Nagyböjt 4. vasárnapja A év

Egy Jézus által sokszor végbevitt egyszerű gyógyítási jelenetnek indul a történet, amit a mai evangéliumban hallottunk, amely a végére azonban nagyobb távlatokat nyer.

·    „Jézus útközben látott egy vakon született embert. Tanítványai megkérdezték tőle: ,,Mester, ki vétkezett, ez vagy a szülei, hogy vakon született? Jézus ezt felelte: ,,Sem ez nem vétkezett, sem a szülei. Mindez azért van, hogy megnyilvánuljanak rajta Isten tettei. E szavak után a földre köpött, sarat csinált a nyállal, a sarat a vak szemeire kente, és így szólt hozzá: ,,Menj, mosakodj meg a Siloe tavában. Ő elment, megmosdott, és amikor visszatért, már látott.”

Olyan szembetűnő rajta a változás, hogy egyesek fel sem ismerik

·    „A szomszédok, és akik azelőtt koldusként ismerték, így szóltak: ,,Nem ez az, aki itt ült és koldult?” Egyesek azt mondták, hogy: ,,Ez az!” Mások pedig: ,,Nem, csak hasonlít rá.” Ő azonban kijelentette: ,,Én vagyok az!”

Elmeséltetik vele a történteket

·    „Erre megkérdezték tőle: ,,Hogyan nyíltak meg a szemeid?” Ő azt felelte: ,,Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, megkente vele a szemeimet, és azt mondta: »Menj el a Siloe tóhoz és mosakodj meg!« El is mentem, megmosdottam, és most látok.”

Oda viszik a farizeusokhoz. Miért?

·    „Erre az embert, aki nemrég még vak volt, odavitték a farizeusokhoz. Aznap ugyanis, amikor Jézus sarat csinált és megnyitotta a vak szemét, szombat volt.”

Nekik is elmondja gyógyulása történetét – immár harmadszor halljuk

·    ,,Sarat tett a szememre, megmosdottam, és most látok.”

Hogy igazán mi történt, az nem érdekli a farizeusokat, más érdekli őket:

·    „A farizeusok közül egyesek megjegyezték: ,,Nem Istentől való az az ember, hiszen nem tartja meg a szombatot.”

De nem osztja mindenki a farizeusok véleményét

·    „Mások azonban így szóltak: Bűnös ember hogyan tudna ilyen csodákat tenni? És szakadás támadt köztük.”

A vita hevében újra előveszik a vakot

·    ,,Te mit gondolsz arról, aki megnyitotta szemeidet?” Ő azt felelte: ,,Hogy próféta!”

Látszik, hogy itt már egy koncepciós per van készülőben

·    Akik ilyenre készülnek, azok számára már nem az igazság fontos. Az ilyeneket már nem érdeklik a tények. Az ilyeneket már az sem győzi meg, amit a saját szemükkel látnak. Átformálják a valóságot. Így folytatódik az evangéliumi elbeszélés:

„A zsidók ekkor már nem is hitték el neki, hogy vak volt és újra lát, olyannyira, hogy előhívatták a szüleit, és megkérdezték tőlük: ,,Ez a ti fiatok, akiről azt állítjátok, hogy vakon született? Hogyan lehet, hogy most lát?” Azok ezt válaszolták: ,,Azt tudjuk, hogy ez a mi fiúnk, és hogy vakon született. De hogy most miért lát, vagy ki nyitotta meg a szemeit, azt nem tudjuk. Kérdezzétek meg tőle magától, hisz megvan a kora, hogy magáról beszéljen!”

Az evangélista ki is mondja, hogy itt valóban egy koncepciós per van készülőben, és már nemcsak az van veszélyben, aki ellen készül ez a per, hanem azok is, akik támogatják őt. Beindulnak a félelmi reakciók. Ezért nem állnak ki még a szülők se egyértelműen gyermekük mellett. És ezt le is írja az apostol, aki tanúja volt a történteknek:

·    „A szülők azért mondták ezt, mert féltek a zsidóktól. A zsidók ugyanis ekkor már elhatározták, hogy aki Jézust Messiásnak meri vallani, azt kizárják a zsinagógából. Ezért mondták a szülei, hogy megvan a kora, kérdezzék meg őt.”

Itt már folyik a megfélemlítés, hogy minél inkább elszigeteljék az embereket Jézustól

·    Másodszor is hívták tehát a vakon született embert, és negyedszerre is ugyanazt kérdezik tőle. De erre már elveszíti a türelmét, és ellentámadásba megy.

·    ,,Miért akarjátok újra hallani? Csak nem akartok ti is a tanítványai lenni?”

·    És mostmár egészen bátor lesz, egyértelműen tanúságot tesz Jézus mellett:

·    „Mióta a világ világ, sohasem lehetett hallani, hogy valaki megnyitotta volna egy vakon született szemeit. Ha ő nem Istentől volna, nem tehetett volna semmit.”

·    A zsidók erre egészen durván bánnak vele

·    ezt felelték neki: ,,Te oktatsz minket, aki mindenestül bűnben születtél?” És kitaszították őt.”

A vakon születettnek már nincs veszítenivalója. Vállalja bátran a Jézus melletti kiállást. És Jézus megjutalmazza érte. Miután meggyógyította testi szemeit, megnyitja lelki látását is.

·    „Jézus meghallotta, hogy kitaszították. Amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: ,,Hiszel-e az Emberfiában?” Ő így válaszolt: ,,Ki az, Uram, hogy higgyek benne?” Jézus ezt felelte: ,,Látod őt, aki veled beszél: ő az!” Mire az ember így szólt: ,,Hiszek, Uram!'' És leborult előtte.

És ezek után Jézus tesz egy olyan kijelentést, amely értelemezi ezt az egész helyzetet, helyére tesz minden szereplőt nemcsak ebben az evangéliumi jelenetben, hanem minden korban, egyszersmindenkorra

·    ,,Ítélkezni jöttem e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, megvakuljanak.”

Ez így önmagában egy fatalisztikus kijelentésnek látszik, de pontosítja ezt a jelent végén való rövid párbeszéd Jézus és a farizeusok között.

·    „Meghallotta ezt néhány körülötte álló farizeus, és megkérdezte: ,,Csak nem vagyunk mi is vakok?” Jézus így felelt: ,,Ha vakok volnátok, bűnötök nem volna. De ti azt mondjátok, hogy láttok, ezért megmarad bűnötök.”

Hogyan kell ezt érteni?

·    Jézus már nem magyarázkodik, hanem tesz egy kemény, egyértelmű kijelentést.

Itt vannak segítségünkre ennek a kijelentésnek a megértésében a szentmise többi olvasmányai.

·    Az ószövetségi olvasmány azt mondja, hogy a látók nem mindig látnak, sokszor csak a külsőt nézik. És ráadásul itt nem is akárkiről van szó, hanem az úrnak egy prófétájáról, aki látszat szerint ítél.

·    „Ne a külsejét és magas termetét nézd, mert hisz elvetettem. Isten ugyanis nem azt nézi, amit az ember. Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban a szívet.”

A szentlecképen Pál apostol azokhoz fordul, akik a pogányságból tértek meg, és a megtérés előtti és utáni állapotukatt úgy hasonlítja össze, mint a sötétséget és a világosságot. Előtte sötétségben voltak, a megtéréssel a világosságba kerültek.

Az Evangéliumi versben pedig maga Jézus mondja saját magáról: „Én a világ világossága vagyok. Aki engem követ, övé lesz az élet világossága”

Jézus a világ világossága. Hozzá képest minden egyéb sötétség. Még a jószándékú, az Isten útján járni akarók is homályban botorkálnak, csak tapogatóznak maguktól. Hát még azok, akik nyíltan szembeszállnak vele, sőt elítélik őt…

Nem volt egyszerű tisztán látni már Jézus korában sem. Ma még bonyolultabb a helyzet, mert mai ellenségei, a mai farizeusok sokkal kifinomultabb manipulációs eszközöknek vannak a birtokában.

Hol válik el az, hogy vak lesz-e az ember vagy látó? Hol válik el az hogy Jézus mellett vagy ellene áll ki az ember?

A látás a tudásnak is, a hitnek is a szinonimája a jelen esetben. Tehát így is feltehetjük a kérdést, hogy miért hisz az egyik ember és miért nem a másik? Jézus egyenesen így is teszi fel az általa meggyógyított vakon születettnek a kérdést: „Hiszel-e az Emberfiában?”

Van bűnös hitetlenség, bűnös tudatlanság és bűntelen.

·    Bűntelen annak az embernek a tudatlansága, akinek nem hirdették még egyértelműen, meggyőzően az evangéliumot, és ezért utasítja azt el.

Bűnös annak az embernek a tudatlansága, aki minden ismeret birtokában van, de elutasítja mégis – gőgből, kényelemszeretetből, haszonlesésből, anyagi érdekből, vagy más hasonló motívumokból.

·    Az ilyen emberek inkább meghamisítják az igazságot, nem vesznek róla tudomást, vagy ha választásra kényszerülnek egyértelműen megtagadják azt, gyilkosaivá válnak. Istengyilkosokká, Jézusgyilkosokká, hiszen ő maga az igazság.

Ennek a bűnös tudatlanságnak, sőt ködösítésnek, megtévesztésnek, manipulációnak ma nagy méretekben tanúi lehetünk a világban

·    A színen látszatszereplők vannak, politikusok, különféle funkcionáriusok, akiket megfizetnek azok, akik a háttérből irányítják a folyamatokat.

A valódi célokat, történéseket, tényeket eltitkolják. Helyette mindenféle hazugságokat, álmagyarázatokat tárnak a világ elé.

Sokan bosszankodnak azon, ami a világban, a politikában zajlik, különösen így választások előtt.

·    De ha még tudna az ember a politikai választások alkalmával a jó és a rossz között választani…

Sajnos nem tud, csak a nagyobb rossz, és a nagyobb rosszak, és a kisebb rossz és kevésbé rosszak között.

A világi politika szennyes, de sajnos nem mondható el, hogy a magos egyházpolitika egészen tiszta lenne. De nem lényegénél fogva van ez így, hanem amiatt, hogy az egyházak is hatalmi tényező, és a politikai hatalmat manipulálók manipulálni próbálják az egyházakat is.

Mit tehet hát ma egy egyszerű hívő?

·    Ma könnyen hasonló helyzetbe kerülhet, mint amiről a Jn 12,42-45-ben van szó:  „Még a tanács tagjai közül is sokan hittek Jézusban, de a farizeusok miatt nem vallották be, nehogy kizárják őket a zsinagógából. 43Mert többre tartották az emberek megbecsülését, mint az Isten dicsőségét. 44Jézus azonban fennhangon hirdette: „Aki hisz bennem, nem bennem hisz, hanem abban, aki küldött, 45s aki lát, azt látja, aki küldött. 46Világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz bennem, ne maradjon sötétségben.

-> 2Tim 1,12 tudom, kinek hittem, és biztos vagyok benne: elég hatalmas ahhoz, hogy rábízott kincsemet megőrizze addig a napig.

Ma mindennél fontosabb a Jézusba vetett személyes hit, hogy nagyon Ismerje az ember az evangéliumokat és az Újszövetséget.

És aktuálisabb a mai korban Avilai Szent Teréz mondása, mint a saját korában:

·    Ne higgyetek ti senki másnak, csak akinek az élete az Úr Jézus életét tükrözi vissza!

És ugyanúgy nagyobb az aktualitása ma Péter apostol szavainak, amit a Főtanács előtt mondott, mint a saját korában:

·    „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek.” (ApCsel 5,29)