VI. fejezet
Magyarországra vonatkozó közlések
Bevezetés
E közlésnek is két csoportja van: egy része még a második világháború előtt került lejegyzésre. Más részét jóval utána, a nővérrel való személyes találkozások során jegyezték le. Lényegük egyetlen szóban kifejezhető: engesztelés! Jézus és Szűz Mária engesztelést kíván ettől az országtól; tőlünk, hogy ne legyen kénytelen elpusztítani azt, amin könyörülni akar. Minden olvasó, önmagába tekintve, lemérheti, mennyiben tesz eleget a kérésnek. Engesztelésen Jézus életünk jobbítását érti. „Aki eddig káromkodott, az dicsérjen, aki lopott, az adjon, aki gyűlölt, az szeressen stb … .”
Jézus, Natália nővéren keresztül, semmi újat nem kíván tőlünk, mindent megtalálhatunk a Szentírásban.
De van azonban mégis valami, ami e szövegek olvasásakor az újdonság erejével hat. Egy világméretű engesztelési mozgalomról van szó, amelynek Magyarországról kell kiindulnia, s elterjednie az egész világon.
A mi feladatunk az engesztelés
A SZŰZANYA MAGYARORSZÁGOT SAJÁT TULAJDONÁNAK NEVEZI, EZÉRT MAGY ARORSZÁGTÓL KÜLÖNLEGES ENGESZTELÉST KÍVÁN
Az engesztelést a Szűzanyával kell végeznünk, saját bűneinkért, és a hitetlenség bűneiért.
1940 – Szűzanya szavai:
„Szent István az országot a mennyei Atyától kapta, és mivel fia meghalt, örökségül Nekem adta. Én ezt az örökséget elfogadtam. Más országok is felajánlották magukat Nekem, de örökségem csak ez az egy ország. Történelmében megjárta a keresztutat, de soha el nem pusztul.”
Az Úr Jézus szavai
A háború előtt: „Anyám országát szeretném megkímélni, ha akad elegendő számú engesztelő lélek.”
„Terveim vannak ezzel az országgal. Tartsatok bűnbánatot, engeszteljetek, nehogy eltörölni kényszerüljek ezt az országot. Meg akarok ugyanis könyörülni rajta. Azt akarom, hogy az engesztelés jó illata szálljon fel Szívemhez a magyar földről, és járja át az egész világot Anyám országát meg akarom tisztítani, áldani, és Szívemhez vonni.
Ha a magyar nép megszűnik vétkezni, mindenekelőtt a tiszta erkölcs ellen, nem káromkodik, tisztelettel ejti ki Szeplőtelen Anyám nevét, bűnbánatot tart, és engesztel, eljövök, és kegyelemmel gazdagon felruházom őt. Amint a megváltás a betlehemi istállóból indult, úgy fog elindulni Magyarországról nagy művem: a bűnök eltörlése, a lelkek megszentelése, a sátán letaszítása (lásd: pl. Szeretetláng elterjedése innen indult, amely a sátán megvakításával jár), az Én győzelmem.
A magyar nép elnyeri tetszésemet, Édesanyám iránti tiszteletéért, és szeretetéért” Akkor bemutatta nekem Jézus Magyarország és az egész világ reményteljes jövőjét.
„Magyarország engesztelésért kész vagyok az egész világon könyörülni!”
1939 és 1940-ben Natália nővérnek az Úr Jézus konkrétan körvonalazta, milyen engesztelést kíván Magyarországtól. Ezeket a közléseket az Egyház szigorúan megvizsgálta. (Krasznay Jenő püspöki titkár, P. Biró és Müller Lajos jezsuita atya. Utóbbi szerzője az egyetlen magyar nyelvű műnek, mely még a 30-as években jelent meg: Aszkétika és Misztika.)
Az Úr Jézus által kért engesztelés
Magyarországtól, és a világtól:
- 1. Imádság és böjt. „Keresem és kérem gyermekeimet, böjtöljenek, imaórákat végezzenek, ezalatt ne csak szóbeli imákat mondjanak, hanem maradjanak Mellettem, tartsanak bűnbánatot, de mindent Szeplőtelen és fájdalmas Anyám Szívével egyesülve. Imádkozzák a rózsafüzért. – A kolostorokban éjjel-nappal szünet nélkül tartsanak szentségimádást, szünet nélkül felváltva mondják a rózsafüzért és ostorozzák magukat.
- Az egyháziak ne viseljenek címeket, és osszák el minden vagyonukat a szegényeknek. (A világháborús összeomlás előtt!)
- 3. Sok buzgó gyermekem közösségeket alkosson (ma imaközösségnek mondják őket), amelynek célja az legyen, hogy Szeplőtelen Anyámmal együtt engeszteljenek Engem.
- Megdicsőít és megvigasztal Engem már az is, hogy Szeplőtelen Anyám képét viselik pénzérmeiken, de mennyivel nagyobb örömöm lenne az, ha mindenki az Ő képét viselné szíve fölött. (pl. skapuláré, csodásérem).
- Szűnjenek meg a káromlások, a nyelv rettenetes bűnei.
- Tartsátok meg a 9 elsőszombatot Szeplőtelen Anyám tiszteletére, és az Én engesztelésemre, amelyhez számotokra olyan sok kegyelmet fűztem!
- Akarom, hogy Édesanyám, mint a Világ Királynőjének tisztelete, Magyarországról induljon el.
Mindaz, amit a Világ Királynője tiszteletéről írtunk, sokkal bővebben lett az akkori Szentatya elé terjesztve, s XII. Piusz pápa felkarolta. (Ő saját személyére, a Vatikánra vonatkozólag a Szűzanyától is kapott közléseket, döntéseiben segítséget: pl. hogy a bombázások alatt ne hagyja el a Vatikánt, stb.) A Szentatya 1954-ben Mária évében ünnepet is rendelt a Világ Királynője tiszteletére.
- Az Úr Jézus, de a Szűzanya is kérte: „Az Egyház készítsen Nekem egy helyet, ahová kegyelmeimmel leszálljak, hogy innen megtérésre hívjam kedves bűnös gyermekeimet az egész világon.”
– Jézus itt egy engesztelő kápolna felállítására utal.( Lásd az engesztelő kápolna leírását.)
HOGYAN FOGADTÁK AZ ÚR JÉZUS FELSZÓLÍTASÁT AZ ENGESZTELÉSRE?
Az engesztelést sok buzgó lélek megkezdte. Volt, aki 40 napos böjtöt tartott, ostorozták magukat, imádkozták a rózsafüzért, de a felhívás elmaradt, és a szervezett engesztelést nem kezdték meg.
Sok idő telt el azzal is, vajon Istentől jönnek-e a közlések? Az Úr Jézus 3 éven belül kérte a nagy engesztelések megkezdését. Az Úr Jézus sürgetett: „Legyetek bátrak és buzgók. Ne álljatok ellen akaratomnak, mikor eltévedt, bűnös népemet (egyháziakat is) vissza akarom vezetni Szívemhez, és Üdvözíteni akarom őket áldozataitok által.”
”Ne kívánjátok, hogy ügyemet csodával bizonyítsam. Ha hisztek, megmenekültök; ha nem, bűnhődni fogtok. (Jézus ezt a második világháború kezdetén mondta)”
Az elöljárók azt üzenték Jézusnak általam, hogy a földeket nem tudják elosztani, mert akkor mivel segítik majd a szegényeket? Továbbá, hogy az engesztelés 4–5 év múlva kezdődhet csak el.
Jézus válasza: „Leányom mondd meg, hogy az engesztelés nem 4 vagy 5 év múlva, hanem azonnal kezdődjék már el, hogy megmenthessem a lanyha papokat és minden kedves bűnös gyermekemet, hogy szent életre vezethessem őket. Máskülönben nem hagyom büntetlenül vétkeiteket.”
„Vagy készen vagytok vállalni a felelősséget a lelkekért, akik e késedelem miatt elvesznek, mert súlyosan vétkeznek? Háromszor is gondolják meg, mielőtt kimondják a választ!”
„Jöjjetek, adjatok lelkeket! Ne féljetek a munkától! Talán megütköznétek egy anyán, mikor látjátok, hogy halálos veszélytől meg akarja menteni fiait? Nem nagyobb-e a szeretetem egy anya szereteténél?”
„Szeressetek Engem, ahogy Én szeretlek titeket. Akarjátok azt, amit Én akarok.
Engeszteljetek, tartsatok bűnbánatot! Bízzatok Bennem, és szeressétek egymást.
KÍVÁNOM, HOGY AZ EGÉSZ VILÁG MEGHALLJA HÍVÁSOMAT, VÁLASZOLJON RÁ ÉS MEGTEGYE, AMIT KÉREK!”
Megkérdeztem Jézust:
– Hogyan végezzük az engesztelést?
– Bizalommal és kitartással. Ha elfog benneteket a lanyhaság, félelem, vagy hidegség, vessetek egy pillantást a keresztre, vagy az Oltáriszentségre. Mindenki tudatában legyen annak, hogy akaratomból és szeretetemből él.
A test engesztelésre (úgy is engesztelhetünk, ha valami örömet köszönünk meg Istennek, például a természet szépségeit),
a lélek imára és hódolatra,
a szív pedig szeretetre és boldogságra van teremtve.
A Szeretet Én vagyok. Szeretetem gyümölcse pedig az öröm és a béke. Meg akarom ajándékozni a világot szeretetem gyümölcseivel: a békével és a boldogsággal.”
„Ha nem engeszteltek, az egész világ elpusztul a bűnök miatt.” Jézus megmondta nekem, hogy a háborúk nemcsak a nemzetek egymás elleni gyűlölete miatt vannak, hanem az emberek bűnei miatt is. Láttam, hogy a bűntől való megtisztítás az egész világra irányul.
– Kérdeztem Jézust, meddig engeszteljünk? – „Engeszteljetek életetek végéig!”
De az engesztelésre való felhívásról csak igen kevesen tudtak, és végül is nem kezdődött meg az olyan mértékben, ahogy Jézus kívánta, nem lett a világ elé sem tárva. Jézus az egész világtól kérte az engesztelést, csak Magyarországtól várta a kiindulást, és a példaadást.
Jézus fájdalmasan vette tudomásul szavainak semmibevételét: – ”LEÁNYOM, VÉREDDEL ÍRJAD AZ ILLETÉKESEKNEK: AMIT KÍVÁNOK, AZT EL IS ÉREM, AMIT AKAROK, AZT MEGVALÓSÍTOM, HA NEM ÁLTALUK, AKKOR MÁSOK ÁLTAL!!!
– „A rózsák, amit ezen a véres földön ültettem, egyszer virágozni fognak.” Valahányszor az Üdvözítő Magyarországról szólt, éreztem, hogy meg akar minket menteni, és általunk az egész világot boldog, békés korszakba vezetni.
– „Hálátlan és kemény nyakú Nekem szentelt lelkek! Mivel terveimet meghiúsítottátok, magatokra vonjátok az igazságos csapásokat, és nemcsak magatokra, az egész világ szenvedni fog az engesztelés lanyhasága miatt.”
Láttam azt is, hogy a II. világháború után a nemzetek között nagy zűrzavar és gyűlölködés támad, sőt még az Egyházban is – a bűnök és a hitetlenség miatt. Az Úr Jézus megszólalt eközben: „Atyám jobbja eltörli azokat, akik a kegyelem ellenére nem javulnak meg.” – Láttam a világra váró katasztrófát, és sok lélek romlását. A világ nagy része romhalmaz volt. Jézus mérhetetlen fájdalommal nézte, és amikor rémületemet látta, vigasztalt: – „Nem lesz így, ha megtér a világ.” – „Csakis az igazak engesztelése miatt tartom fönn a világot.”
A Szent Szűz eltávozik Magyarországról
1944-ben történt, amikor egyszer az Oltáriszentség előtt imádkoztam, megjelent a Szent Szűz, mint a Világ Királynője. Kimondhatatlan fájdalommal szemlélte hazánkat. Megrázó volt, ahogy később szótlanul továbbhaladt. Olyan mértékben, ahogy távolodott, nyomult be az országba a bűn, a hitetlenség, Isten és a felebaráti szeretet megvetése. Ezt látva rémülten felkiáltottam:
– Anyánk, Anyánk! Könyörgök, maradj velünk!
Ha elhagysz bennünket, végünk van!
A Szent Szűz távozóban egy pillanatra megállt, és amint visszatekintett, szemében kimondhatatlan fájdalom honolt. Szomorúan így felelt:
– „Nem, Leányom, nem maradhatok. Most mennem kell. Szentséges Fiam akarata ez. De nem hagylak el titeket végleg. Ha helyet készíttek Nekem a szívekben, visszatérek.”
Amikor a háború és a vele járó szenvedés tombolt az ország fölött, és láttam, hogy a nép könnyezve jajdul fel és egymástól kérdezik: Jaj, mi lesz velünk? Elpusztulunk? – akkor az engesztelő imaóra alatt Jézushoz fordultam: „Jézusom, könyörülj a szenvedőkön!” – Ő megnyugtatott és így bíztatott :
– „Gyermekeim, kedves magyar gyermekeim! Ne féljetek, imádkozzatok! Szeretném minden magyar ház kapujára, és minden oszlopra arany betűkkel felírni: MAGYARORSZÁG NEM PUSZTUL, CSAK TISZTUL! – Magyarország a világ végezetéig él. SZEPLŐTELEN ANYÁM VELETEK VAN ÉS VIGYÁZ RÁTOK! EZÉRT SZERESSÉTEK ÉS AZ ENGESZTELÉST MINDENKOR VELE EGYÜTT VÉGEZZÉTEK!!!”
„Anyám országát szeretném megkímélni”
Jézus: „Szeretettel fogadom a háborúban kiontott vért is – de a Nekem felajánlott halál, az imádság és önkéntes áldozat nélkül – nem elégséges.
Ezért az a kívánságom, hogy egy-két személy minden kolostorban vállalja az engesztelés művét. Ezek az emberek éjjel-nappal imádkozzanak, és sokat böjtöljenek. Az elöljárók adják meg ehhez az engedélyt. Ne csak szóbeli imákat mondjanak, hanem merüljenek el az Én jelenlétemben, csöndben és mozdulatlanul. A bűnbánat szellemében hozzák engesztelő imáikat és áldozataikat, mindenkor egyesülve Anyám Szeplőtelen Szívével.”
Kísértések
Jézus kívánsága szerint, sokszor végeztem önostorozást és tartottam engesztelő órákat. Egy alkalommal a sátán megpróbált rábírni arra, hagyjak föl vezeklésemmel. Az sugallta, hogy ez a dolog nincs kedvére Istennek. Fölismertem a kísértőt és azt mondtam: „Azért is folytatom!” Erre eltűnt és megjelent Jézus: „Amit az ellenség most veled tett, azt fogja megkísérelni a többi, áldozatra kész lélekkel is. Sokan hallgatnak is rá. Ha a Nekem szentelt lelkek bizonyos lanyhaságot, hidegséget és félelmet tapasztalnak, vessenek egy pillantást a keresztre, a legszentebb Oltáriszentségre, és mondják magukban: E két szentséges Valóság által él hitünk, reményünk, szeretetünk, életünk és győzelmünk. – Ekkor e lelkek tapasztalni fogják az üdvös gyakorlat hatását. Erőt, kitartást, bátorságot, szeretetet és örömet sugárzok lelkükbe. Életük végéig is tartsanak ki ezek a lelkek az imádságban és az áldozathozatalban, mert a végső győzelmet és békét csak így biztosíthatom.”
Bűntenger
Jézus szüntelenül sürgetett, hogy a munkatársak kezdjék el a megtisztítás művét a kolostorokban és a világban. S láttam a bűnöket is, amelyeket az Üdvözítő tovább már nem tűrhetett: a nyelv vétkeit, a hiúságot, az erkölcstelenséget. Sok szerzetes csak ruháját tekintve szerzetes, bensőleg, azaz valójában nem az. Jézus nem ok nélkül sürgette a megtérést. Láttam a bűnök tengerét városokban, falvakban. Láttam az országban megszaporodott nyilvánosházakat, s a töméntelen vétket. Az Úr azt mondta: ha ezeket a házakat nem zárják be, nem könyörülhet meg az országon. Az Úr kifejezetten kívánta az egyházi és világi hatóságok föllépését ebben az ügyben. Ha másként nem – mondotta –, a törvény erejével kell megakadályozni e házak működését minden hivő üdvössége érdekében. (1945 óta nem működnek nyilvánosházak).
A lángostor
Ugyanebben az időszakban láttam a mennyei Atyát. Arca haragot tükrözött. Kezében sistergő lángostort tartott, amellyel lesújtani készült a világra. Nem akarta elpusztítani a világot, csak rettenetesen megfenyíteni. Azt is láttam, hogy ez a fenyítés milliók halálát okozná, bűnösökét és ártatlanokét egyaránt. De láttam ugyanakkor, hogy a Boldogságos Szűz az angyalok és szentekkel egyetemben sírva könyörög a világért. Az Üdvözítő ott állt szigorú arccal a könyörgő seregek és az Atyaisten között. A világra tekintett, majd hozzám fordulva ezt mondta: „Közöld papjaimmal, hogy hirdessék mindenütt: ha az emberek, és különösen a papok nem térnek meg, Atyám haragját nem lehet elhárítani országotok felől többé. Legfőképp a papok szívleljék meg szavamat, mert az ő bűneik sokkal jobban kihívják Atyám haragját, mint a világban élő emberek vétkei.”
Valamivel később, már 1944-ben, azt mondta nekem az Üdvözítő: „Közölni akarom általad az Egyházzal, hogy a világ háromnegyed részét a Nekem szentelt lelkek bűnei miatt éri a háború borzalmas büntetése.” Az Úr itt nem a bűnök számára, hanem súlyosságára gondolt. Ugyanakkor panaszkodott az engesztelés művének késlekedése miatt: „Fáj Nekem” – mondta–, „hogy választottaim nem teljes erővel harcolnak a nyilvános bűnök ellen, noha erre időt és erőt adtam nekik. Ismét fölhívtam őket, hogy az állami hatóságokkal együttműködve dolgozzanak a nyilvános bűnök megszüntetésén. A vér, amely most folyik, nemcsak a nemzetek gyűlöletének, hanem a rengeteg bűnnek is következménye. Sokszor megmondtam, Egyházam által nagy dolgokat kívánok megvalósítani. Ha azonban az emberek ehhez nem segítenek engesztelő áldozataikkal, akkor – jóllehet mindenható vagyok – vajmi keveset tehetek értük.”
Aki csak egyszer is látta Jézust, hogyan kér és könyörög, az semmit sem tud többé megtagadni Tőle. Az Úr ugyanis nem maga miatt kér, hanem miattunk, ugyanakkor nem érinti akaratunk szabadságát.
Áldozatos lelkek
Egy szentáldozás után az Üdvözítő egyszer közölte velem örömét: „Örülj Velem, Leányom, megleltem az áldozatos lelkeket. Az elöljárók ne támadják őket, ha böjtölnek, imádkoznak, virrasztanak és engesztelnek. Én a világot böjttel, virrasztással és szenvedéssel váltottam meg. Engesztelésen elsősorban az életmód megjobbítását értem. Vagyis: aki eddig káromkodott, az dicsérjen, aki lopott, adjon, aki eddig gyűlölt, ezután csak szeressen. Aki testének szolgált, lelkét szolgálja, s aki valamilyen parancsot eddig nem tartott be, tartsa be ezután, mert e nélkül nincsen bűnbánat. Szeretném látni, hogy minden kolostor, minden város, sőt minden hivő család házának kapuján ott világít a fölirat: „Engesztelés, az élet megjobbítása, áldozat!” Gyermekem! Mondd meg ezt mindenkinek, ha az engesztelés szelleme virágzik a lelkekben, irgalmasságot gyakorlok Magyarországgal és az egész világgal.”
Más alkalommal így szólt Jézus: ”Bár a bűnök fájdalmat okoznak Nekem, irgalmasságomban nem taszítom el a bűnösöket. Ám a legnagyobb fájdalmat az okozza, ha látom, hogy megvetik, és semmibe veszik az engesztelés művét. Ti, akik megfogadjátok szavamat, ajánljatok fel kárpótlásul áldozatokat és engesztelő cselekedeteket.”
„Üdv neked, Magyarország!”
Egy alkalommal, miközben az Úr szólt hozzám, megjelent előttem egy nagy kiterjedésű sötét és sűrű ködfelhő. Mögötte hirtelen nagy világosság támadt. Ahol a sugarak megjelentek, a köd eloszlott. Ez a látvány szép volt és vigasztaló. De láttam, hogy a sugarak csak egyik oldalán érik a ködfelhőt, csak az egyik oldalán világítanak. A másik oldal nem fogadta be a fényt, az továbbra is sötétség maradt. Megértettem, hogy mindez Magyarországra vonatkozik, és sokan vannak, akik megtértek és engesztelő életet folytatnak. Ekkor így szólt az Üdvözítő: „Üdv neked, Magyarország! Magyar papjaim, testvéreim, örüljetek Velem együtt! Íme, megérett engesztelésetek gyümölcse; ha továbbra is kitartóan engeszteltek, munkátok még csodálatos gyümölcsöket terem. Dicséret illeti a magyar népet, mert pénzérméin megőrzi Szeplőtelen Anyám képmását.( A két világháború között a két pengős pénzérméken Magyarország Védasszonya volt látható, térdén a Kis Jézussal, fényfelhő közepén fején a magyar koronával.) Ez nagy vigasztalásomra szolgál, megdicsőít Engem és Anyámat, földön és égen egyaránt. Sokan látták e pénzérméken Anyám képmását, s feléledt bennük a már-már elveszített hit, s így jutottak el végül az üdvösségre. Tudja meg ez a nép, hogy e Mária-kép miatt sok ellensége támad, s fog is még támadni. A sátán, az Én ellenségem, már régóta küzd e népért, hogy elpusztítsa, de nem lesz övé a győzelem! Támadnak majd férfiak, akiket sokan követnek, s akik arra törekszenek, hogy Anyám képe ne csak a pénzérmékről, hanem a szívekből is eltűnjék mindörökre.
A Nekem szentelt lelkeknek össze kell tartaniuk, s minden erejükkel meg kell akadályozniuk, hogy ezt a képmást eltüntessék a szívekből! Ha ez mégis bekövetkezik, az ország romlásnak indul, s Én leveszem róla áldó kezem; a föld vértől válik majd vörössé. Ha nem akarjátok, hogy a szívekből eltűnjék Anyám képmása, meg kell őriznetek a pénzérméken is,”
Az a közlés, mint Jézus tudomásomra hozta, az idős kormányzónak szólt. (Horthy Miklósról van szó.) Mivel azonban én nem értek a politikához, nem tudom, miért adta nekem Jézus ezt a megbízást.
„Nem mind!”
Jézus így szólt: „Papjaim, kedves apostolaim, az Én buzgalmammal hirdessétek a világnak az igazságot, és mondjátok mindenkinek, hogy bűnbánat nélkül pusztulás vár rá! A bűnbánat által megtapasztalja a csodát: kegyelemmel elhalmozom, és Anyám által megadom az ígért békét.” Amíg Jézus beszélt, alakjából fénysugarak törtek elő, szavaiból kimondhatatlan öröm áradt. Ez a fény és öröm beragyogta az Egyházat, a papi lelkeket és általuk az egész világot. Nagyon boldoggá tett ez a látvány. Majd Jézus elkomolyodott: „Nem mind!” Megértettem, hogy nem mindenkinek lesz hasznára ez a fényözön, mivel még az Úrnak szentelt lelkek közül sem tart mindenki bűnbánatot, s nem követi az engesztelés útját, különösen a városokban és a felsőbb társadalmi rétegekben.
Az Egyház üdve
Az Üdvözítő kérte, imádkozzam mindazokért, akik az Ő ügyében fáradoznak. Egyik kezével isteni Szívére mutatott, másikkal az engesztelés művére s így szólt: „Íme, titeket szerető Szívem nagy művei. Nagy kegyelem és áldás ez a földi Jeruzsálem számára. Ha megvalósul, örömmel tekintek az emberiségre és Szívem megnyugszik.”
Amikor az engesztelés műve virágzásnak indult, örömmel mondta: „Látod ezeket a lelkeket? Egy erő, egy lélek, egy szív dolgozik bennük, s ez Én vagyok! És nyomatékkal hozzáfűzte: “Papjaim akadályozzák az engesztelés művét, pedig egyedül az engesztelésnek köszönhetik, hogy eddig nem töröltem el a világot. Irgalmasságomban nem utasítom el a bűnösöket sem. Ha azonban az engesztelés művét megvetik és ócsárolják, fájdalmat okoznak Nekem. Mégis, szeretni akarom ezeket a gúnyolódókat is, és nem kívánom eltörölni a világot”
Az engesztelő lelkeknek pedig azt mondta: ”Szeretteim! Ne botránkozzatok meg, ha látjátok, hogy a világ, mivel hálátlan, a gúny és a megvetés köntösébe öltöztet Engem. Ne hátráljatok meg! A feltámadás csak a kereszthalál által történhet; de nem marad el az Én győzelmem, uralmam és vigasztalásom.”
Engesztelő imaórák
Az Úr kívánta, hogy a papok tartsanak engesztelő imaórákat. Ám az illetékesek semminemű megértést sem tanúsítottak. Akkor az Úr erélyesen, de még mindig az ő megszokott szeretetével így szólt: ”Ó vak és hálátlan papjaim, miért szomorítotok így meg? Hálát és készséget várok tőletek, ti pedig gúnnyal és elvetéssel válaszoltok szeretetemre! Miért kívánjátok, hogy rejtve maradjon szeretetem, irgalmasságom és mindenhatóságom, amikor az ellenség mindig új eszközökkel indul Ellenem, és azok ellen is, akik Engem szeretnek? Szeressetek Engem úgy, amint Én szeretlek titeket! Akarjátok azt, amit Én akarok. Engeszteljelek, tartsatok bűnbánatot, ápoljátok az Irántam való bizalmat és szeretetet. Kívánom, hogy a nép is egyesüljön Velem az engesztelés és a bűnbánat által. Óhajom, hogy az egész világ válaszoljon hívásomra és megtegye, amit kérek.”
Hozzám fordulva így szólt: „Leányom, írd le: ahol magányos lelkek szüntelenül irgalomért kiáltanak, ott az Én Szívem is kiált bűnbánatért, engesztelésért és szeretetért. Mindenki tudja meg: Békémet oly mértékben nyerik el a lelkek, amilyen mértékben gyakorolják a bűnbánat és az engesztelés cselekedeteit. E nélkül nincs kegyelem, nincs irgalom, egyesülés; nincsen élet sem Üdvösség. Az üdvösség az Istenhez való megtérés és a Vele való egyesülés. Azok a lelkek, akik isteni szépségemet a bűn által bemocskolták, de azután nyomorúságukat fölismerve Hozzám visszatérnek, és állhatatosan cselekszik mindazt, amit a bűnbánat, az engesztelés és a szeretet megkíván, megtisztulnak; de elpusztulnak akkor, ha bűneikben megmaradnak.”
Az Üdvözítő kioktatott az engesztelő imaórák felől, s azt kívánta, sűrűn tartsanak ilyeneket. ”Papjaim adjanak tájékoztatást a lelkeknek az engesztelő imaórákról. Buzgón és szeretettel biztassák ezeket a lelkeket. Engedjék meg ezeknek a lelkeknek, hogy kegyelmi hívó szavam szerint cselekedjenek.”
Éjszakai engesztelő órák
A súlyos időkre való tekintettel éjszakai engesztelő órákat is kíván Jézus. Sürgetett, hogy ne annyira a büntetés megrövidítését, hanem inkább az engesztelésbeni buzgóságot kérjük. Így inkább meghallgatja imánkat a mennyei Atya. De nagyon sokat kell imádkoznunk, áldozatot hoznunk, életünket is minél jobbá tennünk. Valahányszor csak Magyarországról szólt az Üdvözítő, szavaiból kiérződött, hogy meg akarja menteni ezt az országot. s ezáltal meg kívánja tisztítani az egész világot, és általunk békés, boldog korszakba vezetni.
Rózsák
A mindinkább feltornyosuló nehézségek láttán szívem nagy aggodalommal és félelemmel telt el. Az Úr bátorított: ”Nem szabad félned! Úgy tartom tenyeremen ezt az Én ügyemet, mint egy hópelyhet. A rózsák, amelyeket e véres földön (A háborús Magyarország földje) ültettem el, noha most bimbó sem látszik rajtuk, egyszer még virágozni fognak.” E szavak erőt és bátorságot oltottak a lelkembe.
Templomrablás
Egy alkalommal a templomrablások által történt szentségtörésekért tartottam engesztelő imaórát egy teljes éjen át. Az Úr látomásban mutatta meg nekem, hogyan folyik le egy ilyen szentségtelen rablás, s azt mondta: „Látod, leányom, ezért kértem Én az éjszakai engeszteléseket.”
Valamivel később az Üdvözítő megmutatta nekem azokat az Istennek szentelt személyeket, akik az Ő művét támadták. Amikor ők szentáldozáshoz járultak, az Urat véresen és sebektől borítva láttam bennük, éppen úgy, mint a megszentségtelenített szentségtartókban, a kifosztott templomok belsejében. Az Üdvözítő arra kért, engeszteljek ezekért a lelkekért. Azt mondta: „Látod Leányom, ezek a lelkek rózsák helyett tövist teremnek, abból fonnak Nekem koszorút.”
Jeruzsálem pusztulása
Más alkalommal így szólt hozzám Jézus: „Egyes papok akadályozni akarják az engesztelés művét. Ezek a szerencsétlenek nem tudják, hogy vagy az engesztelés által tisztulnak meg a lelkek, vagy vér és iszonyú szenvedés útján. Ekkor láttam, hogy az Úr befödi arcát és sír, mint egykor, amikor Jeruzsálem sorsát előre látva hullottak könnyei. Azután hozzám fordult és azt mondta: „Leányom, imádkozz és hozz áldozatot azokért a papokért, akik terveimet meg akarják hiúsítani, nehogy mennyei Atyám végleg elvesse őket.”
Az engesztelőkápolna
Az Úr gyakran beszélt az óhajtott engesztelőkápolnáról, hol kérve, hol sürgetve, hol meg ígérve. Elszomorította az egyházi személyek makacs ellenállása, az értetlenség, amely nem fogadta be az Ő üzeneteit. 1942 szeptemberében, az első bombázás után, így szólt hozzám az Üdvözítő: „Látod, leányom, ettől akartam Én megkímélni ezt az országot! Nem akarják felépíteni Szeplőtelen Édesanyám tiszteletére szentelt kápolnát, s ez az ellenségeskedés Szívem templomát rombolja bennük. Ez adatott jelül nekik.”*
*1942. szept. 9-10-e közötti éjjel történt Magyarországon az első bombázás, mely a fővárost váratlanul és előkészületlenül érte, s így azt teljes éjjeli kivilágításában célozhatták. Az első bomba a városmajori Jézus Szíve templomra esett.
Amikor 1944-ben egy alkalommal szintén a legszentebb Oltáriszentség előtt imádkoztam, újból megjelent előttem a Világ Királynője. Arcán kimondhatatlan fájdalom tükröződött, amint országunkat szemlélte. Ruházata fehér volt, bíbor királyi palást hullott alá két válláról. Egész alakját áttetsző, fekete fátyol borította. Fején korona helyett töviskoszorút viselt. Mezítelen lábait is tövisek borították. Lába alatt az eltiport kígyó feje volt látható.
Kezét imára kulcsolta, míg szeméből sűrű könnyei hullottak. Két oldalán két méltóságteljes angyal állt, feketébe öltözve mindkettő. Szemüket lesütötték és hangtalanul sírtak; oly magasztos szépséget sugároztak, mint senki földi személy. A Szent Szűz így szólt: „Az Egyház készítsen Nekem helyet, ahová kegyelmeimmel leszállhatok, hogy onnét szólítsam a bűnösöket megtérésre, s a bűnbánat útjára az egész emberiséget”
Az ország nem pusztul el teljesen
Ugyanebben az időben történt, hogy Jézus így szólt hozzám: „Akarom, hogy a papi elöljárók tegyék meg az utolsó kísérletet arra, hogy elterjesszék az engesztelés művét. Bár az ország az összeomlás küszöbén áll, nem szabad kételkednetek irgalmas szeretetemben!” Azután felém fordulva ezt mondta: „Nővérkém! Most, mint testvér szólok hozzád. Imátokban és az áldozatban egyesülnötök kell Velem, hogy a mennyei Atya haragját közös erővel lecsillapítsuk, különben sokakat sújt az örök halál gyötrelme.” Láttam, hogy az ellenség egészen meg akarja semmisíteni hazánkat, s a mennyei Atya megengedte, hogy eszközként uralkodhassék. De az ellenség nagyra törő terveit az Úr – a Szent Szűz kérésére és a jó lelkek áldozatos élete miatt – ha nem is teljesen, de részben meg fogja hiúsítani.
Mária engesztelő országa
Amikor 1944 során egyszer imaórát tartottam a világ és hazánk megmentéséért, Jézus ezt mondta: „A béke közel van. A magyar nép már csak rövid ideig fog harcolni. Az égbe szálló imák és áldozatok miatt megrövidítettem a vérontás idejét. De a fegyverek nyugvása nem jelent győzelmet az ország számára, nem! Szenvedések várnak rátok, hogy megtanuljátok az Én igazságomat szeretni. A magyar népnek Anyámra kell tekintenie, s hirdetnie kell mindenkor: „Mi mindannyian a mi Királynőnk és a Világ Győzelmes Királynője által fogunk diadalt aratni.” – Majd hozzáfűzte: „Anyám országát egy jelzővel kívánom kitüntetni: Azt akarom, ne csak Mária országa, hanem Mária engesztelő országa legyen, s ezt a nevet is hordozza minden nemzet előtt”
Ekkor mutatta meg nekem az Úr az engesztelő kápolnát. Kívülről szerény és egyszerű volt, belül azonban olyan szép, mintha nem is emberkéz alkotta volna. A templomban ott állt a Fájdalmas Istenanya szobra, alatta a felirattal: „Jöjjetek, kedves Gyermekeim! Jöjjetek, engeszteljétek Velem együtt a súlyosan megbántott Istent!”
A kápolnában sok csoda történt, testi-lelki gyógyulások, nemzeti zarándokhely lett belőle. A kápolna közvetlen közelében ott állott az engesztelő szerzetesek kolostora és egy hófehér kőből épült hatalmas bazilika, a Világ Győzelmes Királynője tiszteletére. Láttam körülötte engesztelő közösségeket is.
Mindszenty József bíboros és Natália nővér
Mindszenty József bíborosi kinevezése után a Szent Szűztől utasítást kaptam, hogy szüntelenül imádkozzam az új bíborosért. Ettől kezdve rendszeresen imáimba foglaltam őt. Egy ilyen alkalommal így szólt Jézus: ”Leányom, közöld József fiammal, hogy a lelkek megmentése szempontjából halaszthatatlan egy női engesztelő rend létesítése. Szükséges, hogy a létesítendő kolostorban szüntelen engesztelés folyjék, s ezzel együtt a legméltóságosabb Oltáriszentség állandó imádása. Ezt a rendet neki kell megalapítania. Kívánságomat sürgősen közöld vele, mert közel az idő, amikor már nem lesz módjában megtenni, amit most óhajtok.” (A közlés Mindszenty közelgő letartóztatására utal). Jézus és a Szűzanya lediktálták a rendi szabályokat is.
Alázatosan tudomásul vettem az Üdvözítő parancsát, és szavait közöltem gyóntatómmal. Nem sokkal később Jézus ismét így szólt: „Fiam, magyarországi helytartóm sokat szenvedett eddig is ,de élete legsúlyosabb megpróbáltatásai csak most következnek. S bár látható jele nem marad annak, mennyit szenvedett Értem és Egyházamért, halála után oly helyet jelölök ki számára országomban, ahonnét hathatósan támogatni tudja azokat, akik az Én ügyemben buzgólkodnak Magyarországon. Így magasztalom fel mindazokat, akiket az Én Nevem megvallásáért megaláznak. Fiam a szenvedések, és a megpróbáltatások által a tökéletességnek magas fokára jut el, s neve elhomályosítja majd sokak nevét, akik Értem szenvedtek.
Személyesen soha nem találkoztam a bíboros Úrral, de üzeneteim eljutottak hozzá, amelyekre részint üzenetekkel, részint levélben válaszolt. Azt a levelet, amelyben közli velem, hogy ő, rám bízza, hogy letartóztatása után is szüntelenül élesszem a rendalapítás gondolatát, Drahos János érseki helynök által juttatta el hozzám. Drahos János az alsókrisztinavárosi templomban fogadott, s átadta a bíboros úr levelét, majd közölte, hogy a levelet, a bíboros úr utasításának megfelelően, elolvasása után el kell égetni. Így is történt.
