Egy magas hegyre sétálok, a hegyen Jézus vár. Előre mutat le a hegyről. Előttem a völgyben romokat látok mindenfelé.
-Mit látsz? – kérdi
-Romokat – válaszolom
-Nem, az elmúlt, ez a kezdet, valami új kezdete.
Lám magok serkennek a régi romokon.
-Mit tehetek én? – kérdem. Már nem ellenkezem, nem kételkedem, nem félek.
-Mondd el nekik, hogy ne féljenek! Aki engem követ nem vész el. Veletek leszek, az idők végezetéig.
*
A Szent Anna-réten a templomban vagyok. A Szűzanyához imádkozom.
Őt is megkérdezem: mit tehetek én?
-Mondd el nekik Fiam szavait.
A gonosz nem bujkál többé, megnyilvánul. Az események, amik következnek sok embert arra késztetnek majd, hogy Istenhez kiáltsanak. De nektek gyermekeim nincs mitől félnetek. Hitetek legyen szilárd!
Arra használd amiket láthatsz, hogy kieszközöld a templom megépítését… Sok nép kihullt az idő rostáján, de ti feladatot kaptatok. Őrizzétek a lángot!
*
Fölkél a tenger, gyorsabb mint a madár. Nagy morajlás hallik, nyomán megnyílik a föld, nem menekül semmi, s elmossa a bűnt. (Szökőár, földrengés egy egész országot letarol.)
*
Nagy gát, amin autók közlekednek, átszakad. Hatalmas a pusztítás.
*
Nyár eleje lehet, a szőlőn még virágok, zöld kis bogyó kezdemények. Egy francia kisvárost, vagy falut látok. Delet harangoznak, amikor elkezdődik az üldözés. A muzulmán vallás a keresztény ellen fordul. Összehangolt támadás lesz, mert egyszerre támadnak Franciaországban, Németországban, Angliában, Olaszországban. A céljuk a pusztítás, megfélemlítés. Sokan elmenekülnek a lakóhelyükről. Gerilla harcok lesznek, elhódítanak területeket, majd visszakoznak.
Mindezt az Iszlám nevében. A hatalmasok tehetetlenek, mert nem akarnak nyílt háborút.
Segítenünk kell a menekülőket.
Terézia