Szent István napjának a délutánját a Szent Anna-Réten töltöttük.

A kegyelmek egyre erősebben, egyre szemmel láthatóbban áradnak ezen a helyen.

Két szóbeli és két képekkel bemutatott tanúságtételt osztunk meg ezennel.

Egy hölgy írta Szent István király vigíliáján a következőket:
Ismét imádkozom a kápolnánál. Bensőmben ezeket a gondolatokat kapom:
Gyermekeim elfelejtettétek, hogy ez az imahely miért épül?
Épül, nem rombol, nem széthúz, hanem épül végre, épül ezen a helyen valami.
És miért?
Engesztelésül, engesztelni az Urat, a bűnökért, a világ bűneiért.
Engesztelés, épülés, összefogás, megbékélés.
Ezzel szemben: Elégedetlenség, gőg, megosztás, rombolás.
Milyen könnyű is a helyes ösvényről letérni.
Milyen könnyű egy jó szándékot, helyes ügyet
kiforgatni, elárulni.
De bízzatok,  Szeplőtelen Szívem végül győzedelmeskedni fog!…
Csatlakozzatok az engeszteléshez, békéljetek meg, az engesztelés a fontos, nem a vetélkedés!
Az Úr Jézus belelát a szívek rejtekébe, a szándékot, akaratot látja.
Ne kételkedjetek, higgyetek s örvendjetek végre!
Az engesztelés földjén kis kápolna áll majd, s ragyogása, szemlesütésre, pironkodásra indítja majd a kétkedőket.
Nagyboldogasszony napjának éjjelén egy kerecsen sólyom ült a kapunkra és vijjogott.
Jó érzéssel töltött el, arra gondoltam, hogy az ősök üzennek, hogy támogatásukat küldik.
Várom a holnapot, a réten…”
Egy kisebb, néhány napos lovas zarándoklat lezárása volt szentmisével és körmenettel a Réten.
A szentmisében megáldottuk az új kenyeret, és felajánlottuk hazánkat ezzel a felajánló imával.
Sokan kifejezték hálájukat azokért a kegyelmekért, amiket ott kaptak.
A körmenet után ketten is különlegesnek látszó felvételeket mutattak, és tovább is küldték. Az egyik hölgy ezekkel a szavakkal reflektált a küldött képekre, és írta le megtapasztalásait az épülő kápolnával kapcsolatban:

“Tegnap este, még átnéztem az átküldött fotókat…

17:36 órakor készültek a fotók… Az én képeim alapján legalább 1 percig látható volt a kék szinű épűlő kápolna… Előtte és utána nagyon erős Nap tevékenység kísérte…
Gyakran kimegyek az épülő kápolnához… Sok munka folyamatot le is fotóztam…  vannak fényjelenségek a kápolna körül….
Medjugore zarándok helyen sokszor jártam, – ott éltem át  Nap csodát… Akkora élmény és úgy bele vésődik  testünkbe – lelkünkbe, hogy rögzül egy kimondhatatlan vágy az újra látásra…. Ami ugyan úgy nem ismétlődik meg… Mindig más és más…”
A középső kép a torony oldaláról fényképezve készült. Ezek a valóságos színek. Jól látható a beton szürke színe.  A két szélső a körmenet alatt készült a túloldalról (csak a torony teteje látszik) Ahogy a készítője fogalmazott:  “A Kápolna királykék színben ragyogott…”
Íme a körmenet alatti naptevékenységről néhány kép: