Gyermekeim! (Mt 7, 21,24 – 27) Amikor a templomban tanítottam, mindig voltak olyanok, akik kíváncsiskodó, tőrbe csaló kérdéseket tettek fel nekem. A főpapok nem értették meg „miféle hatalommal teszem ezeket. Ki adta nekem a hatalmat ehhez?” Azonnal felismertem a kérdésük mögött rejlő indítékokat, ezért én is megkérdeztem tőlük, „Honnan volt János keresztsége?” Hosszas tanakodás után, mégis visszautasítottak engem, ezért én is megtagadtam válaszomat tőlük. AzértBővebben

Gyermekeim! (Mt 15, 29 – 37) Amikor a Galileai-tóhoz tartottam, fölmentem egy hegyre, és leültem. Akkor nagy sokaságot hoztak lábaim elé: sántákat, bénákat, süketeket, vakokat és mindenféle betegségben szenvedőket. Meggyógyítottam valamennyit, és amikor ezt látta a nép elámult és dicsőítette Izrael Istenét. Megsajnáltam őket, mert harmadnapja kitartottak mellettem étlen-szomjan. A tanítványok nem tudtak annyi kenyeret és halat összegyűjteni, hogy az elég legyen ennyi embernek. MiutánBővebben

Gyermekeim! (Mt8,5-11) Vajon elmondhatom rólatok is, mint a kafarnaumi századosról, hogy „ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben?”Ki tudjátok mondani, amit ő mondott: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Csak szólj, és szolgám meggyógyul?” Amikor valakiért közbenjártok, mennyire működik bennetek erős hit, hogy megteszem, azt, amit kértek tőlem? Mert ha bizonytalanul, és félszegen imádkoztok érte, akkor ne gondoljátok, hogy megadtatok neki minden segítséget! Az imábanBővebben

Gyermekeim! (Mt24, 37-44) Hatalmas erővel kiáltok hozzátok: Virrasszatok! A mai evangéliumi szakaszban is erre hívom fel figyelmeteket. Ez a figyelmeztetés sokkal aktuálisabb, mint gondolnátok! Kit nevezek virrasztó embernek? Azokat, akik minden helyzetben készen állnak a megmérettetésre. Akik tisztán és feddhetetlenül élnek, és akik törekednek szent akaratomat elfogadni és teljesíteni. Nem is olyan egyszerű ezt megtenni. Csak annak lehetséges, aki gyakorolja a lemondás általi önmegtagadást, ésBővebben

Gyermekeim! (Mt 4, 18 -22) Amikor a galileai tenger partján jártam, elkezdtem tanítani az embereket. Ahogy Keresztelő János is bűnbánatot hirdetett, nekem is első cselekedetem volt, hogy mondjam: „Tartsatok bűnbánatot, mert közel van a mennyek országa.” Színre lépésemmel elérkezett az idő, hogy komolyan készüljenek az emberek bűnbánattal a megtérésre. A második cselekedetem az volt, hogy összegyűjtsem a tanítványokat, akiket ott helyben találtam, és megszólítottam őket.Bővebben

Gyermekeim! Jeruzsálem pusztulására előre figyelmeztettem a zsidókat. „Amikor hadsereg veszi körül, tudjátok, hogy elérkezett a pusztulása.” „Ezek a bosszúállás napjai, hogy beteljesedjék, amit az írás mond.” (LK 21, 20-28) Jeruzsálemet valóban lerombolták a pogány rómaiak. Hatalmas öldöklést hajtottak végre, és aki életben maradt, azokat fogságba hurcolták. Jeruzsálem pusztulása, mintegy előképe annak, ami még ezután fog bekövetkezni, az utolsó ítéletkor. Dicsőséges eljövetelem idején fog mindez bekövetkezni,Bővebben

Gyermekeim!  A világ végéről szóló jövendölésről (LK 21,5-11) nem azért beszéltem, hogy rémületben tartsam az emberiséget, hanem azt akartam vele jelezni, hogy ez a világ el fog múlni. Mindezeknek a szörnyűségeknek, amiket mondtam, előbb be kell következnie, „de ezzel még nem lesz itt a vég.” Komolyan figyelmeztettem az emberiséget, hogy a bűnöknek következményei lesznek. Mivel sem a napot, sem az órát nem tudhatjátok, ezért úgyBővebben

Gyermekeim! Katalin művelt családból származott. Tanulmányai során ismerte meg a kereszténységet. Tökéletesen vállalta a hivatását, amikor ellene mondott a császár parancsának, aki megkövetelte, hogy a bálványok tiszteletére rendezett áldozatokon vegyen részt. Bátran a császár elé lépve keresztvetéssel tett tanúságot hitéről. Ezzel a tettével bizonyította, hogy engem akar követni. Sőt, még el is marasztalta az uralkodó zsarnokságát. Több férfi próbálta őt visszatéríteni a római hitre, deBővebben

Gyermekeim!  Szent Cecília a harmadik században született, előkelő családban élt, szülei házasságra szánták.  Még kora ifjúságában eljegyeztem a magam számára, amelyet szüzességi fogadalmával pecsételt meg. Szülei, mégis rákényszerítették a házasságra, de amikor férjét kíváncsivá tette az a titok, amit elrejtett előle, olyan ékes szavakkal beszélt rólam, hogy maga is megkeresztelkedett, és felismerte Cecília titkát, hogy mekkora kegyelem rejlik a szüzesség fogadalmában, ezért ő is követteBővebben

Gyermekeim! Édesanyámat örök példaként állatom elétek, akinek a templomban való bemutatását ünnepeljük, mert ezen a napon kapta meg a Mária nevet. Az evangéliumi részben (Mt 12,46-50) pont az ő alakja emelkedik ki magasan, amikor rámutattam a körülöttem állóknak, hogy mindaz. aki „teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem, és anyám.”  A Szűzanyát, a kereszt alatt, Jánoson keresztül nektek adtam, hogy megtanuljátok tőle, hogyan teljesítetteBővebben