Egy marék föld, egy tégla

Elsőszombati szentmise a Szent Anna-Réten 2023. augusztus 5.

A szentmise elején

Felajánljuk ezt a szentmisét a két Szent Szív, Jézus Szentséges Szíve és Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére, engesztelésére, a kápolna felépüléséért, a jelenlegi építkezés befejezéséért – az építkezés jelenleg itt tart –

mindazokért, akik fáradoztak a kápolna felépítése érdekében, de Isten már haza hívta őket az égi hazába. Felajánljuk továbbá a Világifjúsági találkozó és a Cserkésztalálkozó fiataljaiért.

Homilia

11 évvel ezelőtt volt egy országos engesztelő zarándoklat, amelyet a Világ Királynője Engesztelő Mozgalom és a Világ Királynője Engesztelő Kápolnáért alapítvány szervezett 2012. junius 6-16 között. Ez a zarándoklat kereszt alakban átfogta egész Magyarországot.

Érdemes ennek a zarándoklatnak a részletesebb célkitűzéseit áttekinteni, mert ezek a célok ma is nagyon aktuálisak, illetve éppen napjainkra érnek be.

Személy szerint a két fő szervező két kicsinyke falu Komlóska és Pálháza polgármestere volt, Köteles László és Lesovics Miklós. Előtte két évvel is szerveztek már egy országos zarándoklatot, de annak politikai színezete is volt.

Ennek a 2012-es zarándoklatnak a meghirdetésekor egészen konkrétan így fogalmaztak. Célunk a szeretet erejével elindulni az összefogás útján, megtalálni a kiutat a jelenlegi helyzetből. Közelebb hozni az egymástól eltávolodott embereket. A városit a falusival, a szegényt a gazdaggal, a magyart a nemzetiségivel és az etnikai kisebbségekkel, a hívőt a világival, a jobboldalit a baloldalival, a politikust a választóival, a munkaadót a munkavállalóval, az embert az emberrel.

Valószínűleg az előző zarándoklatnak a tanulságait is levonva, a meghirdetéskor azt írták, hogy ez a 2012-es zarándoklat  nem fogalmaz meg politikai célt. Itt elsősorban a társadalmi megbékélés, megtisztulás, a lelki megújulás a fontos.

A két polgármester által polgármester kollégáiknak küldött levél ilyen gondolattal zárul. Rajtunk múlik, hogy gyermekeink mire emlékeznek. Megmutathatjuk nekik, hogy a 21. század elején, az egyik legnagyobb emberi válság közepette, képesek voltunk a magyarokat hitben és szeretetben, egy lélekként összehozni családokból, falvakból, városokból.

A zarándoklat középpontjában a kereszt volt, amelyben kibékülnek a különböző ellentétek, ahol az igazi kiengesztelődés, és kiengesztelődésből következően az engesztelés történik.

Az országunkat átszelő zarándok útvonalak szabályos keresztformát alkotnak. Ezért úgy gondoltuk, hogy a staféták egy keresztnek az ágai lesznek, mely kézről-kézre haladva jut el Budapestig. Aki szeretné, lehetősége lesz jelképesen vinni az ország keresztjét. A Szent István bazilika előtt a keresztágakat egyesítve összeáll az országunk keresztje, melyre felkerül országunk címere. A keresztet a Szent István bazilikában átadjuk egyházaink vezetőinek, akik ökumenikus szertartás keretében megáldják a keresztet, a kenyeret, a bort, a vizet és az evangéliumot.

Ez a kereszt végül bekerült a Parlament épületébe.

Ezen a zarándoklaton lett meghirdetve, hogy a települések küldjenek egy-egy követ vagy téglát, amelyekből végül megépülhet az engesztelő kápolna, amely a Szűzanya hajléka lehet. A zarándoklat a nemzetünktől elvárt Világ Királynője tiszteletére és az Engesztelő Kápolna felépítésének szükségességére szeretnénk felhívni a figyelmet.

A már említett kereszten kívül a zarándoklat a következő jól átgondolt szimbólumokkal akarta a fő célokat elérni: a staféta szerű szervezés; a fehér szín, a megbékélés színe; kenyér, bor, víz és evangélium; egy marék föld; egy darab kő.

A staféta szerű szervezés

Azt kérjük, hogy zarándoklatunkhoz lehetőségeikhez képest csatlakozzanak egy órára, egy napra, vagy akár több napra is. Kérjük, hogy egy staféta jelleggel a településük határában várják a Zarándokokat, és a szomszéd település határáig már együtt tegyük meg a következő kilométereket. Így minden nap folyamatosan utunk során 8 órától 20 óráig, magunkhoz gyűjtjük a csatlakozókat.

A zarándoklatunk színe a fehér.

A fehér szín a béke, a tisztaság, a semlegesség színe. Kérünk minden kedves résztvevőt, hogy lehetősége szerint fehér felsőruházatot (blúzt, inget, pólót, sapkát, sálat) viseljen a Zarándoklat során.

Kenyér, bor, víz és evangélium.

Délről, a kenyeret hozzák, keletről bort viszünk, északról vizet, nyugatról evangéliumot hoznak.

Egy marék föld.

Az Életfa Kárpát-medence Összefogás mozgalom kezdeményezését felkarolva utunk során összegyűjtünk a csatlakozni kívánó településekről egy marék földet, melyet az útvonallal érintett településeken a településvezetőktől helyben veszünk át, az útvonallal nem érintett településektől, pedig az útvonalunk általuk kiválasztott helyszínén vesszük át. A föld gyűjtésének formája: a települések vezetői egy marék földet becsomagolva egyházuk hitelesítésével ellátva rövid köszöntők kíséretében átadnak részünkre, melyet mi Budapesten egyesítünk a többi települések földjeivel.

Egy darab kő

Nemzetünk feladata a Világ Királynője Engesztelő Kápolna felépítése, melyhez szeretnénk minden településről egy építőkövet, téglát, mellyel jelképezhetnénk nemzetünk egységét. Ezekből a kövekből végül – a legtöbbjüket később, évek múltán szállították ide 130 gyűlt össze. Ezek egy része itt van a réten, másik része a Normafa Parekerdő telephelyén. A földek elhelyezése az épülő kápolna alapjaiba az elmúlt napokban megtörtént. A Világ Királynője Engesztelő Egyesület és az Világ Királynője Engesztelő Kápolnáért Alapítvány képviselői helyezték el. Arról még készül kimutatás, hogy mely települések küldtek földet. Hogy mi lesz a kövekkel pontosan, az még kérdéses. Egy részük már most is ott van a kápolna mellett.

Minden komoly vállalkozásnak komoly akadályok is az útjába kerülnek. Az egyik ilyen volt a zarándoklat egyik csúcspontja, amikor az egyik szervező polgármester, Lesovics Miklós, Pálháza polgármestere, a keresztek négy szárának az összeillesztésekor összeesett, sztrókot kapott. Kóházba került, nem sok esély volt az életben maradására. De sokak imája által csodásnak mondható módon mégis felgyógyult.

Sok tényező akadályozta ennek a kápolnának a felépülését is, de most már úgy látszik célegyenesben vagyunk. Akik azt gondolják, hogy tégláról téglára a Natália nővérnek adott kápolnának kell felépülnie, csak az lehet az igazi, azoknak ez a már itt álló kápolna még nem célegyenes. Persze, hogy az a Natália nővér féle szebb lenne, a legtöbben annak örülnének – én is. De akik csak abban a kápolnában gondolkodnak, megfeledkeznek egy fontos alapelvről az egyházban.

A hiteles misztikusokkal így beszél Isten: Én ezt és ezt mondom neked, de ha lelkiatyád mást mond, engedelmeskedj inkább neki. Az engedelmesség a legfőbb értékek közé tartozik az egyház életében. Ha az egyházi vezetők most ennek a kápolnának a felépülésére látnak lehetőséget, akkor fogadjuk el ezt. A kegyelmek az engedelmességen keresztül áradnak. Az engedetlenség, a szembeszegülés megakasztja a kegyelmek áradását.

Isten a kicsinyeket választja ki, vagy az annak látszókat, nem a hatalmasokat tervei véghezvitelére. Váratlan segítség érkezett a legkisebbektől, a gyermekektől ehhez az építkezéshez, és a további építkezésekhez. Mert reményeink szerint ez csak a kezdet. Egy zarándokhely kiépítésének a kezdete.

Most készült el, került nyomdakész állapotba egy kis könyvecske a kápolnáról, amely a gyermekeket akarja bemutatni a kápolnát, és őket bevonni az építkezésbe. Nagyon kifejező már a könyv címe is: A mi hontalan királynőnk

Ebben a gyönyörű mesekönyvben az itt lévő téglák, kövek beszélgetnek egymással, és azok mesélik el a történetet. Most kerül még csak nyomdába, de a kiadók azt tervezik, hogy a Szeretetláng fesztiválra már megjelenik és kapható lesz.

Nézzünk befejezésül egy kis előzetest ebből a mesekönyvből!

„És napjainkban is érkeznek lelki téglák. Nézzétek csak! Egy őrangyalka épp ekkor szállt le az épülő kápolnához. Kezében egy csodásan díszített téglácskával, melyet átadott a falak között sétáló Jézusnak.

– Uram, meghoztam Józsi tégláját. Kilenc hónapon keresztül minden első szombaton volt templomban, gyónt és áldozott, és minden nap imádkozik a kápolna megépüléséért. Majd érkezett még egy ragyogó angyalka.

– Ez itt Juli téglája, aki 40 napig lemondott a csokoládéról, és ezt a kápolna megépüléséért ajánlotta.  Az angyalkák egymásután hozták a kisebb-nagyobb, lekerekített- szögletes, tömör-lyukacsos, ezer színű, díszített és dísztelen téglákat, köveket, ilyen-olyan építőelemeket.

– Ez Ágié, aki egy kis imacsoportot alakított a kápolna megépüléséért, ez meg Zsófié, aki a zsebpénzét ajánlotta fel, emez Lajáé, aki próbál minden szituációban a béke követe lenni, amaz meg Krisztiáné, aki 1-1 hétköznapi misét ajánlott fel, az pedig Zsoltié, aki az internetről mondott le.

Ekkor Palkó és Hanna őrangyalkája szinte teljesen egyszerre így rikkantott:

– Mi is hoztunk ám egy-egy téglát, Palkó és Hanna oly lelkesek, hogy limonádét árulnak, mellyel nem csak pénzt gyűjtenek az építkezéshez, hanem világgá is kürtölik a kápolna hírét és jelentőségét. Ugyanis minden pohár mellé odaajándékozzák az erről szóló mesét. Jézus örömmel és hatalmas hálával fogadott minden egyes darabkát. Gondosan a megfelelő helyre illesztette őket.”

Azután jön a kígyó, aki kezdi lerombolni a már megépült falakat és összezavarni az építkezés menetét.

„A kis téglák csak hümmögtek. Palkó téglája, melyet Jézus épp akkor igazgatott a helyére így szólt:

– Ha gyerekek építették volna ezt a kápolnát, már rég elkészült volna.

– Mit mondasz? – figyelt fel erre az összes tégla. Jézus meg csendben bólogatott.

– Lehet benne igazság – hümmögte Szent István ősöreg alapköve.

– Hát persze – jutott a felismerésre Natália nővér sziklája.

– A gyerekek imádsága, jószíve, segítőkészsége, felajánlása igen fontos lehet ebben a munkában, hisz ők járnak még legközelebb Isten országához. Az ő szívüket nem tudja úgy megtéveszteni a kígyó, mint a felnőttekét.

– De hát a gyerekek, csak gyerekek. Mit tudnak ők? – oktalankodott az egyik nagyobbacska tégla.

– Tudunk például szeretni, imádkozni, apróbb, számunkra fontos dolgokról lemondani, misére menni, a kápolna történetét másoknak elmesélni, imakört alakítani, a Szűzanya és a béke követei lenni, mi kell ennél több? Jézus mosolygott, és így szólt:

– Ha tiszta szívből szeretitek az én és a ti égi édesanyátokat, akkor nincs számotokra lehetetlen.”

Ezekkel a gondolatokkal zárul a szépen illusztrált kis mesekönyv:

„No hát itt az idő, itt a lehetőség kedves gyerekek és felnőttek. Fogjatok össze, dobogjon együtt a szívetek, imádkozzátok minden nap az üdvözlégyet és a szeretetláng imáját, kössétek össze a Földet a Mennyországgal, és építsétek fel együtt a Szűzanya, a világ győzedelmes királynőjének régóta jól megérdemelt lakóhelyét.”

Bocsa József atya