legfontosabbak?
- A Szűzanya iránti gyermeki szeretet, tisztelet.
A szentek és szent angyalok tisztelete.
Az engesztelés.
Az evangélium hirdetése.
Mások életszentségének a munkálása olyan formában, ahogyan erre nem nagyon szoktunk gondolni.
Végül az áldás fontossága.
Ezekről szeretnék még néhány szót mondani.
1. A Szűzanya iránti gyermeki szeretet, tisztelet. Nehéz időkben született, amikor már megvetették azokat, akiknek sok gyermekük volt. Rokonai nem akarták, hogy megszülessen, édesanyja viszont igen. Pólyás korában oda tette a Szűzanya oltárára. Ezért tisztelte különösen is az édesanyját. És talán ez is magyarázza égi édesanyja, a Szűzanya iránti tiszteletét is. Nagyon gyakran hangoztatta, hogy a Szűzanya kis gyermekeinek kell lennünk. Ennek a gyermeki lelkületnek a hangoztatását hallottam tőle a legtöbbször, de nemcsak hangoztatását hallottam, hanem a megélését is láttam.
2. A szentek és szent angyalok tisztelete. Ha talált egy-egy szentnél egy jó imát, akkor azt hozzáfűzte imái sorához. Ezért azoknak, akik belecsöppentek az imáiba, kissé hosszúnak találták azokat. A szentek iránti tiszteletét mutatja névváltoztatása is. Eredeti neve Lipp Ottó volt. Szent Gellért napján született. Ezért vette fel már papként a Gellért Ottó nevet. Élő kapcsolatot tartott őrangyalával és a többi szent angyallal. És tisztában volt a bukott angyalok működéséről is a világban.
3. Az engesztelés. Az engesztelés gondolatát hozta magával az Angyalműből, amiből már a Máriás Papi Mozgalomhoz való csatlakozása előtt, és utána is táplálkozott, hiszen annak központi üzenete éppen az engesztelés. Mi az engesztelés? Ezt ma sokan nem értik, annak ellenére, hogy ez a magyarság fő Istentől kapott hivatása, amely visszamegy a Szentistváni felajánlásra, aki a Szűzanyának ajánlotta országát és népét (a kettő akkor még egy volt, nem vált el egymástól). Az engesztelés lényege, hogy úgy álljunk mindenben Jézus mellett és segítsük őt azzal az együttérzéssel, ahogyan a Szűzanya tette, hogy így egyesüljünk vele, úgy legyünk társai a megváltásban, ahogy a Szűzanya volt. Pál apostol így fogalmaz. „Kiegészítem testemben, ami még Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének az Egyháznak javára”.(Kol 1,24) XI. Pius pápa a Jézus Szíve tiszteletről szóló Miserentissimus Deus enciklikájában Szent Ágoston nyomán egyértelműen megmagyarázza, hogyan kell ezt érteni. Jézus mint az Ő misztikus testének, az Egyháznak a feje, megtett mindent, ami rajta múlott. Nekünk az ő misztikus teste tagjainak is meg kell tennünk mindent, ami rajtunk múlik, embertársaik megváltása érdekében. Társai kell, hogy legyünk Jézusnak a megváltásban, ahogyan a Szűzanya társa volt. Gellért Ottó atya fiatal pap korában 15 éven át volt plébános itt, Mátraverebélyben, az ősi magyar kegyhelyen. Ezután volt még plébános más helyeken is. Majd nyugdíjaztatása után is ide vonult vissza, itt akart maradni – tudatosan vállalva a magyarságért (és a saját, nem könnyű természetéért) való engesztelő életet, sok imádsággal, virrasztással (gyakran ülve aludt) szentségimádással, napi 2 szentmise bemutatásával egy leromlott plébániaépületben sokaktól megvetetten, elutasaítottan. Ezek a szentmisék, szentségimádások bizony hiányozni fognak Ottó atya halálával az Egyház kincstárából. Szülőházát, a budapesti Kálvária úti lakásukat is engesztelő szentélynek tekintette. Ide próbált hívni másokat is közös engesztelésre, miután őrá szállt a lakás.
4. Az evangélium hirdetése. Erről már szóltunk. Nagy tűzzel tudta hirdetni az evangéliumot mindenkinek úton, útfélen. Sokan hallgattak is rá. Sok lelket meg tudott érinteni. Állandóan reverendában járt, ez különleges lehetőséget jelentett számára az evangelizációra. Mindig csodáltam, hogy hogyan tud emberekkel egészen spontán módon szóba elegyedni, és rögtön a lényegre terelni a beszélgetést.
5. Mások életszentségének a munkálója volt olyan formában, ahogyan erre nem nagyon szoktunk gondolni. Minket együtt szenteltek pappá, épp ezért gyakrabban találkoztunk, kereste a társaságomat. Sokat köszönhetek neki, sokat tanultam tőle. Nagyban hozzájárult az én életszentségem alakulásához is. Gyakran mondogatta nekem is, hogy mikben kellene szerinte változnom. De én se hagytam magam. Én meg gyakran idéztem neki a szlovák szólásmondást: Ki tud elviselni egy szentet? Tudjuk a választ? Egy nálánál is nagyobb szent. Félreértés ne essék, én, sajnos nem voltam egy nálánál nagyobb szent – sem az imádságos életben, sem a jámborságban, sem a kék könyv ismeretében, sem a cönákulumok tartásában. De Otto paptestvérem nagy mértékben hozzájárult az életszentségem növekedéséhez – a felsoroltakon kívül – a türelmem növeléséhez, a kiengesztelődésre való készségem fejlődéséhez is. Otto atya tudatában volt a keménységéből származó gyengeségének, annak, hogy gyakran megbántott másokat. Próbált ez ellen küzdeni is. Éppen ezért gyakran nyújtott béke-jobbot, gyakran tartotta oda paxra, békecsókra az arcát. Köszönjük meg Istennek a környezetünkben lévő nehéz embereket! Isten rajtuk keresztül faragja le rólunk, mint a szobrász a vésőjével azt, ami nem odavaló, amik akadályai az életszentségünk kibontakozásának.
6. Az utolsó, amit kiemelnék az életéből, az az áldás fontossága. A papnak talán egyik legfontosabb feladata a szentségek kiszolgáltatása mellett az áldás, az hogy Isten áldását közvetítse minden embernek. Minden találkozásunk, telefonbeszélgetésünk azzal fejeződött be – ehhez hozzá szoktatott – hogy kölcsönösen megáldottuk egymást, vagy Magyarországot. Én egyszerűen papi áldást adva, ő a különböző ereklyéivel, az utóbbi időben Szent II. János Pál pápa vérereklyéjével, közvetítve az ő áldásukat. Gyakran kérte, hogy emlékezzünk meg egymásról a szentmiséinkben. Ezt teszem továbbra is. Kérem most különösen ebben a temetési szentmisében, hogy könyörüljön rajta gyarlóságai miatt az irgalmas Isten. Én pedig kérem továbbra is az ő áldását magamra, és arra a szolgálatra, amit Isten rám bízott, különösen az engesztelés szolgálatára, és kérem az áldását mindnyájatokra, akik eljöttetek, hogy elkísérjétek őt most utolsó útján földi nyugvóhelyére: áldjon meg midnyájatokat, közvetítse számotokra, rátok és szeretteitekre, hőn szeretett hazájára, Magyarországra a Szentháromság Egy Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek áldását. Ámen.
Nagy szükségünk van mindnyájunknak az áldásra. És éppen az áldás az, amit leginkább tud gyakorolni Ottó atya odaátról is, közvetíteni Isten áldását mindnyájunk számára.
Bocsa József atya
