1998-ban alakult az  imacsoportunk  egy SZENTLÉLEK SZEMINÁRIUM elvégzése után. A pestszentlőrinci Szent István Király Plébánián szalézi atyák által megismertetett „TÖBBLET ENGESZTELŐ IMAÓRA” füzetből imádkoztuk minden kedden a  – Mindszenty bíboros atya által hitelesített – Natália nővérnek Jézus és a Szűzanya által kértek alapján összeállított imádságait édes Hazánkért, ill. a füzetben megadott engesztelő imaszándékokra. 2009-ben az imacsoportunk átalakult ill. kibővült szándékaiban és kiegészült a SZERETLÁNG imafüzetbenBővebben

Feliratkozom a találkozóra. Jó lesz együtt engesztelni a testvérekkel. Én egyéni engesztelést végzek. Figyelembe veszem a magánkinyilatkoztatásokat, a szabadkőművesség rombolásait az Egyházban, a világban lévő eseményeket. Inkább globális eseményeket és csoportokat veszek számba az imaszándékaim felajánlásakor. Szándékaim nagyon sok mindenre kiterjednek, amit nem sorolok fel. A szándékok kehelybe helyezése őrangyalom segítségével a leghatékonyabb imaforma, ezért igyekszem naponta Szentmisén részt venni és az Egyház által kínáltBővebben

Szeretnék többet tudni az engesztelés módjairól és egy közösséghez csatlakozni. Egy éve mindennap imádkozom a Rózsafüzért a Szűzanya szándékára és a világ bűneiért engesztelésül. Ez az ima arra indított hogy,  péntekenként böjtöljek szintén a Szűzanya szándékára és a bűnösök megtéréséért. Nemrégiben láttam a Mária Natália nővérről és a Szent Anna réti Engesztelő Kápolnáról egy filmet. Nagyon mélyen érintett, hogy a Szűzanya kérése még nem teljesült Bővebben

Ezt az imát a május 15-én elhunyt Jancsó Imre atya a börtönben töltött évei alatt írta a „Jézusomnak szívén megnyugodni jó” dallamára. Azóta is minden nap elimádkozta. Imádkozzuk érte is!Bővebben

2011. május 21. én került sor az Engesztelők I. Országos Találkozójára a váci Szent Anna Piarista Templomban. Az ebédszünetben lehetőség nyílt a Szent Anna rét ügyét a szívükben hordozó engesztelő lelkületű híveknek a Szent Anna rét ügyéről eszmét cserélni, és az alábbiakban egyetérteni. Mi a ma engesztelői vagyunk, nem szolgálhatjuk a Szent Anna rét ügyét szívünkben nehezteléssel Sokakat foglalkoztat napjainkban is az engesztelő kápolna kérdése,Bővebben

Boldog Özséb *Esztergom, 1200 körül Nevéhez fűződik a magyar eredetű szerzetesrend, a pálosok alapítása és megszervezése,amely mind vallási, mind művelődésügyi téren igen jelentős szerepet játszott nemcsak hazánk, hanem a szomszédos népek kultúrájának történetében is Az egykori esztergomi kanonok lelkét és szándékát — mint minden szentét — a szenvedések érlelték meg. A tatárjárás idején a válságból kivezető utat az egyéni példaadásban, az engesztelésben, a szeretetben ésBővebben

Szent István királyunk feleségét első életrajzírója szerint a nép rögtön halála után szentként kezdte tisztelni. Bár hivatalosan sem szentté, sem boldoggá nem avatták, tisztelete azóta is – mind Magyarországon, mind pedig szülőhazájában, Németországban – a mai napig tart. Német földön, Bajorországban született, hercegi családból. Rokonságban állt az előtte és az akkor uralkodó német-római császári családokkal és a bizánci uralkodóházzal is. Három testvére volt. Legidősebb bátyjaBővebben

Margit egy viszonylag jómódú családban született. Apja paraszti sorból királyi jegyzővé küzdi fel magát. Nem panaszkodhat belső, öröklött tulajdonságok dolgában sem. Jellemvonásai, melyek végig kísérik: józan paraszti gondolkodás, mesterkéltség nélküli természetesség, szeret nevetni, szórakozni, kedveli a társaságot, de igen érzékeny lélek és érzékenysége erős undorokban is kifejeződik, nem tudja megenni például a sajtot. Amikor szerzetbe lép, fivére kiköti, hogy nem fogják arra kényszeríteni, hogy sajtotBővebben